Szabadságharc vagy káros ostobaság a győri polgármester változtatási tilalomért folytatott harca?

Pintér Bence 2022-05-23 06:50:00
Most, hogy Dézsi Csaba András harmadszor is nekifut a változtatási tilalomnak, érdemes ismét ránézni, hogy miben van igaza, és miben nem a győri polgármesternek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Amennyiben válaszcikket írnál, írj levelet erre a címre!

Dézsi Csaba András győri polgármester nagyon szeretné, ha az engedélye nélkül Győrben nem épülhetne fel semmi.

Először 2021 májusában rendelt el majdnem az egész városra változtatási tilalmat, amelynek akkor kommunikált célja az volt, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő, a polgármester szerint „gigantomán” beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt ugyanis nem a város, hanem a kormányhivatal ad ki, és a polgármester például kevésnek találta az országos szabályozás szerint lakásonként kötelező egy parkolót.

Ezt a rendeletet megtámadta a megyei kormányhivatal, végül pedig a Kúria úgy döntött, hogy

az önkormányzat túllépett a hatáskörén, amikor a változtatási tilalomban különböző kivételeket és a magasabb rendű jogszabályhoz képest további részletszabályokat határozott meg.

Ezután a polgármester és csapata a Kúria által jelzett problémákat látszólag orvosolva, de a szakmai szereplőkkel érdemben továbbra sem egyeztetve októberben új rendeletet alkotott. Ezt ismét megtámadta a kormányhivatal, és a Kúria ismét – most más indokkal – kimondta, hogy a változtatási tilalomról szóló rendelet törvénytelen volt, ráadásul visszaható hatállyal tette meg ezt, magyarán szólva ha a rendelet miatt bárki hátrány ért az elmúlt hónapokban, akár be is perelheti a várost.

Úgy tűnik azonban, hogy a dupla bukás sem tántorítja el a polgármestert attól, hogy betiltsa Győrben az építkezést, mivel több, egymástól független, a városháza munkájára rálátó forrásunk szerint utasítást adott rá, hogy dolgozzanak ki egy harmadik verziót, amit még a májusi közgyűlésen szeretne elfogadtatni a képviselőtestülettel.

De miről szól ez az egész?

Érdekes a helyzet, hiszen az ügy három szempontból minimum vizsgálandó: az önkormányzatok autonómiája szempontjából, a korrupciós kockázat szempontjából, és abból az irányból is, hogy jó-e Győrnek az, hogy tavaly május óta majdnem teljes stop van az éptkezéseken.

  • Dézsi polgármester alapvető problémája, miszerint nem a város, hanem a megyei kormányhivatal dönt építési ügyekben, nagyon is valós, és illeszkedik az önkormányzatiság kiüresítésének trendjébe. Ugyanígy jogos felvetés, hogy miért központi jogszabály szabja meg, hogy egy adott városban hány parkolóhely építését követelheti meg az önkormányzat.
  • Más szempontból viszont a Dézsi polgármester által kitalált szisztéma, ahol egy teljesen átláthatatlan folyamatban minden építőnek külön meg kell egyeznie a várossal, melegágya a korrupciónak.
  • Az elvi síkon kívül pedig ott van a gyakorlati probléma, hogy az elmúlt egy évben részben a változtatási tilalom miatt hatalmas építkezési boom indult Győr agglomerációjában, ami a gyakran már most is káoszos közlekedési problémákat még inkább növelni fogja.

Fejtsük ki ezeket kicsit bővebben. Ha a nagy képet nézzük, a Fidesz-kormányok az elmúlt években folyamatosan gyengítették a helyi önkormányzatokat, igyekezve egyre nagyobb hangsúlyt fektetni a stabilan fideszes többségű megyei önkormányzatokra és a kormányhivatalokra. Ennek eredményeképp utóbbi intézményhez számos, korábban helyben tartott jogosítvány került át.

Ráadásul a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatalt vezető egykori KDNP-s polgármester, Széles Sándor és Dézsi polgármester között legendásan rossz a viszony, többek között a különféle építési ügyek miatt is, de azért is, mert a kormányhivatal rendre észrevételezi és javításra utasítja a jogi dolgokban nem egyszer trükkösen eljáró győri vezetést, amelyet ebben ugye továbbra is Csörgits Lajos volt aljegyző, a Borkai-éra egyik fontos embere segít.

Ha már Borkai-éra, térjünk át a korrupciós kockázatra, ami a polgármester új rendszerében nagyon magas. Ha valaki valamit meg akar építeni, és ennek egyetlen útja az, ha egy adott ember rábólint mindenféle külső kontroll és sztenderdizált folyamat nélkül, akkor óriási a kísértés, hogy azt az adott embert valamilyen formában megnyerjük az ügyünknek. A többit a kedves olvasóink fantáziájára bízom.

A harmadik pont viszont ennél jóval konkrétabb, hiszen bárki járt a Győr környéki kisebb-nagyobb településen, szinte biztos belefutott friss építkezésbe. Ezeken a Győrrel akár közvetlenül is érintkező telkeken villámgyorsan adják el és építik meg a lakásokat, és az itt élők majd ugyanúgy Győr infrastruktúráját (utak, tömegközlekedés) fogják használni, mint eddig, csak immáron teljesen kikerülve a győri városháza látóteréből, mint lakos.

Végső soron pedig mint már megírtuk: populista blöffnek is tökéletes ez az egész, hiszen

számos győri valódi problémaként érzékelte a város szétépítését, ahol előfordult, járda sem került az utcára.

Ebben a felfogásban az építkező cégek mindig gonoszak, azt pedig hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezek a vitatott építkezések mind olyan voltak, amelyek megfeleltek a Borkai-érában (és mivel semmi sem változott, most is) érvényes szabályoknak. Ezekről a szabályokról, illetve azok át(nem)gondolásáról ugyanaz a fideszes többség döntött, mint amelyik ma is ott ül a közgyűlésben és a városvezetésben.

Visszaadni a város jogait és megakadályozni a korrupciót

Az én szintézisem szerint a szubszidiaritás és az önkormányzati autonómia jegyében vissza kéne adni a településeknek azt a jogot, hogy maguk alakíthassák ki – nyilván bizonyos tágabb keretek között – az építésekre vonatkozó elvárásaikat, illetve mindenképpen náluk kellene legyen a végső döntési jogkör.

Ennek hiányában viszont a győri építési tilalmat egy kifejezetten káros dolognak látom, mivel középtávon óriási fejfájást fog okozni az elharapódzó elővárosiasodás, amire még azzal is rásegít a város, hogy a bekötőutakat sorra-másra szélesíti és négysávosítja.

És hogy miért ragaszkodik hozzá mégis foggal-körömmel a polgármester? Az egyik oka az lehet, hogy most már csak azért is szeretné megmutatni a kormányhivatalnak. A másik okát én a fenti lista középső pontjában keresném. Főleg azért, mert az eredeti indok, a „gigantomán építkezések” témája mára kicsit kiüresedett, hiszen a Tatai útra tervezett ezerlakásos társasházkomplexumról szóló terveket például éppen az áprilisi közgyűlésen fogadta el a fideszes többségű testület, miután egy évig szenvedtek vele, hogy hogyan nyomják keresztül a dolgot a szabályoknak megfelelően.

A probléma röviden az, hogy a projekthez szánt területen például termőföldet kéne átminősíteni beépíthető területté, aminek megvannak a maga szigorú szabályai, például a városnak ki kell mondania azt, hogy a most beépíthető területek között nincs olyan, ahol meg lehetne valósítani ezt az építkezést. Győrben azonban ott van például az Árkád bevásárlóközpont mögötti terület a belváros közepén, ahol pont fel lehetne húzni ezt a kilencemeletes monstrumokkal operáló tervet, és nem is festene olyan hülyén, mint a most családi házas Tatai úti környéken. Ide azonban a polgármester hatalmas kulturális negyedet álmodott, amiből valószínűleg nem lesz semmi.

Ennek megfelelően nemrég megtudtuk, hogy hiába volt az egyéves csiki-csukizás a problémával: az elfogadott projekt végül információink szerint mind a megyei kormányhivatalnál, mind a földhivatalnál elbukott. Ami nem biztos, hogy baj – az viszont baj, hogy valóban jó fejlesztések is elbukhatnak ugyanezen a szűrőn a jövőben.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Szólj hozzá!

Enyhítené a kormány az Otthon Start program feltételeit

Társadalmi egyeztetésen a támogatott lakáshitel szabályainak módosítása. 

Őszi kulturális kavalkád a Rómer Múzeumban

Programajánló hűvös napokra. 

Zebrán gázolt egy nő Szombathelyen

A sértett súlyos sérülést szenvedett, a vádlottat eltilthatják a vezetéstől.

Horogra akadt egy orvhalász Mosonmagyaróvárnál

Engedélye nem volt, de tiltott halászeszköze igen.

Két parkolóházban is dolgozik a Győr-Szol a napokban

A Révai -és a Kodály Zoltán úti parkolókat kell nélkülözni egy rövid ideig. 

A Győri Fellebbviteli Főügyészség egy gyermekpornográfiában súlyosan érintett férfi büntetésének helybenhagyását indítványozta

Több, mint 16 ezer felvétele volt a visszaeső bűnösnek, köztük olyanok is, amin erőszakot követnek el. 

100 új kerékpártámaszt helyeztek ki Győrben - meg sem állnak 468-ig

Az újabb bringabarát lépéssel egy kicsit zöldebb lehet a város. 

Az aradi vértanúkra emlékeznek Szombathelyen

Lesz ünnepi műsor, megemlékezés, koszorúzás, és forgalomkorlátozás. 

Hivatalos a DK 106 jelöltje - Czeglédy Csaba is indul a Vas01 körzetben

Régi motorosok, új arcok egyaránt vannak a fedélzeten. 

Digitális képalkotással mérik fel az önkormányzati átvételre váró sárvári Nádasdy-vár állapotát

Tavaly június óta dolgozik rajta Sárvár, hogy a tulajdonába kerüljön az épület.

Katonai, védelmi ipari fejlesztési és mérnöki központot létesítenek Zalaegerszegen

A 3 milliárd 700 millió forintos beruházáshoz 560 millió forintot csap hozzá az állam.

Ciprusi ellenféllel teljes a Falco EK csoportja

Az már korábban eldőlt, hogy a magyar bajnoki ezüstérmes a spanyol Zaragozával és a dán Bakken Bearsszel is összecsap.

Tanműhelyként szolgál a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára, a Waberer's’ új, mosonmagyaróvári szervízcsarnoka

Nagy István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a vidék versenyképességének fontosságát. 

Sárga fedeles, otthoni szelektív gyűjtésre alkalmas kukákat oszt a GYHG

Személyivel és lakcímkártyával veheti át mindenki a saját településén.