„Megnézzük, hogy mit lehet tenni” – ez volt az első kommentárja Dézsi Csaba András győri polgármesternek, miután átvette a szentivániak által az Ipari Park helyi bővítése ellen összeszedett 5585 darab aláírást. A szentivániak az ellen tiltakoznak, hogy a településrész tőszomszédságában 350 hektár termőföld helyére érkezne az Ipari Park bővítése, ami jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetként valósulna meg, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehetne majd elhelyezni.
A petíció három pontja, amelyet tehát 5585-en írtak alá:
- Ellenzem, hogy a győri ipari park bővítése kapcsán a TSZTM 2022-006, SZTM 2022-006 Győr – Győrszentiván, 03822, 03823, 03824
és 03867 számú övezetek szabályozásának módosításával 350 hektár termőföldet a művelés alól kivonjanak jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetté (Gipz) minősítsenek! - Az eddig kiépült ipari övezet és az azt kiszolgáló közlekedés is már súlyos terhelést jelent az itt élőknek. Ezért követelem levegőtisztaság-mérő állomás ide telepítését, és évenkénti zajterhelés mérését több ponton.
- Ragaszkodom hozzá, hogy megmaradjanak a termőföldjeink!
Az ügy azután pattant ki, hogy augusztus elején egy lakossági egyeztető fórum kiírásából derült ki, hogy mik a tervek Győrszentiván határában, a fórumra azonban egy döntéshozó sem ment el, a hivatal képviselői pedig nem tudtak bővebb tájékoztatást adni, hogy mi készül itt: ez azóta, illetve a keddi közgyűlésen derült ki, a polgármester továbbra is azt mondja, hogy nincsenek fix tervek.
A városvezető nyitásként elmondta, hogy fél évvel ezelőtt teljesen nyíltan jelentette be a parlamenti képviselőkkel, hogy az Ipari Park fejlesztésére támogatást kaptak, illetve kölcsönt, de a polgármester elmondta, hogy ez csak technikai kérdés: vissza kell fizetni, de kamatmentesen.
Dézsi polgármester leszögezte: a város elemi érdeke, hogy fejlessze az Ipari Parkot.
Szerinte adja magát az a parktikus megoldás, hogy az Ipari Park új területét oda tegyék, ahol vasút van, ahol úthálózat van, és ahol a közelben van ipari terület, ráadásul a város legfontosabb ipari területe, az Audi-gyár. Két lehetőség van szerinte: az egyik az, hogy olyan beszállítócégek települnek oda, amelyek az autógyártás átalakításának kiszolgálását segítik elő. Erre szükség van, előre kell gondolkodni, mert el kell kerülni, hogy Győr úgy járjon, mint Detroit.
Hozzátette: ha az elektromosautó-gyártás átveszi a főszerepet, annak munkaerőigénye egyharmada a jelenleginek. A most foglalkoztatott emberek kétharmadának tehát új állást kell találni. Ezért ha olyan érdeklődő jönne az Ipari Parkba, amely az Audinak ezt az átállását kell szolgálni, akkor azt komolyan kell venni. A másik lehetőség pedig: ha nem autóipari szereplő jön, az is üdvözlendő dolog, hiszen akkor nem egy lábon fog állni a város.
Dézsi Csaba András kifejtette: megvizsgálták, hol lehetne fejleszteni az Ipari Parkot, és nem találtak más megfelelő területet, ami ekkora lenne,
illetve ilyen jó helyen lenne, hiszen a városnak nem érdeke, hogy a beszállítók állandóan keresztülautózzanak a városon.
Dézsi: Akit megijesztenek, az megijed
A polgármester kitért a Gipz-besorolásra is, amely alapján „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehetne majd elhelyezni. Erre Dézsi Csaba András azt mondta, hogy ez őt is meglepte, és ahogy követte, ezt az emberek összehozták azzal a híreszteléssel – amelyet többek között az Ipari Kamara megyei elnöke, Pintér-Péntek Imre is „híresztelt” – miszerint tárgyalások folynak arról, hogy a Volkswagen akkumulátorgyárat telepítene Győrbe.
A városvezető szerint akkumulátorgyár telepítéséhez nincs is szükség a Gipz-besorolásra,
úgy fogalmazott: ha „jófej politikus” akarna lenni, akkor most meg is ígérhetné, hogy nem lesz ilyen a terület besorolása, de attól még lehetne később itt akkumulátorgyár is.
A polgármester arról beszélt: érti a szentivániak aggodalmát, de arra kérte őket, hogy „ne üljenek fel politikai hangulatkeltésnek”, üzleti körök hecckampányának. Ezután célzott konkrétan egy földtulajdonosra, azt mondván, hogy „egy olyan tulajdonos a leghangosabb ebben a körben, aki 500 négyzetmétert kéne, hogy eladjon a telkéből, nem több hektárt”. A polgármester arra is célozgatott, hogy járt a területen, és azért ő nem 350 hektár termőföldként használt területet látott. (Hozzájön ehhez az, amit később a szentivániak képviselője mondott: a terület egy részét már tavasszal felvásárolta a város, ott nem is kezdhetett termelésbe a TSZ.)
Ezután a korábbi, Audihoz és Borkai Zsolt korábbi polgármesterhez köthető földbizniszről beszélt, leszögezve, hogy az biztos, hogy a város ingatlanspekulációban most nem lesz partner. Szerinte azért annyiért vásárolják fel a földet, amennyiért, mert a szakértő szerint annyit ér a terület.
„Akit megijesztenek, az megijed, akiben félelmet keltenek, az fél – de örülök, hogy elhozták az aláírásokat”
– összegzett végül a polgármester. Elmondta: nem célja az polgármesterként, hogy bárkinek az élettere beszűküljön. Ezután azt fejtegette: nincs is olyan közel Szentivánhoz a terület, hiszen ott van még köztük a vasút és az Audi logisztikai területe. Át kell gondolni szerinte mindenképpen, hogy mi az, ami idekerülhet, és figyelembe kell venni, hogy mindenki jogosan félti a nyugalmát és a biztonságát, de minden mást, ami olyan „helyi gazdasági érdekek” és „politikai érdekek” mentén történik, ami ijesztegetni akarja a helyieket, azt figyelmen kívül kell hagyni. Azokkal kell tárgyalni, akik valóban veszélyben érzik magukat, velük bármikor hajlandó vagyok tárgyalni – mondta a polgármester.
Erre reagálva a civilek részéről a petíciót átadó hölgy meg is invitálta a polgármestert egy szervezés alatt álló lakossági fórumra, amire viszont Dézsi polgármester úgy reagált végül, hogy igazából nem tud egyébként többet elmondani, mint most.
A szót kapó szentiváni civil elmondta: nekik az információ, a tájékoztatás hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát, mivel az emberek nem tudják, hogy mi vár rájuk.
Dézsi polgármester ezután érdekes dolgot mondott: azt, hogy „ez egy kiemelt kormányzati beruházás, ha oda akarnak tenni valamit, oda fogják tenni, nincs kecmec”, de hozzátette: nem szeretné, ha olyan kerülne oda, ami a szentivániaknak nem jó. (Érdekességképp: egy 2020-as interjújában szó szerint ezt mondta: „Győr városában a gazdaságot színesíteni kell, a stabilitás érdekében újabb lábakat kell eresztenünk. Erre azt hiszem, képes vagyok, és meg tudom ígérni, hogy hatékonyan fogjuk képviselni Budapesten a várost, és nem Budapestről fogják megmondani, hogy mi történjen Győrben.” Kiemelés tőlünk.)
Kifejtette: neki nem az a célja, hogy hazudozzon, hanem hogy tárgyaljanak arról, amit tudnak, és megelőzni azt, ami nem jó. Ezután Komáromról és Gödről beszélt, ahol szerinte üdvözölték az emberek az akkumulátorgyárakat, majd kiemelte: a vonatkozó, a gyár hatásait bemutató videókban mondjuk tíz ember beszélt kritikusan az üzemről, de nem esik szó arról az 1200-ról, aki meg örült a gyárnak. Ezen a ponton azonban a városvezető rájöhetett, hogy épp most kapott kézhez közel hatezer aláírást, ugyanis
egy pillanatra megállt, rátenyerelt az ívekre, és úgy folytatta a mondatot, mintha végig erről beszélt volna: „...azért mondom, hogy ez egy rendes mennyiségű aláírás, ezt nyilván nem is lehet figyelmen kívül hagyni, de ha háromszázról lenne szó, akkor is komolyan venném.”
Ismét elmondta: ha megvan, hogy mi kerülne oda, mindenféle tanulmányokat fog majd kérni, de nem tudja most, hogy mi kerülne oda. Nem tagadja, hogy akkumulátorgyár lenne, mert az is lehet, hogy az, de nincs konkrét szerződés, hír erről; most az Ipari Park kialakítása van napirenden, és érti, hogy a Gipz-besorolás riadalmat kelt, de ismétli: ha „taktikáznak”, és a másik besorolást írják, akkor is lehetne akkumulátorgyár. De – jött ezután egy éles váltás – ki lehetne ide költöztetni a börtönt is, és akkor innen járhatnának az Ipari Parkba dolgozni a fegyencek, persze az ellen is lehetne tiltakozni.
„Minden ellen lehet tiltakozni, csak nem érdemes, mert a város érdeke, hogy az Ipari Park megvalósuljon” – durrantott el egy bonmot-t a polgármester ezen a ponton.
Ezután el is mondta, hogy a petíció harmadik pontjával nem teljesen tud egyetérteni, bár neki is nagyon fontos a környezetvédelem. Szerinte nem az legyen a kérdés, hogy mit nem szeretnénk, hanem az, hogy mit szeretnénk. Végül gratulált a szentivániaknak a közösségi összefogáshoz.
Pollreisz Balázs (MSZP) ezután emlékezetetett, hogy a mobil légszennyezettségmérő berendezést anno az ő javaslatára vették bele a 2020-as költségvetésbe, aztán a megszorítások miatt került ki onnan, de a javaslat továbbra is ott van, használhatja nyugodtan a polgármester. Ezután kifejtette: nagyon fontos, hogy Győr diverzifikálja az iparát, nagyon egy lábon áll a város: tudatosan kell másféle cégeket ide invitálni. Balla Jenő független képviselő elmondta: olyan cégeket hozzunk ide, akik ide fizetik az iparűzési adót: kisebb cégeket, közepes cégeket. Glázer Tímea (DK) pedig gratulált a szentivániaknak.
A rendkívüli közgyűlésról nem készült a szokásos élő, utólag visszanézhető videófelvétel.
