Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
Számos cég féléves beszámolóját tárgyalta szerdán a Győri Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonos Bizottsága (Gatubi), amelyet formabontó módon élőben közvetítettünk az Ugytudjuk.hu Győr Facebook-oldalán. Az érdekesebb bizottsági ülésekről szöveges formában szoktunk beszámolni, most azonban a város anyagi helyzetét és az intézménybezárásokat tekintve azt gondoltuk, érdekes lenne megmutatni egy ilyen bizottság munkáját videón is a publikumnak.
Az, hogy kamerával jelentünk meg, kisebb meglepetést okozott, de a városháza dolgozóival tisztáztuk, hogy a szabályok szerint lehet videózni a nyílt ülésen, és ez ellen Borsi Róbert bizottsági elnöknek (Fidesz) sem volt kifogása a kezdeti meglepetés után.
Napirend előtt Kun András külsős bizottsági tag, volt alpolgármester vetette fel, hogy mint illetékes bizottságnak, a Gatubinak tárgyalnia kéne a Pannon-Víz ügyét, tekintve, hogy a rendkívüli közgyűlés előtt nem hívták össze a bizottságot, viszont komoly kérdések merülnek fel a cég vagyonelemei kapcsán is. Kun András javaslatát leszavazták.
A téma az ülés végén is felmerült: Balla Jenő egy sor kérdést írt a Pannon-Víznek, amit Borsi Róbertnek adott át, arra kérve, hogy a bizottság küldje el a Pannon-Víz ügyvezetőinek. Borsi Róbert azt mondta, hogy szerinte jobb az, ha Balla maga küldi el ezeket a kérdéseket. A bizottsági elnök azt mondta, hogy legyen belőle előterjesztés, de Balla nem azt akarta. (Érdekes érvelése volt ennek kapcsán az, hogy most hogyan tudnának tárgyalni róla, ha csak most kapták kézhez – elég gyakran előfordul, hogy egy-egy bizottsági ülés előtt az utolsó pillanatban kapják meg a képviselők az előterjesztéseket.)
A vízműcég és a közművagyon eladása ellen aláírást gyűjtó Balla Jenő Pannon-Víznek szánt kérdéseit a cikk végén közöljük!
Győr Projekt: 317 millió a féléves veszteség
Vissza az ülés elejére: először a 10 milliós eredményt felmutató Esély Győri Rehabilitációs és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője, Farkasné Dr. Lukácsi Zita Anna számolt be. Annyit kért, hogy az eddigi támogatást továbbra is kapják meg a várostól, mert ők sem bezárni nem tudnak, sem otthoni munkára nem tudnak átállni.
Ezután az Állatkert beszámolója következett, itt nem volt kérdése a képviselőknek. A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. esetében sem kellett sem pozitívumokról, sem negatívumokról beszámolni, tartják magukat az üzleti tervhez. A cég pályázatírással, az elnyert pályázatok menedzselésével foglalkozik. Itt van most az Ipari Park-fejlesztés projektmenedzsmentje is – derült ki Sulyok Krisztián, a cég pénzügyi vezetőjének beszámolójából.
A Győr Projekt Kft. beszámolója következett: Balla Jenő azt kérdezte, milyen megoldás jöhet a jelentős veszteséget termelő, hitelfelvételre szoruló cégnél, mit tettek eddig.
A cég féléves beszámolójában 317 millió forintos veszteség van, de a negyedéves beszámoló is egyébként most érkezett meg a bizottság elé. Kun András azt fejtegette: nem érti a számok alapján, miért küzd likviditási problémákkal a cég. Arra hívta fel a figyelmet: ne dőljünk be annak a helyzetnek sem, hogy az energiaprobléma most minden egyéb gazdasági gondot eltakar. Hozzátette: nem érti, miért most érkezett be a negyedéves beszámoló; illetve nem érti, hogy működhet az a menekülési útvonal a cégnek, amit felvázoltak.
A cég ügyvezetője, Nagy Gergely elmondta: januárban vette át az ügyvezetést, költségcsökkentést hajtott végre, optimalizálták a szerződéseket, a nem létfontosságú szerződéseket megszüntették, letekerték a fűtést, a hűtést – mindez szerinte több százmilliós spórolást jelent. Hozzátette: megpróbálnak előremenekülni, de az energiaárak miatt nem tudják jelen formájában fenntartani a működést például az uszodákban, de nem kifogás, hogy karbantartásról és felújításról van szó, mivel előrehoztak egy energetikai felújítást. A cég bérletidíj-emelést is meglépett szeptember elsején, a jegyárakat is növelték.
Kiemelte: a sportolók részére az Aqua Sporközpontban a hátsó sátras medence nyitva marad.
(Borsi Róbert bizottsági elnök, fideszes képviselő azt állította az ülésen, hogy a bezárást az energiahelyzettel is indokolták, erre azonban rosszul emlékezett, egyértelműen csak karbantartásról és felújításról van szó a GyőrPlusz-cikkben.)
A beszámolóból kiderül, hogy a nemrég megszavazott idei folyószámlahitel visszafizetésére nem lesz képes a cég, ezért azt éven túli hitellé akarják változtatni, ehhez kormánydöntés kell. Fodor Roland független képviselő, a cég felügyelőbizottsági tagja azt kérdezte, hogy mivel ezek az árak nem fognak a régi szintre visszaállni, van-e hosszú távú megoldás? Az ügyvezető válasza szerint az Aqua Sportközpont és az Audi Aréna parkolójába szeretnének napelemeket telepíteni, és erőművet építeni.
Balla Jenő egyébként az ülésen két alkalommal is amellett kardoskodott, hogy a Magyar Vilmos Uszoda, ahol sok győri kisgyerek tanul úszni, maradjon nyitva.
Kun András ismét rákérdezett a bérletidíj-emelésre, mivel nem elmondta: nem érti, hogy most akkor mi az, amit bezárnak, és akkor mi az, amit ki tudnak adni magasabb összegért. Illetve azt kérdezte, hogy valóban tervszerű karbantartásról van-e szó, mivel szerinte erről volt szó a sajtóban, az energiaárakról nem. Hozzátette: szerinte a hitel semmire sem lesz megoldás. Az ügyvezető elmondta: valóban, a bezárás miatt a jegyárak és a bérleti díjak növeléséből befolyó összeg már tárgytalan, de nyilván a költségeik is kevesebbek lesznek így.
Közben egyébként az Aqua Sportközpont a Facebookra egy posztot, amiből kiderül: a zárvatartás ideje alatt a bérletek automatikusan szünetelnek, az újranyitás után ismét felhasználhatóak lesznek. „A további kárpótlási igények rendezésének menete jelenleg kidolgozás alatt van, ezzel kapcsolatban hamarosan részletes tájékoztatást nyújtunk honlapunkon és Facebook-oldalunkon” – írták.
Kun András végül kijelentkezett az első, negyedéves beszámolóról szóló szavazásról: mikor megkérdezték, hogy miért, azt mondta: van, amiben ő nem vesz részt. A féléves beszámolónál ő és Balla Jenő tartózkodott.
A Győr-Szol is a folyószámlahitel meghosszabbítását kérte
A Győr-Projekthez hasonlóan a Győr-Szol sem fogja az év végéig visszafizetni várhatóan a felvett folyószámlahitelt, ezért ők is éven túli hitellé akarják ezt alakítani, ehhez is kormánydöntés kell. Ezeknél a hiteleknél ugye az önkormányzat lesz a kezes, tehát végső soron, ha a cég nem tudja, a városnak kell majd visszafizetnie az összeget.
Emlékezetes: éppen ezt a szcenáriót jósolta meg Pollreisz Balázs (MSZP) az augusztusi közgyűlésen, és kapott egy beszólást miatta a polgármestertől.
„Ebből nem folyószámla-, hanem banki hitel lesz, vagyis gyakorlatilag hitelt kénytelen felvenni a város a cégeinek, mivel a visszafizetésre az önkormányzat vállalt garanciát. Nevezzük nevén a gyereket, a városnak hitelt kell felvennie.”
Erre mondta Dézsi Csaba András azt, hogy: „Felelős választ nem tudok adni, az a jóslás kategóriába esne, javaslom, hogy Győr-Szigetben az ottani jósdában tegye fel ezt a kérdést.” A fejlemények alapján úgy tűnik, jól jósolt a szocialista képvsielő.
Kun András a bizottsági ülésen több pontatlanságra hívta fel a figyelmet az üzleti tervben és a beszámolóban, amelyekre Prédl Antal a Győr-Szol vezérigazgatója reagált. Balla Jenő ezután azt kérdezte, hogy a tíz éve egy magáncég által kiépített, az Audit, és részben a győri távfűtést kiszolgáló geotermikus energia kapcsán van-e terv arra, hogy erre erősebben támaszkodjon a város?
Prédl Antal elmondta: a nyári időszakban első sorban geotermikus energiát használtak a melegvíz előállítására, de egyelőre vannak korlátai a rendszernek. De olyan most a szerződés, hogy előnyben részesítik a geotermikus energiát,
jelenleg a győri távhőszolgáltatásban közel 24 ezer lakás és több mint ezer egyéb díjfizető hőigényének 40 százalékát fedezi a geotermikus energia. Kiderült, hogy a korábbi gázkereskedő elleni per folyamatban van, nem csak a város perelte be a céget, de a cég is a várost. Azt is bejelentette: a mostani gázévre sikerült leszerződniük, és szerinte jó szerződést sikerült kötniük, és állami kompenzáció is érkezni fog. A likviditási gondoknak az az oka, hogy a számlák előbb érkeznek, minthogy a kompenzáció megérkezik, ezért vannak olyan időszakok, amelyeket „túl kell élniük”.
A képviselők mind megszavazták a beszámolót, mikor ezt Kun András kapcsán Borsi Róbert elnök humorosan kommentálta, a volt polgármester azt mondta, hogy mindegy, már úgyis porig égett a dolog. Hosszú idő után egyébként a város meghirdetni készül bérleményeket, irodákat, üzlethelyiségeket, műhelyeket, garázsokat – Balla Jenő üdvözölte, hogy végre piaci áron próbálja a város kiadni ezeket a helyiségeket.
És ahogy ígértük, a független képviselő Pannon-Víznek szánt kérdései:
„Olvasgattam a Pannon-Víz 2021-es beszámolóját, de őszintén bevallom, több tételt is nehezen tudtam értelmezni.
- Bérleti üzemeltetési konstrukcióban a vízmű bérleti díjat fizet a víziközmű-eszközök használata után, ha az igénybe vett szolgáltatások különbségét vesszük alapul, ennek mértéke 2021-ben 1,41 milliárd volt. Ezt magának fizette ki a Vízmű? Vagy 2021-ben már nem a Pannon-Víz volt a győri víziközművek tulajdonosa?
- Ha a víziközmű eszközök állami tulajdonban kerülnek, akkor ez a mértékű bérleti díj megmarad, és azt az ingyen átadott eszközökért az állam részére marad ez a bérleti díj fizetés? Ha évi 1,41 milliárd forint bérleti díjat fizet a vízmű, akkor miből tudja jobban kigazdálkodni a megnövekedett energiaárakat?
- A beszámoló kiegészítő mellékletében ezt olvashatjuk: „Régiónk jó gazdasági környezetben helyezkedik el, a fejlődés dinamikus, felhasználóink fizetőképessége is javult”. Ilyen optimista jövőképek sűrűn előfordulnak a rossz gazdasági helyzet miatt eladni/átadni kívánt cégek beszámolóiban?
- A hulladékhasznosítási tevékenység során a Pannon-Víz mintegy 7100 tonna hulladékot hasznosított. Az ebből származó bevétel 5,6Ft/kg-ra jön ki. Kicsit utánajárva 10Ft/kg (de vannak ennél jóval nagyobb számok is) alatt nagyon nehéz találni például élelmiszeripari hulladékokhoz biogáz-fejlesztő hasznosítót. A 20 Forint/kg feletti lerakói díjakhoz képest az 5,6Ft/kg végképp nagyon alacsony. Mikor vizsgálta felül utoljára a Pannon-Víz ezeket az árakat?
- Egy romló gazdasági környezetben miért kell új ügyfélszolgálati iroda az ETO Parkban 39,3 millió forintért. A Pannon-Víz tulajdont szerzett az ETO-Parkban, vagy egy általa bérelt irodát újított fel 39,3 millió forintért? A bérleti díj lelakható? Hány év(tized alatt)?
- Miközben a kiegészítő melléklet problémaként veti fel a jó szakemberek megtartását az alacsony bérek mellett, 64,97 millió forint van elhatárolva a mérlegben vezetői prémiumra. Ezt hány fő kapja, és milyen teljesítménymutatók elérése alapján?
- Az előző kérdéssel összefüggésben, az eredménykimutatásban külön szerepelnek az igazgatási költségek, ezek 2020-ról 2021-re mintegy 96 millió forinttal nőttek. Ez a növekedés minek köszönhető?
- A Pannon-Víz követelésállománya jelentősen nőtt. A növekedés legnagyobb része 2,88 mrd Ft egy követelés kapcsolt vállalkozással szemben. Ez a kapcsolt vállalkozás Győr Megyei Jogú Városa. Mi az oka ennek a kintlévőségnek, miért nem fizetett Győr? Nagyon szűkszavú a témában a kiegészítő melléklet, ez valamely egyszeri tétel, vagy felvetődhet, hogy egy egyébként jól működő cég azért kerül nehéz helyzetbe, mert a legnagyobb tulajdonosa nem fizet a részére?
- Pontosan milyen számok és várható 2023-as veszteségek indokolják a közművagyon átadását? Milyen tervszámokkal rendelkezik a cég? A Telex cikkében olvasható volt egy ázsiós tőkeemelés, amellyel a MEKH majd tőkét emel a problémával küzdő vízművekben. Mekkora tőkeemelésre lesz szüksége a Pannon-Víznek? Nagyobbra, mint Győr jelenlegi tartozása a Pannon-Víz felé? Az ázsiós tőkeemelés lenne a tulajdon ingyenes átadásának a jogalapja? Ha igen, akkor a kisebbségi tulajdonosok is dönthetnek az ázsiós tőkeemeléshez csatlakozásról, ezzel jelentős tulajdonhoz jutva a győri közművagyonból?”
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
