Szondi-Prohászka Fanni tájépítészként diplomázott a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetemen. Szakdolgozatát a felszíni hőtérképezésből írta. Egy különösen forró győri délutánon az álala készített győri hőtérkép fölött beszélgetve próbáltuk bemutatni az olvasóknak, miért lesz ez a téma a klímaváltozás gyorsulása miatt egyre fontosabb.
Mi is az a hőtérkép?
Műholdfelvételek alapján készült térkép, amely azt mutatja meg, mennyi az átlagos felszíni hőmérséklet az adott területen. Ezt színekkel jelöljük: a vörös a legmelegebb, a sárga sötétebb árnyalata is eléggé forró, a világossárga már kevésbé az, a zöldes területek mondhatóak hűvösnek, a leghidegebb a kék, ami többnyire vizet vagy ahhoz közeli részt mutat.
Szondi-Prohászka FanniFotó: Papp László Tamás
Ha Győr hőtérképére ránézünk, akkor itt milyen a helyzet?
A nagyvárosok többségéhez hasonlóan Győrben is inkább romló. Ennek oka, hogy növekszik a beépített terület, a hűsítő és átszellőző hatást biztosító zöldfelületek pedig nem tudják ezt a hatást ellensúlyozni. A beépítések miatt szaporodnak a vörös foltok Győr hőtérképén. Bár ez a növekedés az elmúlt években a járvány, a gazdasági visszaesés, a változtatási tilalom miatt azért már némiképp lelassult.
Fotó: Szondi-Prohászka Fanni
Mióta készülnek ilyen felszíni hőtérképek?
Az utóbbi években, a klímaváltozás felgyorsulása miatt egyre gyakrabban, de inkább külföldi példákat tudnék mondani, idehaza ez még annyira nem elterjedt.
Akkor ezek szerint önkormányzati, állami támogatással nem is zajlik jelenleg országos intézmények, szakhatóságok bevonásával hőtérképezés? Van például online kereshető hőtérkép-adatbázis?
Nem tudok ilyenről.
Látok itt a térkép bal felső sarkában egy lila kockát, ez mi?
Ez a TESCO parkolójában kézi műszerrel felvett mérések eredménye.
Fotó: Szondi-Prohászka Fanni
Ahogy látom, 45 és 50 fok közötti brutális számok jöttek ki.
Az aszfalt, a járda, a térkő a legforróbb részek, és ha nincs azt tagoló, valamint hűtő zöldfelület, az átszellőzést biztosító hatás, akkor ez a végeredmény.
A nagy térképen vannak zöld részek, ezek mik?
Az egyik például a nádorvárosi Köztemető, de vannak ezek között a lakóövezetek sűrűbben zöldesített részei.
Melyek a legjobban és melyek a legkevésbé élhetőbb részei Győrnek a hőtérképező szemszögéből?
Nyilván a kertvárosi részek: Ménfőcsanak, Szentiván vagy Bácsa a leghűvösebbek, de Révfalu is a jobb helyek közé tartozik. A rosszabbak Marcalváros vagy a Belváros. Látható a térképen a folyó vizének kékkel jelölt hűsítő hatása, de a belvárosban ez a kék „hűtőcsík” nagyon elvékonyodik a part menti beépítések, lebetonozások miatt.
S az én szűkebb hazám, Adyváros milyen e téren?
Összességében jónak mondható, de ott is vannak rosszabb területek. Városrésztől függetlenül elmondható, hogy a bevásárlóközpontok és környékük a legnagyobb hőkibocsátó források közé sorolhatóak. Vagy az olyan sík térkőfelületek, mint a Dunakapu tér, ahol 50 fokot is mértem, az ottani mélygarázsnál pedig 63 fok fölött volt a hőmérséklet.
Fotó: Szondi-Prohászka Fanni
De a Szent István úton is 55 fok fölé ment a mutató.
Fotó: Szondi-Prohászka Fanni
De úgy látom, a pálmát azért az Audi vörösen izzó zónája viszi el a hőtérképen.
Igen, itt a természetes hőhöz hozzáadódik az üzem működése során keletkező hő, illetve a gyárépületek hűtésére használt klímaberendezések is meleget árasztanak.
A hőtérképes szempontból az új lakótelepek, mint Városrét, jobbak a régieknél?
Nem feltétlenül. Városrétet inkább határesetnek nevezném. Egyfelől nyilván korszerűbbek, tagoltabbak az építészeti megoldások, ugyanakkor ide jobb módú emberek költöznek, így több a társasházak közti átszellőzést gátló parkoló, nagyobbak a térkőfelületek. Mindig kérdés, egy ilyen ingatlan-beruházásnál történik-e akkora zöldfelület-telepítés, védőfásítás, ami ezt kompenzálja.
Szondi-Prohászka FanniFotó: Papp László Tamás
Mi rontaná drámaian Győr hőtérképén az élhetőbb zöld, világossárga és kék területek arányát?
Mondjuk egy komoly beépítés a Püspökerdőnél vagy a vízpartok mentén.
S mit tehet egy ingatlanberuházó cég, illetve a városfejlesztésért felelős önkormányzat, ha javítani akarja a színarányokat a hőtérképen?
Már az építmények, felületek színe sem mindegy. E téren az a lényeg, hogy minél világosabb, annál jobb. Rendkívül fontos, hogy sík felületek helyett minél több helyen tagoljuk a homlokzatot. És nemcsak az épületek köré lehet zöldfelületet telepíteni, hanem rájuk is. A zöld homlokzat és a zöld tető ma már terjed, régi és új házaknál egyaránt alkalmazható. De sajnos még kevés helyen élnek vele, aminek anyagi okai vannak. S a jelenlegi gazdasági helyzetben, állami támogatás nélkül kevesen fognak vállalni egy ilyen beruházást.
