Kedden találkozott a Győri Önkormányzat Városstratégiai Bizottsága, az ülésen négy napirendi pontot tárgyaltak. Első körben az autóbuszos személyszállításra kiírandó új tendert tárgyalták a bizottság tagjai.
Jelenleg a Volánbusz végzi ezt a szolgáltatást a városban, de Dézsi Csaba András polgármester többször is összerúgta a port a céggel.
2020 végén azt nyilatkozta, hogy „pofátlan” számlát nyújtott be a Volán: ebben a cikkben jártunk utána szakemberek segítségével, hogy egyébként vajon tényleg pofátlan-e az összeg, amit a cég a város buszainak üzemeltetésére kér. Mindezt egy évvel azután, hogy az alulfinanszírozottság miatt kialakuló sofőrhiány és az elöregedő járműpark miatt 2019 őszén nagyon komoly zavarok voltak a buszközlekedésben Győrben, amelyet végül nagyjából megoldottak az ide vezényelt új buszokkal.
Legutóbb idén április végén jelezte, hogy most nem egy, hanem tíz évre szeretnének szerződni a céggel, aki megnyeri a tendert, egyben reményét fejezte ki, hogy ezen nem csak az állami tulajdonú Volánbusz fog indulni. A napirendi pont kapcsán Borsi Róbert fideszes képviselő szólalt fel, azt kérdezte, hogy potenciálisan hány pályázó várható a kiírásra, illetve azt, hogy miért rövid távra szerződik a város. Dr. Sik Sándor, a bizottság fideszes vezetője is feltett egy kérdést, mégpedig azt, hogy eltérhet-e a tender győztese az áraktól, ha esetleg növekedik az üzemanyagár.
A Városfejlesztési Főosztály vezetője, Frank István elmondta: nem tudják, hányan fognak jelentkezni, de több városban is volt már „kihívója” a Volánnak. Elmondta azt is, hogy a város valóban hosszú távra akar szerződni a jövőben, de ezt először meg kell vizsgálniuk, erre is fogják használni a nemrég megkapott egymilliárdos állami forrást. A bizottság elnökének kérdésére elmondta: a szerződés alapján nincs lehetősége a győztesnek eltérnie a szerződött áraktól.
Bárány István független képviselő a napirendi pont kapcsán arról beszélt: a buszok vonalhálózatát át kell gondolni, hiszen fejlődött a város, például Vízivárosban alig jár busz. Ezen felül a járatsűrűség is komoly probléma: szerinte eddig arra koncentrált a város, hogy legyenek jó buszok, de szerinte azzal kéne foglalkozni, hogy feltárják a szükségleteket, és átgondolják a város tömegközlekedését, mivel jelenleg többen választják az autót csak azért, mert a buszhálózat nem megfelelő. Hozzátette: ilyen irányú kutatásokat régóta folytatnak a győri egyetemen.
Frank István elmondta: az imént említett projekt keretében a városvezetés ezt is fogja vizsgálni, illetve az a célja, hogy a menetrendek, vonalhálózat szerkesztését saját hatáskörben az önkormányzat végezné el, nem pedig a leendő, hosszútávon szolgáltató győztes cégnek szerveznék ki. Pollreisz Balázs MSZP-s képviselő jelezte: örülne, ha ez létrejönne, és annak is, ha végre hosszútávú tendert írna ki a város, mert egy évre a Volánon kívül senki nem akar majd szerződni.
Borsi Róbert visszakapta a szót, elmondta: szerinte igaza van Sik Sándornak, biztosra kell menni, és olyan szerződést kell kötni, amely alapján nem a város viseli egyedül a legrizikósabb költségtételeket,
kérdés szerinte, hogy egy ilyen komolyabban szabályozott kiírásnál lenne-e pályázó. Egyúttal felhívta Bárány István figyelmét, hogy idén is módosult a menetrend, tehát az önkormányzat folyamatosan dolgozik azon, hogy naprakész legyen a vonalhálózat.
Ezután az építési szabályzatot és a szabályozási tervet módosították két esetben.
Három a magyar igazság: ismét itt a kétszer elkaszált változtatási tilalom
Mint azt legutóbb itt összefoglaltuk, Dézsi Csaba András győri polgármester nagyon szeretné, ha az engedélye nélkül Győrben nem épülhetne fel semmi. Először 2021 májusában rendelt el majdnem az egész városra változtatási tilalmat, ám ezt a rendeletet megtámadta a megyei kormányhivatal, végül pedig a Kúria úgy döntött, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet.
Ezután a polgármester és csapata a Kúria által jelzett problémákat látszólag orvosolva, de a szakmai szereplőkkel érdemben továbbra sem egyeztetve októberben új rendeletet alkotott. Ezt ismét megtámadta a kormányhivatal, és a Kúria ismét – most más indokkal – kimondta, hogy a változtatási tilalomról szóló rendelet törvénytelen volt, ráadásul visszaható hatállyal tette meg ezt, magyarán szólva ha a rendelet miatt bárki hátrány ért az elmúlt hónapokban, akár be is perelheti a várost.
Most pedig, alig pár héttel a legutóbbi Kúria-döntés után itt van a széleskörű változtatási tilalom harmadik verziója.
A bizottság ülésén az ügyben először Pollreisz Balázs szólalt fel, először megjegyezte, hogy mintha folyamatosan erről az ügyről szavaznának. Emellett immár sokadszor jelezte, hogy ebben a javaslatban ismét csak helyrajzi számok szerepelnek – majdnem 800 darab –, de az átlag győri polgár ebből nem ért semmit. Ezért azt kéri, hogy a közgyűlésen úgy kerüljön a plénum elé a javaslat, hogy utcanevek és házszámok szerepeljenek rajta. Borsi Róbert pedig azt kérdezte, hogy van-e rá garancia, hogy ezt most már nem fogja elkaszálni a Kúria.
Szaksz Vince városi főépítész Pollreisz kérdésére jelezte, hogy a korábbi tilalomban 2000 telek szerepelt nagyjából, most pedig tényleg csak azokat tartották bent, amit feltétlenül szükséges. Szerinte a helyrajzi szám éppen elégséges a helyrajzi számokat feltüntetni.
Borsi kérdésére a főépítész azt mondta, hogy a jogász kollégák megnézték a tervezetet, és azt gondolják, hogy ez a rendelet most meg fog állni. „A legjobb jogi szakmai tudásunk szerint raktuk össze” – mondta.
Bárány István azt mondta, szerinte zavart okozna, ha utcánként is kitennék az információt, hiszen a Viza utcában például egy darab ingatlan érintett. (Pollreisz Balázs egyébként utca, házszám szinten kérte az érintett területek jelzését, ami kiküszöböli ezt a problémát, bár Szaksz Vince azt mondta, hogy szerinte így sem lenne minden tiszta.) Arról is beszélt, hogy a Kúria egyébként csak egy indokot vizsgált legutóbb, és az alapján törölte a rendeletet, a többit már meg sem vizsgálta, így szerinte bizonytalan ez az egész ügy.
Pollreisz Balázs ezután még hozzáfűzte: szerinte mindenképpen fontos lenne, hogy a győriek a lehető legegyszerűbb, átlátható módon megismerjék a javaslatból, hogy mely területeket érint az. A szocialista képviselő a többi képviselő hozzászólása kapcsán jelezte, hogy itt nem a főépítész és a városházi dolgozók szakmai és jogi felelősségét kéne firtatni, hanem számításba kell venni, hogy gyakorlatilag politikai megrendelésre, hetek alatt készült ez a rendelet, mert Dézsi Csaba András polgármester azt mondta, hogy oké, elkaszálták, akkor kell újra.
Sik Sándor (Fidesz) jelezte, hogy szerinte itt szó sincs politikáról, hiszen ez az egész szerinte a parkolásról szól. Borsi Róbert ezután rákérdezett még arra, hogy a rendezési terv elkészülte – ameddig a változtatási tilalom fennállna – mikorra várható, és mi hátráltatja ennek elkészültét. Szaksz Vince jelezte, hogy ez túlmutat a napirenden – Borsi jelezte, hogy szerinte nem –, de ennek ellenére válaszol. Ezután elmondta, hogy idén év végéig kell ezzel elkészülni, és keményen dolgoznak ezen.
A képviselők egyébként mind a négy napirendi pontot megszavazták – Pollreisz Balázs csak az elsőt, a másik háromnál tartózkodott.
A Tatai úti lakópark is szóba került az ülés végén: korábbi információink helyesek voltak,
kiderült, hogy a Kormányhivatal és a Földhivatal valóban nem fogadta el a Tatai úti fejlesztést, és az egyeztető tárgyalás egyelőre nem vezetett eredménye, azt felfüggesztették.
Az ügy a főépítész szerint folyamatban van.
Szabó Jenő (Fidesz-KDNP) is felszólalt az ülés végén, ő is arról beszélt, hogy nem tartható hogy egy családon belül három autó legyen, amelyek közül valamennyit közterületen akarnak tartani. Ezért szerinte körültekintően kell eljárni az építési szabályzat és a rendezési terv kialakításakor.
