Dézsi Csaba András polgármester megválasztásakor nyitott városházát hirdetett. Azóta kiderült, hogy ez nem azt jelenti, hogy hajlandó válaszolni akár kényelmetlen, akár csak szimplán tények felől érdeklődő kérdésekre ő, hivatala, valamint a város cégei, hanem azt, hogy a Polgármesteri Hivatal három embert alkalmaz arra, hogy a polgármester közösségi csatornáinak kommentjeit olvassák, és az alapján intézkedjenek.
Mi, és más győri polgárok ettől függetlenül – törvények adta jogainkkal élve – rendszeresen küldünk közérdekű adatigényléseket a városnak, hol több, hol kevesebb sikerrel.
Többnyire azért inkább kevesebbel. A rendszer ugyanis úgy van kitalálva, hogy az adatgazda addig tudja húzni-halasztani, és olyan nevetséges indokokkal tudja elutasítani, vagy visszaküldeni az adatigénylést, hogy végül az embernek egyszerűen elmegy a kedve az egésztől. Mindehhez pedig hozzájön, hogy ezen a hivatalos úton kívül sehogy sem reagál kérdésekre az önkormányzat, a polgármester pedig futóversenyt szokott rendezni, ha véletlenül kameránk elé kerül.
Szeretnénk most bemutatni, meddig hajlandó elmenni a városházi bürokrácia és a polgármester és az önkormányzati cégek vezetői abban, hogy játsszák az idiótát, ha számukra potenciálisan kellemetlen adatok kiadásáról van szó.
6. Az első teszt: üzleti titok, hogy rossz állapotban van-e a Győri Nemzeti Színház épülete
Szakács András győri polgár még 2020 tavaszán szerette volna megtudni, hogy mégis mi alapján mondja Győr akkor frissen megválasztott polgármestere, Dézsi Csaba András, hogy a Győri Nemzeti Színház épülete veszélyes és energetikailag menthetetlenül korszerűtlen.
A jegyzői hivatal válaszai először az időhúzásra játszottak, aztán kimondták, hogy nem adják ki a dokumentumokat, mert nem számítanak adatgazdának (de azt nem kötötték az igénylő orrára, hogy akkor ki számít annak). Végül július végén arról kaptunk tájékoztatást, hogy a dokumentumok nincsenek se a színház, se a városháza birtokában.
Aztán ezekről a hiányzó, vagy el sem készült dokumentumokról kiderült, hogy még titkosak is.
A polgármester akkori válaszát itt lehet olvasni, mi itt írtunk róla, a dokumentumokat azóta sem hozták nyilvánosságra. A színház és a színház előtti tér azóta is olyan állapotban van, amilyenben, a kulturális negyed álma pedig elbukni látszik – sajnos vele bukott a lehetőség, hogy a meglévő színházépületet felújítsa a város kormányzati támogatással.
Érdemes megjegyezni, hogy itt láttuk először azt a játékot, aminek az a lényege, hogy az önkormányzat adatgazdája a polgármester, de a Polgármesteri Hivatal adatgazdája a jegyző: érdemes tehát minden kérést mindkét helyre benyújtani, mivel először pontosítást fognak kérni a határidő lejártának napján, majd utána közlik, hogy nem is ők, hanem a másik szerv az adatgazda, hogy kezdhesd elölről.
5. A Győr-Szol nem adja ki az alvállalkozói szerződéseket, mert nincs emberük rá
2021 tavaszán már látszott, hogy legalábbis érdekes dolgok folynak két fontos önkormányzati tulajdonú cég, a szemétszállítást végző GYHG és a városüzemeltetésért felelő Győr-Szol körül. Ezért adatigénylésekkel próbáltuk kideríteni, hogy pontosan milyen alvállalkozókkal is dolgoztat például a Győr-Szol.
Erre a kérdésre kaptuk azt a választ májusban, hogy kérésünket nem tudják teljesíteni, mivel:
El is engedtük ezt a dolgot, utólag pedig kiderült, hogy legalábbis füllentettek nekünk a válaszban, miután egy névtelen forrástól megkaptuk azokat az adatokat a cég belső működésére vonatkozóan szeptemberben, amit konkrétan két kattintással ki lehetett volna adni nekünk: ezekből pedig kiderült, hogy pontosan milyen érdekkörök mozognak a Győr-Szol környékén. Le is váltották a vezetőséget pár héttel később.
4. Nem közügy, hogy mennyi közpénzt miért kap meg egy önkormányzati képviselő egy önkormányzati cégtől
A volt alpolgármester és Borkai bukása után helyettes polgármester Fekete Dávid puhára esett, miután Dézsi Csaba András nem tartotta meg pozíciójában: a Pannon-Víznél lett tanácsadó havi 1,3 millió forintért. Hogy pontosan milyen tanácsokat ad, jár-e neki szolgálati autó és iroda: ezt próbáltuk megtudni közérdekű adatigényléssel, mivel Feketének egyébként sok vízügyi tapasztalata tudtunkkal nincs.
A Pannon-Víz vezérigazgatója válaszában megállapította, hogy Fekete Dávidról valamiért nekik ezt nem kell kiadni, és kész.
Itt olvasható a jogászkodás, itt a cikkünk róla. A kérdés közben tárgytalan lett, a volt alpolgármester képességeihez illőbb feladatot talált magának pontosan akkora fizetésért, mint amit előtte alpolgármesterként és aztán vízügyi tanácsadóként keresett: az MCC helyi főnöke lett.
3. És akkor a jegyző megkérdezte, melyik Tankcsapda-koncertre gondolunk pontosan
Vad pletykák keringtek tavaly ősszel a városban arról, hogy mennyibe is került pontosan a Tankcsapda fellépése a városnak.
Megkérdeztük hát az önkormányzatot, hogy mi pénzt költöttek erre a koncertre, de kérdésre kérdést kaptunk: pontosan melyik Tankcsapda-koncertre?
Itt van, ha valaki nem hinné el, de idetesszük képben is:
Mint később kiderült, nagyjából annyiba került egyébként a koncert, mint amennyibe egy évvel korábban a BaRock Zenebona került tizenhárom helyszínen huszonhat fellépővel: 66 millió forintba. Úgy derült ki, hogy a korábban egy hónapig titkolt-csúsztatott üvegzseb-adatokat adatigénylésünk után kirakták a város honlapjára.
2. Miféle harangjáték?
Elkészült nagy nehezen tavaly az új harangjáték a városháza tornyában, amiről meg is tudtuk írni nyáron, hogy a kivitelezésért 58 millió forintot kapott a Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft. A Győr-Szol tavalyi beszámolójában azonban ismét előkerült a harangjáték, a dokumentum 65. oldalán:
Mivel meg akartuk tudni, hogy ez alapján került-e további pénzébe az önkormányzatnak a harang üzembe helyezése, rákérdeztünk a Győr-Szolnál, hogy mi is ezzel a helyzet. A következő választ kaptuk:
Nem tudjuk, mit értünk alatta. Rejtély. Azért elküldtük a fenti részletet Prédl Antal vezérigazgatónak.
1. És a kedvenc taktika: amit igényelünk, az nem adat, hanem adathordozó!
A végére hagytam a kedvenc taktikámat. A lényeg az, hogy rendszeresen előfordul, hogy egy egész dokumentumot szeretnénk kikérni az önkormányzattól. Elmagyarázom egy példán. A GYHG-ügy legújabb fordulatai kapcsán szerettük volna megkapni a nagytérségi hulladéktársulás egyik tanácsi ülésének jegyzőkönyvét, hogy megtudjuk: emelt-e kifogást a győri önkormányzat által delegált bármely fideszes képviselő a hitelfelvétel ellen, amit a meggyanúsított GYHG-ügyvezető állítólag engedély nélkül kezdeményezett. Egyáltalán mely képviselők vettek részt az ülésen?
Ehhez nem tudok egy konkrét adatot kérni, ehhez az egész jegyzőkönyvet látni kell, ami egy közpénzeinkből működő, 112 önkormányzat tulajdonában lévő cégnél nem szabadna, hogy titok legyen, sőt, illene kint lennie a honlapon, ahol egyébként csak egy rövid összefoglaló van a döntésekről. Ehhez képest Szabó Jenő társulási elnök, győri önkormányzati képviselő a következőt írta vissza:
Nem először találkozunk ezzel a technikával, korábban Dézsi polgármester is alkalmazta, amikor a tavalyi, eltitkolt parkolódíj-emelés nyomán, a publikum felháborodása után közpénzből készített közvélemény-kutatás adatait próbáltuk meg kikérni az önkormányzattól. (Ezt a közvélemény-kutatást azért rendelték a hírek szerint, mert Simon Róbert Balázs pánikba esett, hogy rosszul jön neki ez az április választásra. A választás megvolt, Simon nyert, az akkor visszavont emelést most újra beterjesztették.)
A polgármester kísértetiesen hasonló válaszában először arra hivatkozik, hogy nem adatot, hanem adathordozót kértünk, majd ő is belemegy abba, hogy eljátssza a hülyét. Mutatjuk:
Na, vajon melyik, parkolással kapcsolatban végzett közvélemény-kutatásra gondoltunk az egyből, ami készült? És honnan kéne tudnunk, milyen céggel szerződtek, ha például pont azt akarjuk megtudni az adatigényléssel? Sóhaj.
Hogy most biztosan átmenjen az üzenet, a legújabb fejlemények fényében felmelegítettük ezt az adatigénylést a következő levéllel:
Tisztelt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata!
Felkérném önöket, hogy még egyszer vizsgálják meg a lent található adatigénylésemet.
http://kimittud.hu/request/parkolasrol_szolo_kozvelemeny_ku_3
Utolsó levelük kapcsán hozzáfűzném reakcióimat:
- A parkolással kapcsolatban tavaly ősszel-télen készített közvélemény-kutatás összes adatát szeretném igényelni. Az elkészült dokumentációban található összes szó érdekel, mégpedig abban a sorrendben, amilyen sorrendben azt az önkormányzat kézhez kapta. Nekem az is megfelel, ha ezt olvasható kézírással az eredeti dokumentumból szóról-szóra és ábráról ábrára kijegyzetelik.
- Ezen belül különösen az – ha a fenti mondatokat nem tudnák értelmezni –, hogy milyen kérdéseket tettek fel, erre milyen válaszokat kaptak, illetve hogy mekkora mintán, milyen módszerrel készült a felmérés.
- Ugyanilyen pontossággal érdekel az a szerződés, amit az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal a közvélemény-kutatást végző céggel kötött.
- Ezen belül is különösen az, hogy mekkora összeget fizetett ki ezért az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal, és melyik cégnek.
- Amennyiben nem az önkormányzat, vagy a polgármesteri hivatal rendelte meg ezt a közvéleménykutatást, vagy nem ezen jogi személyek számítanak adatgazdának hanem bármelyik másik, győri önkormányzathoz kötődő cég vagy intézmény, kérem jelöljék meg, hogy pontosan ki az adatgazda.
Üdvözlettel:
Pintér Bence
Reméljük így majd átmegy. Főleg azért, mert az Infotörvény egyébként így rendelkezik a 29. § (3) bekezdésben:
Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat.
Jó munkát kívánunk az igénylések teljesítéséhez az önkormányzatnak és cégeinek.
