Az Ugytudjukot megkereső, korábbi cikkünkben idézett, neve elhallgatását kérő 55 éves férfit a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház általános sebészeti szakrendelésén diagnosztizálták baloldali kis lágyéksérvvel.
„Azt mondták, a győri kórházban nem, illetve csak nagyon sok, akár egyévi várakozás után tudnának megoperálni. Illetve azt tanácsolták, s ezt az ambuláns lapomra rá is írták, hogy a megyében található kisebb kórházakban, Csornán, Kapuváron vagy Mosonmagyaróváron próbáljam megoldani az operációt”
– meséli a páciens, aki nem érti, hogy lakóhelyén, a győri kórházban, a régió legnagyobb intézményében miért nem tudják elvégezni ezt a rutinműtétnek tekinthető beavatkozást, ehelyett mi okból „tessékelik át” kisebb vidéki kórházakba. A férfi különösen furcsállja ezt annak fényében, hogy a Belügyminisztérium nekünk küldött válasza szerint sérvműtétek tervén nincs hosszú várakozás, így végképp érthetetlen a megye más kórházaiba történő „átvezénylése.”
Más intézménybe küldték Győrből a sérvműtétre váró beteget, holott a győri kórházban erre átlagosan csak egy napot kell várni
Az Ugytudjukot megkereső, neve elhallgatását kérő 55 éves férfit a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház általános sebészeti szakrendelésén diagnosztizálták baloldali kis lágyéksérvvel. „ Azt mondták, a győri kórházban nem, illetve csak nagyon sok, akár egyévi várakozás után tudnának megoperálni.
Valóban, megkérdeztük erről az egészségügyben jelenleg illetékes tárcát is, s a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya ezt válaszolta:
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma levelezési címére küldött megkeresésére illetékességből válaszolva tájékoztatjuk, hogy értesülései minden bizonnyal tévesek, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban az Ön által említett műtéti körben folyamatosan biztosított az ellátás. A 2022. június 1. és 2022. június 23. közötti időszakban a kórházban 512 egynapos műtétet - köztük 10 sérvműtétet -, azaz naponta átlagosan 22,3 beavatkozást végeztek. Implantátum beültetésével történő sérvműtét esetén az intézményi átlagos várakozási idő jelenleg 1 nap, implantátum beültetése nélkül történő sérvműtét esetén pedig 0 nap,
azaz kizárt az egy év várakozás.
Megjegyezzük, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház regionális ellátó intézményként működik, akut, nem halasztható műtétek miatt előfordulhat, hogy a halasztható beavatkozásra nem a beteggel előre egyeztetett időpontban kerül sor. Ebben az esetben az intézmény tájékoztatja a beteget az új időpont mellett az egyéb ellátási lehetőségekről is.”
– felelte a Belügyminisztérium.
Vagyis eszerint sérvműtétek esetén a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban egy napot (vagy még annyit sem) kell várni a sérvműtétekre. Az illető betegnél viszont (hozzánk eljuttatott ambuláns lapja szerint) 2022. június 16-án baloldalt kis lágyéksérvet diagnosztizáltak. Ugyanakkor az ambuláns lapjára azt írták: "Intézményközi megállapodás keretében műtét elvégzése céljából csornai, kapuvári, illetve mosonmagyaróvári kórház Sebészeti Szakrendelésén jelentkezzen."
Egy másik beteg is hasonló tapasztalatokról számolt be. A 32 éves férfinál 2022. július 15-én diagnosztizáltak lágyéksérvet a győri kórházban, de azt mondták neki: csak 2023 novemberében tudnák megoperálni, így a csornai, illetve a kapuvári kórházat, valamint fizetős magánellátásként a győri Kardirex Egészségügyi Központot ajánlották. Elmondása szerint a kapuvári Lumniczer Sándor Kórházban
már idén augusztusra kapott időpontot.
A beteg, illetve hozzátartozói hiába kérdezték a győri kórházban, hogy miért van több mint egyéves várólista, azt mondták nekik: hivatalosan erről nem beszélhetnek, kérdezzék a minisztériumot.
Az egyik családtag fel is hívta a Belügyminisztériumot, illetve az egészségügyért felelős államtitkár titkárságát, de egyelőre nem kaptak választ. (A tárca az Ugytudjuknak korábban ugyebár azt felelte: a győri kórházban a sérvműtétek esetén egynapos az átlagos várakozási idő, ami a fenti történetekkel eléggé kontrasztban van. A minisztérium és a betegek állítása finoman szólva is ellentmond egymásnak.) Informális forrásból, nem hivatalosan a beteg és családja annyit tudott meg: a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban
nincs elég sebész, aneszteziológus, de beteghordókból is hiány van.
Így csak a súlyos, akut, illetve daganatos eseteket tudják műteni. S ez jövőre még rosszabb lesz, mert egyre többen hagyják el a kórházat.
A betegjogi képviselőt is megkeresték panaszukkal, de még nem kaptak érdemi választ. A férfi és hozzátartozói igazából azt nem értik: ha a győri kórházban eleve tudják, hogy nem fogják tudni elvégezni a sérvműtéteket, akkor miért nem egyezik meg a Petz Aladár vezetése erről a környékbeli kórházakkal, hogy rögtön oda fogják majd irányítani a betegeket? Miért a páciensnek kell házalni, kilincselni három intézménynél, hogy végül valamelyikben ellássák, ahelyett, hogy eleve kijelölnék azt, ahol épp van fölösleges kapacitás? - teszik fel az abszolút jogosnak tűnő kérdéseiket, amelyeket továbbítottunk az illetékeseknek.
Az esethez hozzáfűzhetjük azt is: ha már van egy ilyenfajta „munkamegosztás” a győri kórház, illetve a régió kisebb intézményei között, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházra a sürgős esetek miatt háruló terhet enyhítendő, a halasztható, tervezhető operációk egy részét máshol végzik el, akkor ebbe az alapellátást, a háziorvosokat is érdemes lenne bevonni, hogy az intézményekkel egyeztetve vizsgálatra is oda küldjék a beteget, ahol a műtétet is elvégzik, így a páciens végig „egy kézben” lenne.
Korábbi cikkünk előtt is megkerestük a győri kórház főigazgató főorvosát, Dr. Jávor Lászlót. De ő (ahogy más ügyekben történt megkereséseknél) ezúttal sem reagált.
Így hát feltettük a kérdést a megkeresésünkre (a főigazgatóval ellentétben) azonnal válaszoló Belügyminisztérium szerintük mi lehet az oka, hogy a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója, Dr. Jávor László a kinevezése óta egyetlen kérdésünkre, megkeresésünkre, levelünkre sem válaszol?
Hozzátettük: a minisztérium az előző kérdéseinkre részletes választ adott (s bízunk abban, hogy a jövőben is fognak), ahogy a jelenlegi főigazgató elődje, Dr. Tamás László János is válaszolt a különböző ügyekben feltett kérdéseinkre, Dr. Jávor László viszont soha. Eme furcsa, faramuci helyzet okát már egy külön cikkben is boncolgattuk, de ott sem tudtuk ezt megfejteni.
Miért nem válaszol a győri kórház főigazgatója a kérdéseinkre?
A győri kórház jelenlegi főigazgatóját, Dr. Jávor Lászlót az utóbbi egy évben az Ugytudjuk számos ügyben kereste meg. De hiába kérdeztük a Radnóti-szobor körüli állapotokról, a szolgálati jogviszonyról szóló szerződésekről, a kórház Zrínyi utcai épületének sorsáról, Dézsi Csaba András és házastársa esetének apropóján kórházi dolgozók közötti összeférhetetlenségről, az oltásokról, a hálapénzről, hiába kértünk tőle interjút, leveleinket még elutasító válaszra sem méltatta.
Megkérdeztük hát: az egészségügyet jelenleg felügyelő Belügyminisztérium, illetve annak elődje, általában a kórházat fenntartó, finanszírozó, tulajdonló állam részéről érvényben van-e bármiféle olyan tiltás, korlátozás, utasítás, hogy a győri kórház főigazgatója
egyáltalán nem válaszolhat, de még csak nem is reagálhat a sajtó kérdéseire?
Akkor sem, ha olyan, kifejezetten az intézményben történt dolgokról van szó, amelyre ő (vagy az általa kijelölt kórházi dolgozó) tudna a legkompetensebb módon felelni. Van ilyen általános hírzárlat, ami őt megakadályozza a válaszadásban, de még abban is, hogy legalább szóba álljon velünk?
– kérdeztük.
S úgy látszik, nincs ilyen tiltás, mert a Belügyminisztériumnál történt érdeklődésünk után Dr. Jávor László összes kérdésünket tételesen, részletesen megválaszolta. Ezeket alábbiakban közöljük. (A PAEOK rövidítés a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházat jelöli.)
Van-e arról adat, hogy a 2021-es évben, illetve a 2022-es év első felében a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban hány, területileg, a lakcíme szerint oda tartozó beteget nem tudtak ellátni, illetve küldtek át máshová, környékbeli vagy távolabbi intézményekbe?
– kérdeztük.
A sürgős és onkológiai betegek minden esetben soron kívül kerülnek ellátásra.
A halasztható beavatkozások a kapacitás függvényében vannak beütemezve. A környező kórházakkal való jó együttműködés eredményeként lehetővé vált a betegek fogadása a szabad kapacitásuk terhére, így a halasztható ellátások egy részét át tudják vállalni, hogy minél inkább megfeleljünk a betegek által támasztott igényeknek. Sürgősségi beavatkozás szükségessége ezekben az esetekben nem merült fel, a beteg számára csak a kényelmi szempontok alapján került sor a környező kórházaknál történő ellátás igénybe vételére
– válaszolta a főigazgató.
Amennyiben van megállapodás a győri és más kórházak között eme betegek ellátásáról, akkor az konkrétan miről szól? Amennyiben egy beteg olyan problémába ütközik, hogy a lakcíme szerint illetékes kórházban - konkrétan a győri kórházban - nem (vagy csak nagyon hosszú várakozási idő után) tudják kezelni, ellátni, milyen jogai, illetve lehetőségei vannak?
Kérheti-e például a kórházat, hogy ne neki kelljen olyan intézményt keresni, ahol el tudják látni/hamarabb ellátják, hanem a kórház egyeztessen/egyezzen meg egy másik intézménnyel az ellátásról, illetve annak időpontjáról? Ezzel kapcsolatban mi az eljárás?
– érdeklődtünk.
Nincs ilyen megállapodás és nem is lehetséges megfelelően kezelni a kórházak közötti betegcserét. A beavatkozás indokoltságának felállításakor mindenképpen szükséges szakorvosi vizsgálat, ahol a betegek állapotát, a relatív vagy abszolút sürgősséget és a kórház progresszív szakmai és eszközlehetőségeit figyelembe véve kerül a beteg előjegyzésre. Ez minden kórházban a saját lehetőségeik figyelembe vételével történik, így a pácienseket vizsgálatra és állapotfelmérésre is át kell irányítani más kórházba. A betegeket a lehetőségekről tájékoztatjuk, azonban a kórházaknak nem feladata a szakmai szempontból halasztható beavatkozások más intézetbe szervezése
– felelte Dr. Jávor László.
Az egyik beteg és hozzátartozói ugyanis pont ezt kérdezték tőlünk: ha a győri kórházban eleve tisztában vannak azzal, hogy nem fogják tudni elvégezni a sérvműtéteket, akkor miért nem egyezik meg a Petz Aladár vezetése erről a környékbeli kórházakkal, hogy rögtön oda fogják majd irányítani a betegeket?
Miért a páciensnek kell házalni, kilincselni a környékbeli három intézménynél, hogy végül valamelyikben ellássák, ahelyett, hogy eleve kijelölnék azt, ahol épp van fölösleges kapacitás?
– kérdeztük a fentebbi támához kapcsolódva.
Betegszervezés és betegútmenedzsment csak akkor történik, ha sürgős esetben, vagy egyáltalán nem, a jövőben sem tudja megoldani a beteg ellátását. Amennyiben a beavatkozás halasztható, és a halasztás a beteg egészségi állapotát nem veszélyeztetni, úgy a más intézményben korábbi ellátáshoz jutás szervezése nem feladata a kórháznak
– hangzott a felelet.
Az ilyen, lakcímükhöz képest máshol ellátott betegek betegségekre, ellátástípusokra lebontva hogyan oszlanak meg a győri Petz Aladár Egyetemi Kórház tekintetében?
– kérdeztük.
A PAEOK adatbázisaiban nem áll rendelkezésre ilyen adat. A kórházból beteg elirányítás nem történik, a páciens saját döntése alapján választhat más, akár területen kívüli ellátót
– írta Dr. Jávor László.
Melyek azok a betegségek, ellátásra szoruló esetek, amelyeket a leggyakrabban nem tudnak ellátni a győri kórházban, így más intézmény végzi el a kezelést, beavatkozást? Tehát a sérvműtétre váró betegeken kívül ez kiket érint még?
Kérdezzük ezt azért is, mert értesülésünk szerint a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban nincs elég sebész, aneszteziológus, de beteghordókból is hiány van. Így csak a súlyos, akut, illetve daganatos eseteket tudják műteni. S ez jövőre még rosszabb lesz, mert egyre többen hagyják el a kórházat
– osztottuk meg a kórház vezetőjével az értesülésünket.
A PAEOK a progresszivitási szintjének megfelelően ellátja a betegeket. Minden beteget el tudunk látni, az ellátási sorrendet az esetek súlyossága és a beavatkozások sürgősségére figyelemmel állítjuk fel. A rendelkezésre álló erőforrások függvényében dinamikusan osztjuk be a nem sürgős ellátásra váró betegeket
– reagált a főigazgató.
Igazak-e a fenti értesülések? Mekkora körre terjed ki az a gyakorlat, hogy csak súlyos, illetve sürgős esetben végzik Győrben, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban a műtétet, a halasztható, tervezhető eseteket más intézményekbe „szervezik ki.”
A súlyos, sürgős, tehát halaszthatatlan esetek megnövekedett száma, illetve a járványhelyzet mellett lehet e oka a fenti szituációnak a szakemberhiány, a kórházból távozó dolgozók? Mennyivel csökkent (ha csökkent) a műtétek végzéséért felelős orvosok, illetve más dolgozók száma Önöknél a győri kórházban az idén, illetve a múlt évben?
– forszíroztuk továbbra is a létszámhiány témáját.
Tekintettel arra, hogy az egyes beavatkozások a kórház rendelkezésre álló személyi, időbeli, eszközbeli kapacitásának és az esetek számának függvényében kerülnek ellátásra, az esetleges halasztások okaként több tényező is szerepet játszik. Kórházunk regionálisan kiemelt szakmai szerepet játszik gyakorlatilag az összes szakterület vonatkozásában. Ennek következtében
a nem tervezhető sürgős és onkológiai ellátások emelkedő tendenciát mutatnak,
a környező kórházak ide irányítják a progresszivitási szintjükön túlmutató eseteket. A kórház tervezett ellátásra fordítható erőforrásait nemcsak a saját humán kapacitása, hanem a regionális kórházak ellátó lehetőségei is meghatározzák, hiszen a máshol nem ellátott/ellátható sürgős illetve onkológiai eseteket nálunk meg kell oldani
– válaszolta Dr. Jávor László.
Ha magánellátóhoz küldik a beteget (mert értesülésünk szerint volt ilyen is, hogy a kórházban a győri Kardirex Egészségügyi Központot ajánlották a műtét elvégzésére) akkor, ha semmilyen más kórházban nem hajlandóak belátható időn belül fogadni a beteget, az állami egészségbiztosító megtéríti a műtét költségét?
– tettük fel a kérdést.
Betegátirányítás a magánellátásba nem történik és nem is történhet. Minden esetben, ahol a vonatkozó jogszabályi előírások megengedik, a betegnek lehetősége van a várakozási időt lerövidíteni a magánellátás igénybevételével. A győri Kardirex Egészségügyi Központban (a továbbiakban: Központ) tudomásunk szerint azt ellátások egy része közfinanszírozott, ezen ellátásokról viszont nem áll rendelkezésünkre információ (a Központ vagy a NEAK adatbázisaiban lehet erre adat)
– tájékoztatott a főigazgató.
Cikkünk kulcskérdése a műtétekre, beavatkozásokra, kezelésekre történő várakozási idő. Van-e jelenleg egy betegnek módja, hogy már előzetesen tájékozódjon, az adott operációra mennyit kell várnia? Lehetséges volna-e például, hogy a kórház a honlapján feltüntesse (s bizonyos időközönként frissítse) hogy melyik műtétre, beavatkozásra aktuálisan mennyi a várakozási idő? Ezzel elkerülhető volna az ellentmondás a minisztériumi adatok, illetve a valós intézményi helyzet között.
– érdeklődtünk.
A korábbi kérdésre adott válaszra tekintettel minden esetben azok súlyossága és a beavatkozás sürgésségére figyelemmel kerül megállapításra az esetleges várakozási idő tartama. Mindannyiunk közös érdeke, hogy jól tervezhető, átlátható várólista rendszer legyen, melynek alacsonyak az adminisztrációs terhei és figyelembe veszi a megváltozott globális és egészségügyi helyzetet
– szól a főigazgatói válasz.
Beteg, illetve hozzátartozó kérdését továbbítjuk Önnek: ha már van egy ilyenfajta „munkamegosztás” a győri kórház, illetve a régió kisebb intézményei között, hogy a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházra a sürgős esetek miatt háruló terhet enyhítendő, a halasztható, tervezhető operációk egy részét máshol végzik el, akkor ebbe nem lehetne-e az alapellátást, a háziorvosokat is bevonni, hogy az intézményekkel egyeztetve vizsgálatra is eleve oda küldjék a beteget, ahol a műtétet is elvégzik, így a páciens végig „egy kézben” legyen?
– kérdeztük.
PAEOK a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések adta szakmai keretek között látja el tevékenységét. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, melyek az átlátható működést és a beteg érdekeit szolgálják. Az alapellátás bevonása a betegútszervezésbe a jövőben ígéretes lehetőségekkel rendelkezik, mely kormányzati cél is
– felelte Jávor László.
Az Ugytudjuk örvendetesnek tartja, hogy hosszú szünet után végre ismét kapunk válaszokat a győri kórháztól. Ahogy annak is, hogy a Belügyminisztérium mellett az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről sem hagyták válasz nélkül megkeresésünket. Mint Deák Gábor, az OKFŐ kommunikációs vezetője nekünk írt válaszában elmondta:
"Azon kérdése, amely szerint: „Van-e arról adat, hogy a 2021-es évben, illetve a 2022-es év első felében a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban hány, területileg, a lakcíme szerint oda tartozó beteget nem tudtak ellátni, illetve küldtek át máshová, környékbeli vagy távolabbi intézményekbe?” azt mutatja, hogy a megyei ellátásszervezés kapcsán bizonyos elemeket félreérthet. Munkáját támogatva, szeretnénk ezt a területet egyértelművé tenni. Mivel a megyei irányító intézmény (ahogy a nevében is szerepel) önállóan, saját hatáskörben szervezi a megye egészére vonatkozó ellátást a városi kórházakkal együttműködésben, természetesen előfordulhat, hogy
a gyorsabb ellátás érdekében más helyi intézménybe irányítják át a megyei intézményből a pácienst
– szól a válasz. Az illetékes azt is hozzátette:
„Az állami fenntartású kórházak ugyanis a területi ellátási kötelezettségük szerint kötelesek a betegeket ellátni, területi ellátási kötelezettségükön felül, csak a szabad kapacitásaik terhére láthatnak el betegeket, úgy és akkor, hogy azzal a területi betegeik ellátását nem veszélyeztethetik. A területi ellátási kötelezettség hézagmentes, tehát minden Magyarországon lakcímmel rendelkező lakos számára ellátást nyújtanak intézményeink. Vagyis minden hozzánk forduló beteget ellátunk. Előfordulhat még az is, hogy a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező intézményből a beteg ellátási szükséglete szerinti, magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtani képes intézménybe szükséges a beteget tovább küldeni”
– fogalmaz Deák Gábor, arról is szót ejtve:
„Illetve előfordul, hogy a betegek maguk sem feltétlenül a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező intézményt választják, ennek következtében
a más intézménybe történő betegelvándorlás is megtörténik.
Éppen ezért számszaki oldaláról kimutatással nem rendelkezünk és a fent részletezett okokból nincs is szükség ilyen kórházak közötti együttműködések megkötésére és adatgyűjtésre.Engedjen meg még egy pontosítást a fogalomhasználat területén, amelyet Ön alkalmaz: régiós, vagy országos kórház – nem létezik. Az állami fekvőbeteg ellátás rendszere megyei irányító intézményekből, városi kórházakból és országos intézményekből épül fel”
– mondja az OKFŐ válaszadója, hozzáfűzve:
„Szeretnénk megköszönni, hogy az állami egészségügyi rendszer jobb megértését munkájával támogatja”
Továbbra sem minden világos számunkra. Például, hogy miért állította a minisztérium, hogy átlagosan egy napot kell várni sérvműtétre a győri kórházban, miközben vannak akik egy évet várnának, és nem is Győrben fogják operálni őket. Illetve
örültünk volna még néhány konkrét számadatnak is.
De ne legyünk telhetetlenek: a kórház, a minisztérium, az OKFŐ úgy tűnik, a jövőben nyitott a kétoldalú párbeszédre, a válaszadásra, így az olvasóink (köztük az érintett kórházi betegek) végre feleletet kapnak. Hogy az olvasók és a betegek kielégítőnek tartották-e a főigazgató és a két másik hivatal válaszait, azt döntsék el ők maguk. Mi ezután is felteszünk minden kérdést, s remélhetőleg meg is válaszolják azokat.
