2022 Győrben: az év, aminek a végére többen visszasírták Borkait

Pintér Bence Papp László Tamás 2022-12-30 07:07:00
Megszorítás, bezárás, titkolózás – mi történt Győrben 2022-ben?

Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Nem idén kezdtük azokat a mondatokat hallani mindenfelé a városban, hogy „csinált bármit, a Borkai alatt legalább működött a város” – talán nagyobb elégtétel ez a szexbotrányba belebukott, az Audi-földek kapcsán korrupcióval vádolt volt győri polgármesternek, Borkai Zsoltnak, mint hogy a zsarolásra is használt orgiavideó ügyében már született idén pár ítélet.

Idén azonban a közösségi médiában felbukkanó, hasonló tartalmú sommás ítéletek mellett gyakorlatilag nem volt olyan, a város működésére rálátó, abban dolgozó ember, akivel beszéltünk, és ne valami hasonlót mondott volna.

Persze nehéz éven vagyunk túl egész Európában: Dézsi Csaba András a világjárvány után az energiaválságot is a nyakába kapta. Még egy kifejezetten alkalmas, felkészült vezetőnek is sok lehet ez egyszerre.

Kérdés, hogy a 2020 januárjában megválasztott Dézsi polgármesternek hogyan sikerült kezelnie ezeket a dolgokat. Tekintsük most át mindezt szokásos év végi cikkünk keretében! A 2020-as, illetve 2021-es összefoglaló cikkünk itt és itt olvasható, a polgármester tizenhárom legérdekesebb idei kijelentését itt gyűjtöttük össze, itt pedig azt a tizenkét idei sztorit, amelyekről a győri propagandalapokból nem értesülhettek a polgárok.

Jó dolgok

Szokás szerint azzal kezdünk, hogy milyen jó dolgok történtek az évben, mivel rendre azt a kritikát kapjuk, hogy csak „negatív” dolgokról számolunk be.

Jó dolog volt idén, hogy márciusban a Püspökerdőt és a szentiváni tölgyest védetté nyilvánította a győri közgyűlés, és a marcalvárosi Kiserdőben is komoly fatelepítés folyt egész évben. A Püspökvár környéke ugyan kikerült a védelem alól, de áprilisban a környéket ünnepélyes keretek között nemzeti emlékhellyé avatták. Ha a nagyobb beruházások nem is haladtak Győrben pár kivétellel, kisebb dolgok megépültek: ilyen például a marcalvárosi víztorony tövében a görpark, a Mosoni-Duna vízszintjét szabályozó torkolati műtárgy, vagy a bácsai bicikliút kevésbé fontos, városból Kisbajcs felé kivezető szakasza.

Szintén jó iránynak tűnik, hogy ha rendszeresen és más ügyekben nagyon nem is, de legalább a szúnyogirtás ügyében egyeztetett Dézsi Csaba András győri polgármester a környékbeli települések polgármestereivel. Szintén fontos, hogy a városvezetés a tavalyi visszavonulás után újra nekifutott az üzleti önkormányzati bérlemények rendezésének, bár továbbra sem sikerült mindent beletenni a jogszabályba, amit a polgármester akart.

Nagyon értékeltük a civil aktivitást is: miután megírtuk, hogy a koszos üvegen át semmit nem látni a Dunakapu tér alatti várfalmaradványból, lelkes önkéntesek takarították meg az üveget – mi is ezt terveztük egyébként, csak akartunk adni pár napot a Győr-Szolnak, hogy cikkünk nyomán meglépi-e maga ezt a takarítást. Így ez nem derült ki, de az üveg tiszta lett.

Pozitív hír volt idén, hogy portálunk mellett újabb független hírforrást böngészhetnek a győriek.

A Kisalföldtől korábban távozó újságírókkal elindult ugyanis az Új Szó Nálunk, illetve ugyanez a csapat tájékoztatja az ország közvéleményét győri ügyekről a Telex felületén. A város egyetlen szabad közéleti fóruma, a Győr összefog csoport pedig novemberben átlépte a 30 ezres taglétszámot.

Folytatódott a titkolózás

Az elvileg „nyílt városházán” idén is mindent megtettek azért, hogy ne kelljen semmilyen fontos döntést kommentálni, közérdekű adatot kiadni. Az év közepén egyszer össze is szedtem egy csokorba az abszurd indokokat, amelyekkel elutasították adatigényléseinket addig – túl korán, mert utána csak még abszurdabbak jöttek.

Nem tudtuk meg, hogy hivatalos útjaikra mennyit költött a győri városvezetés, hogy mindig frissek és aktuálisak-e a honlapon az üvegzseb-adatok, de az kiderült például, hogy a polgármester szerint Facebook-posztjai nem számítanak közérdekű adatnak, és az is, hogy a Dézsi polgármester nem érti, hogy mit értünk 2022 alatt, még akkor sem, ha erre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szólítja fel annak kapcsán, hogy árulják már el: hány óvodapedagógus mondott fel a városban. Közben az óvónőkkel titoktartási nyilatkozatot irattak alá, miután tavasszal megírtuk, hogy a megszorítások keretében elvették az óvónők ebédjét és ruhapénzét.

És talán titoktartási nyilatkozatot írt alá saját magával is a polgármester, Dézsi Csaba András ugyanis idén sem válaszolt sem írásban feltett kérdéseinkre, sem közérdekű adatigényléseinkre.

Az utóbbiak közül talán az volt a csúcspont, amikor megszületett ez a mondat egy polgármesteri válaszban:

„mindebből következik, hogy az adatpontosítás továbbra sem tartalmazza milyen adatot igényel azon kívül, hogy az összes adatot”.

De az sem volt elhanyagolható, amikor azt próbáltuk megtudni, hogy mennyit és mennyiért utaztak az elmúlt években a győri városvezetés tagjai, mire az önkormányzat ogi osztálya felsorolta külön azt, hogy kik utaztak, hogy hova utaztak, és hogy ez hány napig tartott – de mindezt külön külön. Tehát bemutatták, hogy pontosan tudják ezeket az adatokat, majd direkt úgy adták oda, hogy az teljesen használhatatlan legyen.

Az ősz folyamán aztán négy alkalommal is kamerával vártuk a GyőrPlusz épülete előtt: egyszer sem válaszolt kérdéseinkre érdemben, aztán interjút ígért, de azt végül lemondta. Az év végén érte el az abszurd titkolózás szintje a maximumot: a közmeghallgatást ugyanis nem közvetítette élőben a városháza, és bár felvétel készült az eseményről, ahol többek között szentivániak faggatták a polgármestert, azt a városháza nem hajlandó kiadni.

Azért év végére jutott egy kis reménysugár is: egyrészt megváltoznak a közérdekű adatok közzétételének szabályai, másrészt decemberben első fokon a bíróság mondta ki, hogy az a teljesen abszurd érvelés, amit a város és a városhoz köthető cégek egész évben alkalmaztak az adatkiadás elkerülésére, nem állja meg a helyét. Ennek ellenére még az ítélet után is kaptunk ugyanilyen tartalmú elutasítást a győri polgármestertől.

Jövőre ezen a fronton tovább ostromoljuk mind a városházát, mind a város cégeit.

Gombnyomogató-szalagátvágó szelfigépek

Pedig nem mintha nem szeretnék egyébként a kamerát a városatyák: idén volt olyan GyőrPlusz magazin, aminek az első hét oldalából haton volt kép a polgármesterről, az idén megjelent 50 lapszám címlapján pedig tizenegy alkalommal Dézsi polgármester, két alkalommal Radnóti Ákos alpolgármester kapott főszerepet.

A „kommunikáció” és az önmegvalósítás fő terepe azonban városunk vezetői számára a közösségi média.

A különféle Facebook-, TikTok- és Instagram-csatornákon azonban első sorban nem a város ügyeiről értesülhet a nagyérdemű, ehelyett leginkább B-kategóriás influenszertartalmakkal szórakoztatták a győrieket városunk első emberei. Annyira, hogy augusztusban részletesen meg is fejtettem, mennyire eluralkodott a nárcisztikus influenszermentalitás rajtuk, és hogy a cicás képeknek, főzővideóknak és szelektív világnap-megemlékezéseknek mennyire nincsen köze a városi politikához.

Amíg polgármester tavaly a Győr 750 művészeti albumban és haranggravírozásban élte ki leginkább önmegvalósító hajlamait, addig idén intézett egy játszóteret a városnak, ami

hogy, hogy nem, a játszótér éppen az ő mesekönyveit reklámozza,

s mindezt úgy adta el, hogy ez nem hogy reklám, de a város örüljön, hogy nem kell fizetnie a licencért. Ráadásul azt is elmondta, hogy akinek ez nem tetszik, az szerinte rossz.

Az év legizgalmasabb epizódszerepét a pogármester Facebookján futó valóságshow-ban talán Ubul, a mentett macska kapta, aki a nyár derekán kezdett feltűnni Dézsi polgármester fotóin, de hamar kiderült, hogy gyűlöli ezeket a szelfitúrákat. Ezen felül a miniállatkertnek beillő Dézsi-rezidencián sem volt maradása, ezért augusztus végén beköltözött a városházára: aztán sokáig nem hallottunk róla, de karácsony környékén végül előkerült mégis egy otthoni fotó a macskáról. Reméljük jól van, és túlélte ezt a nehéz időszakot.

Az év másik izgalmas történése az volt ezen a fronton, hogy ősz környékén aktivizálták a helyi Fidelitast, melynek ál- és valódi profiljai minden polgármesteri poszt alá egyetértő-dicsérő kommenteket írnak,

de nem álltak meg itt: Dézsi doki, a mi polgármesterünk néven rajongói Facebook-oldalt is indítottak a polgármesternek, ahol az a koncepció, hogy pár naponta megosztanak egy vidám képet a városvezetőről.

Eközben a bíróság viszont megállapította a tavalyi éremosztások kapcsán, hogy bizony, azokat simán lehet politikai pedofíliának hívni: az ügy, amelyben a polgármester érdekes módon azt próbálta valamiért bebizonyítani, hogy pedofilnak neveztük őt, elbukott a bíróság előtt, mivel nem történt ilyesmi. Ő viszont elegáns módon kórokozókhoz hasonlította azokat, akik szerinte álhíreket terjesztenek.

Vannak aztán olyan politikusai a városnak is, akik inkább a hallgatásra esküsznek: a Civilek Győrért nevű formáció két képviselője – akik ugye trükkel bulizták ki maguknak a bejutástalig-alig szólalt meg a közgyűlésben. Harasztovics István talán például először akkor kért szót a díszteremben, mikor decemberben rákérdeztünk a közmeghallgatáson, hogy miért nem szokott semmihez sem hozzászólni.

Repedések a Fideszben

Idén is folytatódott, sőt megerősödött a trend, miszerint a győri Fideszen belül azért nem minden megy a legharmonikusabban. Tavaly ugye Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő és Dézsi polgármester ütközött többször is, kétszer látványosan: a parkolódíjak, illetve az önkormányzati bérlemények ügyében. Idén végül a választás után mindkét ügyet a polgármester elképzelései mentén rendezték.

De Hajtó Péter gyárvárosi fideszes képviselő kapcsán többször is úgy tűnt, hogy viták vannak a háttérben, amelyekről szőrmentén nyilatkozott is nekünk májusban. Decemberben pedig a városi propagandalap, a GyőrPlusz először megírta, majd eltüntette a Hajtó Péter adventi jótékonysági akciójáról szóló anyagot.

Hajtó mellett Sik Sándor szentiváni képviselőnek voltak nehéz hónapjai, hiszen a párt- és frakciófegyelem mellett nehezen képviselhette megfelelően az Ipari Park-bővítés ügyben kiakadó szentivániakat,

de ő például elment a civilek fórumára, majd az akkumulátorgyár ellen foglalt állástezt egyébként Hajtó is megosztotta. A közmeghallgatáson pedig egy harmadik képviselő, a marcalvárosi fideszes Rózsavölgyi László kapta a savat a polgármestertől uszodaügyben.

Szintén nem mehetünk el amellett, hogy a győri egyetem alapítványának élére ejtőernyőzött Palkovics László exminiszter, akivel szintén híresen rossz kapcsolata van Dézsi Csaba Andrásnak, aki ennek ellenére a kuratórium tagja maradt. Palkovics a Rába-gyárban is pozíciót szerzett. A városházán pedig a hírek szerint a kabinetfőnök Endrődi Péter és a jogi mindenes volt aljegyző, Csörgits Lajos is egyre kevésbé van jóban a polgármesterrel.

Lapunk egész évben, több forrásból is úgy értesült egyébként, hogy egyáltalán nem biztosak abban a Fidesz környékén, hogy Dézsi Csaba Andrást kell újraindítani a polgármesteri pozícióért 2024-ben. Hogy kit kéne helyette, arról vadul eltérő pletykák futottak be hozzánk: Fekete Dávid volt alpolgármester; Horváth Péter, a Révai gimnázium igazgatója; a már említett Endrődi Péter kabinetfőnök; újra köröz Szakács Imre neve, de

talán legmeglepőbb, hogy pletykaként több helyen Borkai Zsolt neve is megjelent lehetséges jelöltként.

Szentiván

Az év legforróbb témája volt a szentiváni Ipari Park-bővítés, a lehetséges akkumulátorgyár-telepítés, és az ennek kapcsán felépülő civil ellenállás ügye.

Indult azzal, a választás előtt bejelentették: Győr 10 milliárd forintot kap az Ipari Park bővítésére, amiről aztán kiderült, hogy nem támogatás, hanem kölcsön. Az már csak augusztusban, a város által összehívott lakossági fórum kapcsán derült ki, hogy pontosan milyen paraméterekkel, és hol – Győrszentiván mellett – valósulna meg a fejlesztés.

Ennek az óriási, 400 hektáros, területnek Gipz, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akarnak adni, itt szedték össze a civilek, hogy akkumulátorgyár mellett még milyen üzemekhez kellhet ilyen besorolás – amiről azóta kiderült, hogy azt a kormány kérte, és hogy a polgármester állítása szerint hiába kérte, hogy ne ilyen besorolású legyen a terület. Az is kiderült, hogy a területet is alapvetően a kormány jelölte ki.

A városvezetés és a kormány részéről semmit sem kommunikáltak a helyiekkel az egész projektről, sőt mi több, szeptembertől kezdve a polgármester a tiltakozókat többször fizetett nyugati ügynöknek nevezte nyilvánosan, az aláírások kapcsán pedig arról beszélt, hogy ezek a szerinte nyugatról fizetett ügynökök megfélemlítették a szentivániakat, a tüntetés kapcsán arról beszélt, hogy az DK- és MSZP-pártgyűlés volt, a civilek fórumára el sem ment.

A győrszentivániak ugyanis augusztus eleje óta tiltakoznak,

a lakossági fórumra megtelt a díszterem, majd alig két hét alatt 5585 aláírást gyűjtöttek össze a projekt ellen, szeptember elején több száz fős tüntetést, majd ezer fő részvételével lakossági fórumot szerveztek, illetve az önkormányzattól független légszennyezettség-mérésre több mint 16 millió forintot gyűjtöttek össze. Ilyen légszennyezettség-mérést egyébként a város is végeztet.

A városvezetés hozzáállása nem sokat változott azóta, hogy Dézsi Csaba András a rádió élő adásában esett neki teljes gőzzel egy szentiváni apukának, hosszasan fejtegetve, hogy mekkora provokátor. Egyrészről nem árulnak el semmit, illetve megpróbálják keresztülverni – egyelőre sikertelenül – a terület átminősítését és propagandaműsorokat rendelnek meg az ügyben; másrészről fogadkoznak a kormánnyal együtt, hogy semmi veszélyeset nem építenének fel ide.

Az év végén ráadásul a város megpróbálta „sikeresen lezárni” azt a partnerségi egyeztetést, amiben közel ezer véleményt akartak teljesen figyelmen kívül hagyni, hogy tovább haladhasson a terület átalakítása Gipz-besorolású övezetté, ez azonban még a bizottságon sem ment át – egyelőre.

Itt történt egyébként talán az idei legpitiánerebb dolog is, amikor a polgármester elkezdte levédetni a tiltakozók által használt „Szívügyünk Szentiván” nevét, majd ugyanezt a szlogent minden más városrészre is. A lépés több millió forintjába kerül a városnak, és valószínűleg nem ér semmit, hiszen amíg nem kereskedelmi célra használja valaki a szlogent addig senki nem fog vele foglalkozni.

Az egész ügyről alig számolt be az önkormányzati propagandamédia, pedig azt még a szintén Fidesz-közeli kézben lévő Kisalföld is lekövette, és az országos sajtóban is visszahangot vert. Mi már az első lakossági fórumról közvetítettünk; beszélgettünk Kun Zoltán helyben élő környezetmérnökel; Rechnitzer Jánossal, a győri ipar neves kutatójával; de ott voltunk a két tüntetésen és a civilek lakossági fórumán is. Véleménycikkeink az ügyben itt, itt, itt és itt olvashatóak.

A pénz az elfogyott, aztán mégis lett

„A gyerekektől azt szeretném kérni, hogy ebben a három napban a várost úgy vezessék, hogy egy kis pénzt szerezzetek a városnak légyszíves, mert annak fogytán vagyunk” – ez nem valamiféle vicc, ezt Dézsi Csaba András polgármester mondta júliusban, a Győrkőcfesztivál megnyitóján.

Győrben ugyanis elfogyott a pénz, a hivatalos verzió szerint a covid és az energiaválság miatt, bár a legutóbbi hivatalos verzió szerint nem is igaz, hogy elfogyott a pénz, vagy hogy erről beszélt volna bárki. Ehhez képest valójában nyáron és ősszel szinte másról sem beszélt a polgármester, mint hogy nincs pénz, Győr már nem az a gazdag város.

Egy példa:

„A város pénzügyeivel kapcsolatban Dézsi polgármester elmondta: már nem takarékoskodásról van szó, hanem vészhelyzeti forgatókönyvről, ahhoz hasonlította a helyzetet, amikor fiatalkorában a zsebében turkált, hogy hol maradt egy kis pénz. Ugyanez van most nagyban – mondta a polgármester, aki ezután kifejtette, miken gondolkoznak, például azon, hogy milyen intézményeket lehet bezárni. Kifejtette: Győrben az elmúlt húsz évben az volt a kérdés, hogy mire költsük a plusz pénzt, most viszont nem ez a kérdés, hanem hogy miből fizessük ki a villany- és gázszámlákat.”

Erről mi egyébként nem július, hanem február óta adtunk hírt a győrieknek, akkor érkezett ugyanis hír arról, hogy a költségvetésben 15 százalékos megszorítást hajtottak végre minden intézménynél és cégénél, aminek áldozatul esett az egyébként is borzalmasan alulfizetett óvónők ebédje, ruhapénze, és például az óvodai kézműves foglalkozásra dedikált keret is.

A polgármester egész évben pénzt próbált szerezni a kormánytól, a jelek szerint úgy tűnik, hogy teljesen sikertelenül: arról értesültünk, hogy azt mondták neki, adjon el ingatlanokat, vagy vegyen fel hitelt, mert

pluszpénz az nincs, és nem is lesz.

Júniusban tehát újabb megszorítások jöttek, és elkezdődött a lejtmenetbe került Győr-Szolhoz befutó díjak megemelése: drasztikus parkolódíjemelés jött más egyéb díjak megemelésével együtt, majd a közös költség áthárítása, majd az önkormányzati lakások lakbérének 80 százalékos emelése. Ezzel párhuzamosan tavaly ősz óta tömi a pénzt az önkormányzat a Győr-Szolba, ahonnan egyrészt a fűtésre kell rengeteget költeni, másrészt viszont különféle, ott alvállalkozóként dolgozó üzleti körök bevétele nőtt meg nagyon látványosan.

De mindez a megszorítás és bevételnövelés sem volt elég ahhoz, hogy szeptemberben aztán ne kelljen mindent is bezárni

– arra viszont úgy tűnik mégis akadt pénz, hogy a Győr-Szol megvásárolja 700 millió forintért a Bécsi kapu téren található Schäffer-házat birtokló céget, amelynek fő tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-botrány miatt országszerte ismertté váló győri ügyvéd. (Múzeumot akar itt a polgármester – aközben a múzeum volt épülete, az Apátúr-ház még mindig kallódik, a hírek szerint eladná a város.)

Arra is volt elég pénz, hogy a polgármester megkapja a köztisztviselőknek járó jubileumi jutalmat, amelynek érvényességét olyan nagyon ugyan senki nem vitatta, ő mégis annyira magára vette a dolog országos sajtóvisszhangját – amit leginkább ő maga generált –, hogy az októberi közgyűlésen előbb tízperces kiselőadást tartott életrajzából, bejelentette, hogy felajánl egy hasonló összeget egy alapítványnak, majd „proli gondolkodású, sutyerák, baloldali, liberális bunkónak” nevezett mindenkit, aki ebben az ügyben azt mondta, hogy talán nem kéne felvenni ezt a jutalmat most. Ez nem tudjuk, hogy vonatkozik-e Gulyás Gergely miniszterre, aki hasonlóképp nyilatkozott később.

Mindezekről a GyőrPlusz nevű önkormányzati propagandakiadványban vajmi keveset lehetett olvasni, ott ehelyett ifj. Knézy Jenő igazgató nosztalgiázott a Kádár-korszakról, amikor az elégedetlenekedőkért még rendőrök jöttek.

Bezártunk

Szeptember elején az országban példátlan módon, egy hét alatt derült ki, hogy a város majdnem összes kulturális- és sportintézménye határozatlan időre bezár – pedig ha valahol, hát épp Győrben lehetett volna készülni az energiaválságra. Bezártak az uszodák, a múzeum, a könyvtári hálózat nagyobb része, a levéltár és a látogatóközpont, csak rendezvények idején működik a Rómer Ház. Januárban bezár a színház főépülete is.

Erről az óriási bezáráshullámról gyakorlatilag semmit sem posztolt az egyébként majdnem minden világnapról is posztoló polgármester,

nem vállalta érte a felelősséget, a mai napig azt mondja, hogy ő csak azt mondta meg, hogy ennyi pénz van, és az intézményvezetők pedig döntsenek belátásuk szerint, és lehetőleg senkit se építsenek le mindekozben.

Sőt mi több, egy ideig váltig állította, hogy az Aqua Sportközpont, aminek időközben leeresztették a nagymedencéjét, valójában be sem zárt, és egyébként is, ő a Mosoni-Dunában tanult meg úszni, szóval nem érti, mi a baj. Pedig de, valójában be volt zárva és a nagymedence be van még most is. Eredetileg csak a sportolóknak hagyták meg a sátras medencét, de végül az állampolgári elégedetlenkedés hatására ezt megnyitották a nagyközönség előtt is – több más nagyvárossal ellentétben a polgármesternek nem sikerült kijárnia, hogy a nagymedence újranyitására állami támogatást kapjon Győr.

Az egész eseménysort a Magyar Kétfarkú Kutya Párt örökítette meg ezzel a táblával:

Ehelyett inkább olyan bonmot-kat eresztett el a polgármester, hogy miért akadékoskodik valaki azon, hogy a gyerekek nem tudnak hol úszni tanulni, hiszen ő annak idején a Mosoni-Dunában tanult meg úszni. A Kutyapárt ennek hatására nem létező uszodát nevezett el a parton a polgármesterről.

Ugyanígy óriási kommunikációs blamázs lett abból, hogy advent első vasárnapján kiderült: semmilyen díszkivilágítást nem kap a város.

A polgármester napokig arról beszélt, hogy akik csak „a műanyag csillogást várják”, azok „már elvesztették ennek az ünnepnek is az érzelmi és lelki értékeit”; meg hogy eddig UFO-leszállópálya volt a város adventkor; aztán a civil szerveződés megkezdődése után mégis akadt pár lampion meg fényfüzér, amit fel lehetett aggatni tűzoltásként. A történetet a New York Times közép-európai tudósítója arra használta, hogy bemutassa, milyen nehéz anyagi helyzetbe került Magyarország – ami azért visz félre kicsit, mert Győrön kívül az ország városainak jelentős részében a megszokott, vagy annál csak kicsit visszafogottabb adventi fényár volt.

Decemberre pedig kiderült, hogy jövő szeptembertől a város óvodáiban is „átszervezések” jönnek, ami alatt a jelek szerint tagóvodák bezárást kell érteni, a területért felelős alpolgármester szerint azért, mert kevesebb óvodás van, mint óvodai férőhely.

De nem csak a civil matricázók által csontvázkézzel jelölt önkormányzat zárt idén az energiaválság miatt: bezárt öt postaamiből kettőt némi polgármesteri lobbizás után januárban újra kinyitnak –, az Arrabona Ételbár, bezár jövőre a Benedetto cukrászda; és majdnem a teljes oktatást át kellett szervezni a győri szakképzésben.

Alig építettünk

Győr városának elég nagy, bár fokról fokra egyre kisebb részén évek óta változtatás tilalom van: a polgármester egyik fixa ideája ez, ami miatt Győrben nem nagyon kezdődtek az elmúlt években nagyszabású építkezések – ez, a túlépítés megakadályozása volt az egyik deklarált célja a tilalomnak, amit idén is többször újra meg kellett alkotni, hiszen rendre elbukik a magasabb bírói fórumokon.

A deklarált cél ellenére viszont mindent megtett a városvezetés, hogy elháruljon az akadály az ezerlakásos Tatai úti lakópark építése előtt, illetve kikerült a változtatási tilalom alól a Dunaville területe is, ami pont egy olyan terület volt, amit a tilalom meghozásakor külön emlegetett a polgármester.

Idénre lett biztos: a közeljövőben semmi sem lesz a színház felújítása helyett kitalált dologból, Dézsi polgármester nagyratörő vágyálmából, a Rába-gyár egykori területére tervezett kulturális negyedből. A publikum még csak egy látványvideót látott az egészről, de úgy tűnik, hosszú-hosszú ideig ennyiben is marad a 600 milliárd forintosra becsült beruházás, amely egy mesterséges szigetre álmodta Győr kulturális intézményeinek új otthonát.

Pedig mindenféle manőverek folytak ebben az ügyben az elmúlt évben, kiderült példul, hogy Dézsi Csaba András még azt is bedobta, hogy hozzák ide, erre a területre a Budapesten elutasított kínai Fudan egyetemet, és épüljön fel azzal együtt a negyed. Mindennek ellenére a kormány sem a választás előtt, sem utána nem nagyon lelkesedett a beruházásért. Ezzel együtt viszont a város a színház felújításának projektjét is elbukta, hiszen azt állította le a polgármester a kulturális negyed kedvéért.

Mint összeszámoltuk,

összesen kétmilliárd forintot dobott ki olyan dolgok tervezésére a város, ami aztán Dézsi polgármester döntése miatt nem valósult meg.

Az egész ügy kapcsán aztán interjút adott nekünk a színház korábbi igazgatója, Forgács Péter is, aki így summázta a dolgokat: „Röviden szólva ezt elbaszarintották. Nem szabadott volna ezt a felújítást elengedni.”

Nem csak az önkormányzat gatyásodott le, de a választás előtti osztogatás után az állam is. Elmaradt emiatt a kampányban is sokat mutogatott új Duna-híd építésének megkezdése, bár a fákat már kivágták hozzá. Az Ipar utca meghosszbításában épülő, Révfaluba átvezető híd egyébként 22 milliárdról drágult idén 33 milliárdra.

Épültek, épülnek azért dolgok: halad az új mentőállomás kialakítása a Pláza mellett,

illetve folyik az immár 24 milliárd forint összköltségű vízi élménypark kialakítása, amiről végre akadt valaki, aki elmagyarázta, hogy miért kerülhet ennyibe. Kovacsics Imrével, a Rába Quelle vezérével november elején interjúztunk a témában.

Sáráson mindeközben elkészült a csatornázás, vita kerekedett azonban a város és a lakók között abból, hogy mennyi pénz kellene ezért fizetniük a sárásiaknak. A város és a Pannon-Víz a Dézsi polgármester választási kampányában ígérthez képest háromszoros árat kér, a sárásiak szerint viszont valójában nekik egy forintot nem kellene fizetniük.

Környezetet védtünk (?)

Bár a környezetvédelmi eredményeket az imént dicsértünk, azért ezen a fronton nincs minden rendben:

a már említett marcalvárosi Kiserdő jövőjéről ugyanis nem sokat tudni.

A terület északi része turisztikai erdő besorolású, ami azt jelenti, hogy ide lehet építeni például legfeljebb 600 négyzetméter árusítóterű kiskereskedelmi épület vagy szállást. Tehát a területnek ez a része nem kifejezetten védett, nem egyértelmű, hogy hosszú távon is erdő marad-e.

A terület déli része pedig konkrétan fel van parcellázva a rendezési tervben, és erre a területre tervez megvalósítani – mint arra májusban rábukkantunk – a város egy új tanuszodát is, aminek kapcsán akkor sem a környezetvédelmi bizottság elnöke, Szálasy László (Fidesz), se a helyi képviselő, Rózsavölgyi László (Fidesz) nem akart reagálni.

A novemberi közmeghallgatáson rákérdeztünk erre, de nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy mi a hosszú távú cél az erdővel, amit egyébként korábban felmértek, és amelynek faállománya nem kifejezetten jó minőségű. Az viszont kiderült, hogy a város továbbra is ide tervez tanuszodát, és

Dézsi Csaba András polgármestert úgy tűnik nem kifejezetten érdekli a helyiek véleménye, amit az ülésen a fideszes képviselő tolmácsolt, miszerint: kéne az uszoda, de nem a Kiserdőbe.

A polgármester által hangoztatott zöld hozzáállást azért árnyalja, hogy például a korábbi Kovalter-szabadstrand visszaállítása kapcsán gondok akadtak: kiderült, hogy nem lehet a folyó iszapját itt kikotorni, mert Natura 2000-es természetvédelmi terület lett a környék időközben. Vagy ahogy a polgármester fogalmazott: „egy okostojás” mindent berakott a védettségi égisz alá. Azóta sem halad ez az ügy.

Ott volt aztán az az áprilisban bedobott ötlet is, hogy Marcalvárosban többnyire zöldterületeken alakítson ki új parkolókat az önkormányzat. Miután híre ment az ügynek az országos sajtóban, és miután a kommentelők között nem igazán akadtak támogató jellegűek, az ügy szó nélkül lekerült a napirendről, azóta sem hallottunk róla. A többi, beígért terv más városrészekben már elő sem került.

Pedig az alapos környezetvédő hozzáállásra szükség lenne, erről árulkodott júliusi interjúnk is, amelyben ismertettük Győr hőtérképét. A nagyvárosok többségéhez hasonlóan Győrben is inkább romlik a helyzet. Ennek oka, hogy növekszik a beépített terület, a hűsítő és átszellőző hatást biztosító zöldfelületek pedig nem tudják ezt a hatást ellensúlyozni.

Megpróbáltuk aztán kideríteni, hogy miért jelez az egyik győri mérő hónapok óta határértéken aluli, de az ország többi részéhez képest magas szénmonoxid-értéket a városban, de erre nem kaptunk választ a kormányhivataltól. Arra viszont igen, amikor azt próbáltuk meg kideríteni, miért van tavasz óta gyakran éktelen istállószag a városban: a hivatal dolgozói bejelentésünk után pár nappal kimentek, körbeszaglásztak, és megállapították, hogy nincs is.

Közlekedtünk

Az év elejét azzal nyitottam, hogy vázoltam egy szerintem alapvetően súlyos problémát: a városvezetés egyik deklarált célja, hogy megoldja a parkolási gondokat a városban – amiért Dézsi polgármester szerint az elmúlt húsz év városvezetése a felelős persze –, miközben mindent megtesz azért, hogy minél több autót húzzon be a városba. Ebbe az irányba hat a változtatási tilalom, ami felpörgeti a szuburbanizációt és az agglomerációba vezető bekötőutak négysávosítása, ami felpörgeti az autóhasználatot.

Eközben közel semmi nem történik azért, hogy az embereknek könnyebbé tegyék a kerékpározást vagy a tömegközlekedést. Idén sem lett könnyebben átkerekezhető sem észak-déli, sem kelet-nyugati irányban a belváros. Megszűnik a GyőrBike, de nem épült meg a bácsai bicikliút sem, általában véve

kevés kulcsfontosságú bicikliút épült, a buszhálózatot pedig a hírek szerint pénz hiányában inkább le-, mint felépítené a város.

Az ingyenes CityBuszt például már be is szüntették, pedig egy csomó helyen jól működik, a GyőrBike-ot is be fogják – mindkettő olyan projekt, amelyek köré el lehetett volna kezdeni felhúzni egy alternatív közlekedési módot, de erre nem volt se pénz, se szándék, inkább hagytuk meghalni őket.

Közben a parkolódíjak emelésénél viszont mégis indok, hogy az emberek majd üljenek át a közösségi közlekedésre… ami lesz egyáltalán jövőre? A decemberi közgyűlés ugyanabban a rendeletben véste gránitba, hogy igen, változatlan formában; amiben felhatalmazta a polgármestert arról, hogy ha mégis változtatna valamit, azt megtehesse.

A csúcs pedig az, hogy előbb merül fel megoldásként, hogy zöldterületből és focipályából csináljanak parkolót, mint az, hogy mondjuk megépítsenek pár kilométer tisztességes bicikliutat, vagy megpróbálják működőképesen tartani a buszhálózatot. Szerencsére ezt a tervet osztatlan gyűlölet fogadta mindenhol, így hamar el is felejtette a polgármester, hogy egyáltalán létezett.

Egészségügyeink

Nem a polgármester volt az egyetlen 2022-ben, aki nem válaszolt az Ugytudjuk megkereséseire. A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa, Dr. Jávor László is sokáig nem reagált a kérdéseinkre, csak találgatni tudtuk, miért. Végül idén augusztusban, több mint másfél éves hallgatás után, a műtétre váró, a kórházból máshová küldött betegek Ugytudjuk.hu által bemutatott ügyében megtört a jég.

Más ügy is volt, amiben a győri kórháznál pozitív változást tudtunk elérni.

Riportunkban foglalkozunk azzal, hogy 5500 forintot kérnek azért az intézményben, hogy a hozzátartozók megnézhessék elhunyt szerettüket. Cikkünk után az országos kórház-főigazgató megtiltotta, hogy ilyenért pénzt kérjenek:

S itt van az egyetlen eset, amikor Dézsi Csaba András válaszolt a kérdésünkre. Ez akkor történt, amikor fiatalokkal beszélgetett a Rómer Ház melletti Nelelejcs közben. A pikó nevű drog terjedéséről kérdeztük a városvezetőt, amivel riportsorozatban foglalkoztunk 2022-ben is. Ígéretet tett a polgármester, hogy átküldi nekünk az önkormányzat drogprevenciós tervét, amit, miután e-mail-ben emlékeztettük ígéretére, meg is tett. Mi pedig le is közöltük. De miért nem lehet más ügyekben is így tenni?

Október végén beszámoltunk arról is, hogy a győri kórházból a rendőrök vittek el egy főorvost, hálapénz elfogadása miatt.

Mi történt még idén?

2022-ben mind az ETO focicsapatnál, mind az ETO kézicsapatnál változás volt.

Előbbihez Világi Oszkár felvidéki vállalkozó érkezett tulajnak, de a játékon egyelőre nem érzékeltek javulást a szurkolók, sőt. Az ETO Parkot eközben érdekes körülmények között felvásárolta Paár Attila helyi nagyvállalkozó, nyílt is benne hirtelen Aldi, és odaköltözött egy sor városi szolgáltató ügyfélszolgálata. A változás nyomán nyáron elköltözött az évek óta itt működő piac is, jelenleg az Audi Aréna parkolójában kaptak helyet.

A kézicsapatnál ennél érdekesebb volt a történet: röviden az történt, hogy Bartha Csaba elnök márciusban azonnali hatállyal távozott a klubtól, konfliktusa a polgármesterrel volt a klub átalakulása kapcsán. Végül Dézsi polgármester ide is a jolly jokert, Endrődi Pétert ültette be, valamint a klublegenda Görbicz Anitát – a játék azonban itt sem megy most olyan fényesen, mint azt a szurkolók elvárják, Ambros Martín vezetőedző a szezon végén távozik a klubtól.

Volt egy országgyűlési választás is, amit Győrben a Fidesz két hivatalban lévő képviselője, Kara Ákos és Simon Róbert Balázs nyert meg.

A választás után ellenzéki vezetőkkel értékeltük a sikertelenséget. Balogh József volt polgármester azt jósolta, hogy nehéz idő vár a kormányra.

Az országos ügyek is be-betörtek a városba: volt KATA-s tüntetés; ősszel pedig volt egy sor diák- és tanártüntetés is, emellett voltak szülők részvételével szervezett élőláncok is iskolák körül. Ezekről, illetve a tiltakozó szentivániakról a győri közönség a cikkünk elején említett Új Szó Nálunk, az Ugytudjuk.hu, illetve pár esetben a Kisalföld felületein tudott tájékozódni. A Dézsi Csaba András által hiteles hírforrásnak kikiáltott GyőrPlusz felületein nem.

Azt kívánjuk minden kedves olvasónknak, hogy tájékozódjanak jövőre is valóban hiteles forrásból: olvassák az Ugytudjuk.hut, kövessék Győr egyetlen szabad közéleti fórumát, a Győr összefog Facebook-csoportot, Győr filter nélkül nevű hírlevelünket, valamint a Befejezetlen Győr nevű TikTok-oldalunkat.

Ezzel együtt pedig boldog, sikerekben gazdag új évet is kívánunk mindenkinek!

Szólj hozzá!

A 35 éves Tankcsapdáról készített koncertfilmmel jelentkezik a Hajógyár

A filmben az interjúrészletek mellett 18 Tankcsapda-szám is elhangzik.

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

A Magyar Értéktárba felvett új elemek közé tartozik a pápai sonka, és a déli harangszó.

Ian McKellen balesetet szenvedett egy előadáson Londonban

A stáb azonnal a segítségére sietett, és kórházba szállították.

Balhé a győri belvárosban

A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy férfival szemben, aki fényes nappal Győr belvárosában esett neki társának.

47 sértettet vert át egy szombathelyi internetes csaló

Olyan termékeket árult, amik nem is léteztek.

Kara Ákos gratulált Pintér Bencének

A fideszes képviselő Győr érdekében felajánlotta együttműködését.

A következő napokban beköszönt a kánikula

A déli vármegyékre elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Ne etessük a vízimadarakat!

Figyelmeztet a Magyar Madártani Társaság.

Hétfő este szúnyogot gyérítenek Győrben

Melegködös és ULV technológiával működő gyérítés is lesz.

Megölték a prostitúcióra kényszerített sértettet Győrben, a testét pedig elrejtették

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség emberölés és minősített emberkereskedelem miatt emelt vádat egy házaspárral szemben.

Átadja listás helyét Sárváron Gagyi Levente, pedig korábban alpolgármester is lehetett volna

Helyette Kampelné Kozlovszki Marianna kapja a Fidesz-KDNP kompenzációs listás helyét.

OVF: Folytatódik az apadás, a Dunánál és a Rábánál segédkező vízügyesek hazaindulhattak

Győrnél a Duna hatására az apadási tendencia mellett némi emelkedés valószínű a hétvégén, de a vízállások fokozat alatt maradnak.

Pintér Bence szerint egyértelmű a győriek akarata: békét szeretnének

Több interjút is adott a megválasztott győri civil polgármester az utóbbi napokban.

Jelen állás szerint Lenkai Nóra mandátumot kap Szombathelyen

Határozatot hozott a Helyi Választási Bizottság.

Bekamuzták, hogy a nő vezette a balesetet okozó autót Szombathelyen, ráfáztak

Ittasan villanyoszlopnak ment, megpróbálta kivágni magát.

Újraszámolják Győrben a szavazatokat

A Területi Választási Bizottság helyt adott Dézsi Csaba András beadványának.

Haladás: Reális esély a megyei 1. osztályra van

Taggyűlést tartottak a csapatot üzemeltető Kft.-nél.