Továbbra is a Kiserdő területére tervezi a marcalvárosi uszodát a győri városvezetés

Pintér Bence 2022-11-30 10:37:00
Dézsi polgármester direkt nem akarta érteni, hogy a fideszes helyi képviselő a közmeghallgatáson világosan elmondta: uszodát szeretnének, de nem a Kiserdőbe.

Közmeghallgatást tartottak kedden délután a városházán délután kettőkor, amelyet idén valami rejtélyes oknál fogva nem közvetítettek nyilvánosan az interneten úgy, mint tavaly. (Mi élőztünk, de mivel nem számoltunk vele, hogy szükség lesz rá, elég rossz minőségben. Az ülés felvételét elkértük a jegyzőtől.) Itt ugye bárki felteheti kérdéseit a városvezetés felé, bár egyenes és egyértelmű választ nem mindig kap rá.

Jó példa erre az a kérdéscsokor, amivel én érkeztem a közmeghallgatásra. ELőször is megkérdeztem a minden hasonló interjúszerű helyzet elől menekülő Dézsi polgármestert, hogy miért nem közvetítik az ülést élőben, mire a polgármester az ülésről egyébként felvételt készítő szakembert szólította a mikrofonhoz, hogy miért nem – ő elmondta, hogy azért, mert nem kaptak rá megrendelést a városházától. Érdekes.

Ezután azt kérdeztem:

mi a hosszú távú terv a marcalvárosi Kiserdővel? Milyen övezeti besorolást fog kapni? Tényleg itt akar uszodát építeni a városvezetés?

Mint azt kifejtettük ugyanis ebben a cikkben, a Kiserdő egyelőre egyáltalán nem védett: a rendezési tervben a déli rész még mindig konkrétan fel van parcellázva, tehát beépíthető területként jelenik meg – itt kapna helyet az uszoda is. Az Aportól északra eső rész besorolása más, ez legalább már nem építési terület, hanem „turisztikai erdő”, ide is lehet azonbabn építeni például legfeljebb 600 négyzetméter árusítóterű kiskereskedelmi épületet. Szóval a terület hosszú távú sorsa legalábbis kérdéses, főleg, miután kiderült májusban, hogy itt – a déli részen – építenék fel a rég várt tanuszodát. Akkor a helyi képviselő, Rózsavölgyi László és a környezetvédelmi bizottság elnöke, Szálasy László is a polgármesterhez irányított minket az ügyben, aki szokásáshoz híven nem válaszolt a kérdéseinkre.

Most azonban muszáj volt neki mondania valamit, de csak féloldalasan sikerült megválaszolni a kérdéseket – a felvételen úgy 17 perctől.

Az első kérdésre konkrétan semmilyen választ nem kaptunk, nem derült ki tehát, hogy mi a hosszú távú cél a marcalvárosi Kiserdővel, milyen övezeti besorolást szán neki az önkormányzat, esetleg egyesíti a terület besorolását.

Az uszoda tényleg itt épülne

Az viszont megerősítést nyert, hogy az állami építésű és működtetésű tanuszoda itt épülne, mégpedig az Úszó Nemzet Program keretében. A területet már fel is mérték, és ez áll a megvalósítandó győri uszodák közül az első helyen, bár mint arról hírt adtunk egyébként májusban, a kormányhivatal egyáltalán nem értett egyet a város által kijelölt helyszínnel:

az Állami Főépítészi Iroda több pontban sem találta megfelelőnek a tervet, első sorban azért, mert ugyan az övezeti besorolás alapján közlekedési fejlesztésre kerülhetne sor a területen, valójában egy erősen fásult részről van szó, ami a Kiserdő integráns része.

Kiderült az is, hogy ezen felül a városban még két helyen, Győrszentivánon, illetve Gyárvárosban épülhetne uszoda, legalábbis ide tervez még a város, de ezekre a tervekre még sem határozott igent nem kaptak a szövetségtől, illetve a területeket sem mérték fel. Endrődi Péter kabinetfőnök megerősítette, hogy a szentiváni területet még a marcalvárosival ellentétben fel sem mérték.

A marcalvárosit viszont igen, és erre a tervre bólintott már rá a szövetség, ami azért érdekes, mert a helyszínnel még a helyi fideszes képviselő, Rózsavölgyi László sem ért egyet.

Dézsit úgy tűnik nem érdekli a helyiek véleménye

A polgármester jelezte is, hogy az ügyben némi nézetkülönbség van közte és Rózsavölgyi között, majd azt mondta, hogy: ha nem kell a marcalvárosiaknak az uszoda, a szentivániak majd biztos örülnek neki. Ezután felszólalt Rózsavölgyi László, aki elmondta: hogyne kellene Marcalvárosnak az uszoda, egyértelműen kell, évtizedek óta mondja mindenki, egy probléma van: senki sem szeretné, hogy ez a Kiserdőben épüljön fel.

Mikor a polgármester azt kérdezte, hogy hova, akkor a képviselő rögtön felsorolt pár közterületet, ahol szerinte inkább megépülhetne: a DAC-pálya körül, a McDonald's környékén, akár a Cirkusz téren. Végül azt mondta, röviden összefoglalja tehát: „Uszoda? Igen! A Kiserdőben? Nem!”

Dézsi végül elég arrogánsan, párttársa felszólalását gyakorlatilag direkt félreértve és ignorálva azt felelte: fontos volt, hogy ezt tisztázzuk, akkor tehát a marcalvárosiaknak nem kell az uszoda, majd Szentivánon örülni fognak neki.

Ez azt jelzi, hogy vagy nem kérték ki előre a helyi – egyébként fideszes – képviselő véleményét arról, hogy hova lenne jó felépíteni ezt az uszodát, ezen túllépve a helyiek képviselő által egyértelműen artikulált véleménye sem érdekli a polgármestert az ügyben.

Nyitóképünk egy a Kiserdőben, de nem a tervezett uszoda helyén készült fotó.

Szólj hozzá!

KSH: már 740 ezer forint felett a bruttó átlagkereset - jelentősen nőttek a reálbérek Magyarországon

A nettó fizetések egy év alatt 10 százalékkal nőttek, az infláció mérséklődésének köszönhetően pedig a reálkeresetek is jelentősen emelkedtek.

Készül az új településterv Győrben: a beépítésektől a zöldterületek védelméig újragondolják a szabályokat

A tervek szerint 2027 őszén a győriek is elmondhatják véleményüket a város jövőjét meghatározó elképzelésekről.

Átalakulhat a győri bérlakásrendszer: aki nem szorul rá az önkormányzati segítségre, annak nem hosszabbítanák meg a szerződését

Pintér Bence polgármester a képviselőkkel folytatott egyeztetések után átdolgozta a győri önkormányzati bérlakásrendszer reformjáról szóló javaslatát.

Sokan választják Sárvárt útícélul az október 23. hétvégén

Eger, Miskolc, Gyula, Budapest, és Nyíregyháza a legnépszerűbb úti cél.

Jelentősen nőtt az építőipar teljesítménye augusztusban, de az új megrendelések száma visszaesett – a kedvező adat mögött elsősorban az út-, vasút- és közműépítések állnak

Három hónap csökkenés után augusztusban 21,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. 

Mit tehetünk a penészes falak ellen?

A penészfolt több egyszerű esztétikai hibánál: azt jelzi, hogy a fal környezetében tartósan jelen van a nedvesség.

Mutatjuk a hétvége győri programjait – senki sem fog unatkozni

Menő koncertek, fotókiállítás, Hyrox-edzés, köpölyözés, nemzetközi hockey torna, hogy csak néhányat említsünk. 

Rétvári Bence már csak az Úristenben bízik: fogolykiváltó imával szabadítaná ki a korrupcióval gyanúsított politikusokat

A KDNP frakcióvezetője az ‘56-os forradalom évfordulója előtt néhány nappal politikai foglyokról beszél. Ez pedig egy véleménycikk.

Mozdítható erdővel nyerték meg „A másik Győr” ötletpályázatot – a zsűri végül két második díjat és két különdíjat is kiosztott

A Terasz Csoport kezdeményezésére hét pályamű érkezett, amelyek új szemszögből mutatták meg, milyen lehetne a jövő Győrje. 

Több mint 545 millió forint támogatásra pályázik Kőszeg az azbesztmentesítési alapból

A pályázat benyújtásának határideje október 16-án jár le.

Pintér Bence: A jótékonyság fontos, de nem pótolja a társadalmi igazságosságot

A győri polgármester a Kantharosz Gála kapcsán beszélt a szociális támogatások bővítéséről és az új önkormányzati rendeletről, amely már az októberi közgyűlés elé kerülhet.

A világ legjobb kutatói között a győri Széchenyi István Egyetem 12 tudósa

A győri egyetem tudományos teljesítménye látványosan növekedett az elmúlt években.

Öt év fegyházat kapott egy szlovák drogfutár, aki Hollandiából hozott kokaint Magyarországra – a Győri Ítélőtábla jogerősen egy évvel súlyosította az elsőfokú ítéletét

Egy nemzetközi, fegyverekkel és kábítószerekkel kereskedő bűnszervezet tagjaként szállított drogot Magyarországra a férfi. 

Jogállami mérföldkő: lezárult a Magyarország elleni uniós eljárás, 4 milliárd 200 millió eurónyi támogatás szabadul fel 

Az Erasmus+ és a Horizont Európa programok is újra elérhetővé válnak a magyar egyetemek számára. 

Fényhajós felvonulás, különleges épületlátogatások és izgalmas programok várnak Győrben az október 23-i hosszú hétvégén

Megnyílnak a Városháza kapui, bepillanthatunk a bencések 400 éves örökségébe, és kivilágított hajók is felvonulnak a Mosoni-Dunán.