Rechnitzer János: Ne a háromszázadik összeszerelőüzemet hozzuk Győrbe!

Pintér Bence 2022-11-15 15:04:00
A győri ipar egyik legismertebb kutatója szerint nem véletlen, hogy senki nem akar Európában akkumulátor-nagyhatalom lenni, szerinte Győr remek adottságait sem erre kéne használni. Nagyinterjúnk Rechnitzer Jánossal!

Az elmúlt hónapokban kisebb-nagyobb polémia alakult ki a tervezett szentiváni Ipari Park-bővítés kapcsán arról is, hogy kell-e egyáltalán az Ipari Parkot bővíteni, illetve milyen irányba kéne fejlődnie a győri iparnak. Az ügyben felszólalt Koloszár Tamás újságíró, aki az akkumulátorgyár befogadása mellett érvelve megidézte Rechnitzer János egyetemi professzor, a győri ipar egyik legismertebb kutatójának egy két évtizeddel ezelőtti mondását is. Ezért hát megkerestük Rechnitzer Jánost, hogy mit gondol most a győri ipar helyzetéről.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Lassan húsz éve mondta az Audi és az akkori helyzet kapcsán, hogy „Győr megrekedt, előnyét behozták más városok”. Hogy látja ezt most?

Azok nehéz évek voltak. Az Audi nem fizetett még iparűzési adót, nem volt még annyi adóbevétele a városnak, a gazdaság nem mutatott akkora dinamikát. Győrben megindult a fejlődés, hiszen 2007-től megkapta az Audi iparűzési adóját, ami jelentős forrása lett a városnak. De ugyanígy dinamikusan épült ki a beszállítói hálózat, illetve a megerősödő középvállalatok, amelyek komoly nemzetközi beszállítói kapcsolatokkal rendelkeznek és komoly piaci szereplőkké váltak.

És mindig elfelejtjük megemlíteni a vagongyárat, pedig az volt minden győri ipar „ősanyja”. A vagongyár tulajdonosi szerkezete konszolidálódott, és még mindig itt van a városban, kétezer embert foglalkoztat. Szellemi erőforrással és tudásbázissal rendelkezik. Minden második-harmadik győri vállalkozás a vagongyár köpönyegéből bújt ki.

Ezért a gyárat az előző rendszerben irányító Horváth Edének is meg kéne adni a kellő tiszteletet.

Nem szégyellni kell azt az ipari menedzsert, aki a hetvenes-nyolcvanas években a legkorszerűbb technológiákat alkalmazta az iparfejlesztésben, még akkor sem, ha volt mögötte párttámogatás is. Ezt ő a városért tette, nem pedig magának, szemben az új vállalkozók egy részével, akik az állami pénzt most saját gyarapodásukra fordítják. Nagy egyéniség volt, megérdemel egy szobrot, vagy egy utcaelnevezést.

Győrt a 2008-as válság sem nagyon rázta meg aztán. Most viszont mintha új válság, vagy inkább válaszút előtt lennénk.

Igen, elindult a dinamikus fejlődés, nem volt a válság alatt sem munkanélküliség, azóta is inkább folyamatos munkaerőhiánnyal küzd a város. Az Audi indukált egy erős progressziót: szerkezetváltás, új termékek – erről Fekete Dávid korábbi alpolgármesterrel írtunk egy jó könyvet. Elkezdődött a kutatás-fejlesztés, nagyobb igény jelentkeztek az egyetemen is, hatalmas átalakulások zajlottak 20 éven keresztül. Nincs még egy ilyen sikeres vidéki felsőoktatási intézet!

Úgy érzem, hogy a város gazdaságának lendülete töretlen, hatalmas szívóerőt gyakorolt a népességre, Győrnek volt egyedül pozitív a bevándorlási egyenlege hazai nagyvárosok között az elmúlt években, látványos a szuburbanizáció, a városi funkciók térbeli szétterülése.

Ne beszéljünk már (állandóan) válságról! Változás kell, az új fejlődési irányokat kell kigondolni!

Látni kell azt, hogy kialakult termékeket, ipari technológiákat, innovációkat tekintve progresszív közép- és nagyvállalkozói miliő, ami országosan, de akár nemzetközileg is jelentős. Radek Jóska barátom nyomdája a világon bárhol megállná a helyét. A Kravtex Credo buszai is nemzetközileg piacképesek, s folytathatnám a sort. Itt fejezem ki meglepődésemet a Mercedes-buszok beszerzésével kapcsolatban!

Vannak persze sikertelen példák is, számos kiváló vállalkozás működik a városban, amelyek stabil foglalkoztatók, elkötelezettek a Győr iránt, s nem akarnak elmenni, hanem itt képzelik el a jövőjüket és a fejlesztéseiket.

Mennyire baj az, hogy ekkora túlsúlyban van a gépipar Győrben?

Szerintem ez nem gond, Győr ipari város, amiben a korszerű, innovatív gépipar a meghatározó. Nem kell dezindusztrializációs ideákat kergetni, hogy az ipart építsük le, és alapozzunk a szolgáltatásokra. Számtalan ilyen város van a világban. A gépipar átalakul, a robotizáció elindult, a digitális technikák alkalmazása mindennapivá vált, új szervezési-, marketingkapcsolatok alakulnak, s ezek számos gazdasági, pénzügyi és műszaki szolgáltatást vonzanak.

És az nem baj, hogy ennyire domináns az autóipar?

A monopolstruktúra mellett folyamatosan élénkülnek és bővülnek a progresszív, új technológiára épülő ágazatok, amelyek az iparnak a megújulást hozzák.

Az önkormányzat tudja befolyásolni, ösztönözni az ipar diverzifikációját?

Persze, az Ipari Park(ok)ba olyan cégek letelepedését segítve, amelyek innovatív ágazatok. Nem fehérneműüzemek megtelepedését kell támogatni, hanem olyan gyárakat kell hozni, amelyben például a digitalizációra alapoznak, arra készülnek fel. Ezeknek adják el olcsóbban a telket, az iparűzési adó alsó szintjét fizessék ők, segítsük őket oktatással, infrastruktúrával. A gazdasági vezetők is emberek, lelkük van, meg kell őket becsülni, foglalkozni kell velük, meg kell hallgatni a véleményüket. Az önkormányzatnál ennek nincs kultúrája, mechanizmusa, a kamara sokat dolgozik ennek kialakításán és az egyetem is munkálkodik a kapcsolatépítés finom formáin.

Új menedzsmentgeneráció nő fel a városban. Akik a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes években csinálta meg vállalkozást, az lassan elmegy nyugdíjba, belefáradt. Szeretne most már pihenni, átadni a céget. Izgalmas kérdés Győrben ez a szükségszerű átmenet: mi lesz ezekkel a kis- és középvállalkozásokkal?

A család veszi át? Eladják magyar, vagy külföldi tulajdonosnak? Beolvadnak más cégekbe, megszűnnek? Ebben az önkormányzat sokat nem tud tenni, de az egyetemnek vizsgálni kell ezeket az érdekes folyamatokat és a maga szerény eszközeivel bemutatni, értékelni, s talán ösztönözni a város és főleg a vállalkozás számára kedvező megoldásokat.

Visszatérve a válaszúthoz. Betelt az Ipari Park. A városvezetés szerint mindenképpen újabb területeket kell bevonni az ipari termelésbe, és mindenképpen Szentiván mellett. Ön hogy látja ezt?

A gazdasági agglomerációs hatás Győrben intenzív. Nem csak azért települ ide egy vállalat, mert Győr jó hely, hanem mert beszállítója van, munkaerőt talál, tud kooperálni. A város szívja ezeket a vállalkozásokat, iszonyatosan jók a közlekedési kapcsolatai: reptérrel, kikötővel, autópályával, vasúttal rendelkezik, a legjobb helyzetben van Bécs, Budapest és Pozsony között.

Ha megkérdeztek volna, akkor telephelyi alternatívák kidolgozást javasoltam volna. Szentiván lehet egy fejlesztési terület, de kellett volna mellett még kettő-három hasonló.

A városnak nagyon gyenge az együttműködése az agglomerációval, nem kommunikálnak a környező településekkel. Ez nem korszerű kormányzás. Ma az egész világ arról szól, hogy a város és térsége, a várostérség együtt él és közösen fejleszt. Kellett volna alternatívákat találni. Az egyetemen megvannak erre a szakemberek, de kiváló várostervezőkkel is gyakran találkozom. Kellett volna készíteni egy alapos elemzést, majd megoldási irányokat adni és azt az érinettekkel megvitatni, majd dönteni, s azt érthetően elmagyarázni a polgároknak.

Én úgy vettem le a polgármester szavaiból, hogy történt hasonló gondolkodás, mivel azt mondja, hogy megnéztek több területet, és ez a legjobb, ráadásul a Balogh-érában is ezt jelölték már ki.

Nem hallottam róla, hogy készült komolyabb, hasonló jellegű tanulmány. Ennek a híre azért egy idő után a kutatói, elemzői körökhöz eljut. A Balogh-éra 15-20 éve volt, teljesen más viszonyok és feltételek között hoztak előre mutató döntéseket. A jövőt alakítani kell, hiszen nagyon sok változás történik gazdaságban, a piacokon, a foglalkoztatásban, a társadalomban, a világgazdaságban, ezeket kell számba venni, s ehhez kell helyi ajánlatokat, megoldásokat, alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni.

Ne a háromszázadik összeszerelőüzemet hozzuk Győrbe, hanem – mint jeleztem – olyan üzemeket, gyárakat, amik a megújítást, az innovációt teremtik meg!

Az önkormányzat részéről nem volt világos kommunikáció, hogy akkor tudják-e, hogy ki jönne ide, vagy sem.

Pedig kéne egy világos stratégia!

Amiről ugye esett némi szó, az az akkumulátorgyár, amit most mindenki hevesen próbál eltávolítani magától.

Az akkumulátorgyárnak súlyosak a környezeti problémái. Halljuk a gödi Samsung körüli elégedetlenséget. Például óriási vízfogyasztása van az akkumulátorgyártásnak, ezeket a vizeket aztán meg kell tisztítani.

Fontos eleme lesz a járműgyártásnak az akkumulátor, de én nem biztos, hogy ilyen jó földrajzi pozícióban, ilyen kedvező ipari kultúra mellett és ilyen technológiai háttérrel akkumulátorok gyártását kell Győrben támogatni.

Gyártsák más helyen, ahol több a szabad munkaerő, több a természeti erőforrás. Én egy stratégia mentén szelektálnám azt az 5-6 szegmenst, amiben fejleszteni érdemes a városban a jövőben! A kekszgyár területén digitalizációs központot épít az egyetem, ahhoz nem kell ipari park, csak irodák, kisebb telephelyek, de megemlíthetem a Zrinyi utcai kórház területén az egészségipar-fejlesztési elképzeléseket is.

Az iparfejlesztést is lehet, hogy szétbontottabb területi szerkezetben folytatni. Nem feltétlenül a klasszikus, a nyolcvanas években divatos iparipark-szemléletben kell gondolkodni. Megváltozott az ipar, megváltozott a termelés. Ezeket érdemes átgondolni, és megnézni azt, hogy mi illeszthető a győri gazdasági, szellemi és foglalkoztatási struktúrába.

Mi meg megint veszünk 300 hektárt, közművesítünk, aztán jönnek az újabb összeszerelőüzemek. Hát nincs munkaerő, ki fog az akkumulátorgyárban dolgozni? Mongolok jönnek, vagy indiaiak? Ezzel sincs gond, csak akkor ne tiltakozzunk a migráció ellen. A foglalkoztatási problémákat nem fogjuk megoldani egyszerűen, a betelepülés pedig számos társadalmi problémát okoz.

A szentivániak ugye azt mondják, hogy ha lesz is fejlesztés, ne ott legyen mellettük.

Ötezer ember aláírt egy petíciót. Ez egy 10-12 ezer népességű városrészben nem megkerülhető tényező.

A szentiváni civileket komolyan kell venni, komolyan kell velük leülni beszélni, el kell mondani, hogy mit akar a város, mi a város stratégiája, milyen ipart, gazdaságot akar idehozni.

Másrészről a hozzám eljutott információk alapján a város egyébként is nagyon szerény árajánlatot tett le az érintett földekért. A város gyakorlatilag azt mondta, hogy itt ez a terület, ez kell nekünk, majd kisajátítjuk. Nem így működik a demokrácia – jobb országokban.

Nem az a valószínűbb, hogy az történt, hogy a kormány akart ide építeni egy akkumulátorgyárat, és ráböktek a térképen, hogy itt lesz?

Valószínűleg ez történt. Sőt, ez nem is olyan nagy titok. A kormány azt mondja, hogy akkumulátor-nagyhatalom leszünk. Nem mi leszünk azok, hanem a beruházó cégek, akik akkumulátorgyárat építenek ide. Senki nem akar Európában akkumulátor-nagyhatalom lenni, mert még nincs győztes a gépjárművek hajtási rendszerek technológiai versenyében – például ott a hidrogén.

Meddig ér most Győr szívóereje, vonzáskörzete?

Hatvan-nyolcvan kilométeres körzetben a város napi operativitással jelen van, s ez egyre intenzívebbé válik, kiszélesedik a foglalkoztatásra, az egészségügyre, az oktatásra, a fogyasztásra, s nem utolsósorban a kulturális igényekre irányuló vonzása.

A város egyik gondja, mint már említettem, hogy az agglomerációval nem elég határozott és kölcsönös elvekre épülő az együttműködése.

A megközelíthetősége Győrnek az agglomerációból egyre rosszabb. Szigetköz felől, valamint délről is áramlanak be az emberek reggel, át kell menni a városon az ipari, gazdasági, adminisztratív központba. Meg kell találni az új tömegközlekedési opciókat, jobban meg kell osztani a tevékenységeket különféle intézmények között.

Az agglomerációs elit például a Gárdonyiba, Gyakorlóba, az Audi-iskolába naponta adja be a gyermekeit: az oktatásba kellenek minőségi agglomerációs ellenpontokat létrehozni. Nem biztos, hogy pénzre van szükség, hanem egyeztetésre a környékbeli polgármesterekkel, intézményekkel. Sok mindent el lehetne közösen indítani, amelyek segítenék várostérség kialakulását, s ezzel a jobb életminőség megteremtését. Legyünk ebben is jó példák a hazai városok számára!

Többször megszólalt az elmúlt években a városépítéssel, kultúrával kapcsolatban is. Például írt arról, hogy milyen fontos lenne egy állandó várostörténeti kiállítás, ami jelenleg az Apátúrház bezárása óta nincs. Szerintem is fontos, de hogy magyarázná meg ezt egy átlagos győri polgárnak?

A város múltját bemutató kiállítás jelennek, és főleg jövőnek szól. Hadd vigyük már el az unokáinkat, és mutassuk meg nekik a Botond terepjárót, amiről azt mondják, hogy a második világháború egyik legjobb terepjárója volt, megküzdött az orosz téllel. Emögött pedig győri ipari technológia, tudás, kultúra van, nagyszerű emberek munkája. Alapvető, hogy az itt élők és az idelátogatók megismerjék város múltját, mert így becsülik meg az értékeit.

A győri ipari, technológiai progresszivitás szellemiségét fontos lenne bemutatni egy modern, interaktív környezetben.

Emellett azokat az értékeket, amelyeket Győr a művészetben, kultúrában összegyűjtött, meg kell becsülni, nem elherdálni. Méltó módon kell elhelyezni ezeket: miért nincs a városnak egy európai rangú kortárs képzőművészeti központja?

A Győri Nemzeti Színház épületének elbontása ellen is felszólalt.

A színház emblematikus épülete a városnak, a hetvenes évek nagyszerű lerakata. Fel kell újítani, erre vannak kiváló tervek. Victor Vasarely, a világ egyik legnagyobb művészének két gyönyörű mozaikját meg kell óvni és kitárni világnak.

Az, hogy le kéne rombolni: idiótaság, butaság, barbarizmus.

A kulturális negyed a régi Vagongyár helyén kiváló ötlet, az építészeti megoldások 21. századot hozzák el. Együtt élhetne a modern és a klasszikus, történelmi városközpont, egymáshoz közel, egymást erősítve. Számos, ma még nem látható új városfejlesztő hatásokat generálhatna ennek a két citynek az közelsége.

Győr a magyar modernizáció zászlóshajója. S ebben nagy az itt élők felelőssége, hiszen példák, minták vagyunk, jól sáfárkodjunk értékeinkkel, bölcsen gondoljuk végig együtt a jövőt és tegyünk meg mindent az eldöntött céljaink megvalósításáért. A jövő Győrben épül!

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! A Befejezetlen Győr nevű TikTok-oldalunkra pedig itt lehet feliratkozni.

Szólj hozzá!

Kétkulcsossá tenné a társasági adót az LMP

Kanász-Nagy Máté szerint a globális minimumadóra igenis szükség van.

Tűz követelt áldozatot Horvátzsidányban

A szivárgó füst ölt meg egy helyi lakost.

Büntetést kapott a szombathelyi Credo Rádió a Médiatanácstól

Nem teljesítették a vállalt közszolgálati arányt.

2,3 milliárd forintot fizet a korábbi gázkereskedő cég a Győr-Szolnak

Megegyezéssel ért véget a gázszerződés tavalyi felmondása miatt indított per.

Végleges: bezár a Takarékbank fiókja Jákon

Hiába írt levelet a polgármester, a pénzintézet kimondta az áment.

Itt az Indiana Jones 5 első előzetese

Jövő júniusban lesz a premier.

Végrehajtást indított a NAV a Szombathelyi Haladás ellen

Egyelőre nem tudni, hogy milyen tartozása van a focicsapatnak, de van, az biztos.

A Volán válasza alapján még egyáltalán nem fix, hogy januárban változatlan marad a menetrend Győrben

Dézsi polgármester szerint változatlan marad a menetrend januártól, a Volán válasza alapján viszont még semmi nem dőlt el.

December 14-én tartják a szombathelyi közmeghallgatást

A városházára várják a felszólalókat.

Újabb hibát találtak a MOL finomítójában

A kormányzati médiában megjelent hírrel már a benzinárstop végére készíthetik fel az embereket.

Még december 4-ig Győrben állomásozik Donáth Anna „igazságkiállítása”

A momentumos EP-képviselő plakátkiállítását a Vásárcsarnok előtt lehet megnézni.

Dobrev Klára és Ungár Péter a két legnépszerűbb ellenzéki politikus

A népszerűségi lista legvégén a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc neve található.

Egy gyerek nevében küldött ízléstelen üzeneteket a fiatal férfi

Az elektronikus naplóba lépett be, az iskola dolgozóinak küldött üzeneteket.

Szabadságvesztés lehet a vége a súlyos környezetszennyezésnek

Egy felnőtt és egy fiatalkorú a vád szerint a Kis-Sorok patakba dobott olyan fémhordókat és műanyag kannákat, melyekben fáradt olaj volt.

Változóan felhős, napos idő várható csütörtökön

Az északkeleti, északi szél csak néhol élénkülhet meg.