Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
Amióta csak kiderült, hogy Győr 10 milliárd forintot kap az Ipari Park bővítésére, szállingóznak a pletykák, hogy pontosan mi is épülne itt. A kérdés, fontos, hiszen az Ipari Park eddig meglévő területe gyakorlatilag betelt, a hírek szerint 18-20 cég vár évek óta arra, hogy hol települhetne le Győrben. A pletykák azonban nem arról szóltak, hogy valami átgondolt stratégia alapján végre az autóipartól rugalmasan elszakadva diverzifikálná a város az iparát,
hanem arról, hogy a jelek szerint egy akkumulátorgyár települne ide.
Annyi biztosnak tűnik, hogy egy akkumulátorgyár települne Magyarországra, és több helyszín, így köztük Győr is szóba került, illetve a héten az is biztossá vált, hogy a győri Ipari Park új területén jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet létesül, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehet majd elhelyezni. Szóval akár akkumulátorgyárat is lehet majd ide tenni.
Ahhoz képest, hogy a tízmilliárdos összeggel körbeünnepeltette magát a választás előtt Dézsi Csaba András polgármester és a két fideszes országgyűlési képviselő, Simon Róbert Balázs, és Kara Ákos, sem akkor, sem azóta nem mondtak semmi egyebet az Ipari Park fejesztésének paramétereiről. Azt sem vesézték ki alaposan, hogy ez a tízmilliárdos összeg egyébként támogatás, vagy kölcsön-e: a kormányhatározat végén ugyanis az szerepel, ahogy arra Balla Jenő önkormányzati képviselő rámutatott, hogy „amennyiben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a terület értékesítésével bevételre tesz szert, az azzal azonos összegű támogatást köteles visszafizetni a költségvetés javára”.
Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a központi kegyből megkapott forrásból gyakorlatilag csak azzal profitál Győr, ha az itt megtelepedő üzemek majd iparűzési adót fizetnek; azzal nem, hogy a területet magát értékesíti Győr városa ezeknek a cégeknek. Pedig ez is jelentős bevételforrása lehetne a városnak. Ez a konstrukció is azt a véleményt erősíti, hogy itt nem Győr Ipari Parkjának fejlesztése a cél, hanem hogy egy konkrét cégnek helyet csináljon az állam.
De mindegy is, nyilván választás előtt politikusok nem ezt a részt fejtegetik, hanem beállnak egy vigyorgós fotóra, bemondják, hogy tízmilliárd, azt sugallják, hogy szavazz ránk, választópolgár, hiszen az ilyen tízmilliárdokat mi tudjuk elintézni a városnak.
Amikor azonban a megidézett választópolgár elé oda kéne állni a választás után, és legalább annyit elárulni neki, hogy mégis mi a fészkes fenét akarnak a háza mellé építeni, akkor a jelzett politikusok köddé válnak.
Úgy vannak vele: innentől a választópolgár le van tojva, leszavazott ránk, vannak ugyan mindenféle bürokratikus kötelezettségek, amelynek során majd kell tartani ilyen himihumi lakossági tájékoztatókat, de majd berakjuk péntek délelőttre augusztus elején, meg odaültetünk olyan köztisztviselőket, akiknek muszáj ott lenniük ugyan, de nem felelős döntéshozók, és jó eséllyel tényleg nem is tudnak semmiről, csak egyszerűen kötelező megcsinálniuk ezeket a bürokratikus köröket. Aztán majd úgysem megy el senki, és az akkumulátorgyár, vagy akármi, ami bűzös meg robbanásveszélyes – kit érdekel, őket politikus biztos nem – majd szépen felépül.
Ez történt péntek délelőtt Győrben, a városházán azzal a különbséggel, hogy a meghirdetett fórumon a lehetetlen időpont ellenére megjelent kétszáz szentiváni, és a rövid idő ellenére rendkívül felkészült hozzászólásokkal, kérdésekkel zavarta meg az ügyek szokásos magyarországi menetrendjét.
Ők eljöttek, azok viszont, akinek kötelessége lenne részletesen tájékoztatni a lakosságot arról, hogy mit szeretnének csinálni, távol maradtak.
Fentről lefelé haladva: nem volt ott Simon Róbert Balázs, és Kara Ákos parlamenti képviselő, Dézsi Csaba András polgármester és Sik Sándor helyi képviselő sem, mind a Fidesz kötelékébőlí. de kihagyta az eseményt Szaksz Vince főépítész, Szálasy László, a környezetvédelmi bizottság elnöke és Széles Sándor megyei kormánymegbízott is, akit csak azért sem fogunk főispánnak hívni. Sik Sándor győrszentiváni képviselő előre el is mondta, hogy egészen konkrétan fogalma sincs, hogy mit akarnak ide építeni. Ezt mondta aztán a fórumon a jegyző is, aki többször elismételte, hogy ő nem tudja, mit fognak ide építeni.
Egy biztos: valami olyan dolog, amihez jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetet kell létesíteni, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehet majd elhelyezni. Ez fix. Kinek mit intézett a kormánya: nekünk itt Győrben, Győrszentivánon példáu ilyen robbanásveszélyes gazdasági fejlődést.
Innentől kezdve pedig gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy akkumulátorgyár, kísérleti atomreaktor vagy akármi költözik ide, a város vezetőinek kötelessége lenne cicás képek posztolása helyett pontról pontra, részletesen tájékoztatni nem csak a szentivániakat, de általában véve a győrieket is.
Ennek kéne lennie a minimumnak. Ha pedig kérdés merül fel, akkor azokra is válaszolniuk kellene: nem a hivatal, meg a bürokrácia, meg a kormány mögé bújni, hanem bátran kiállni az emberek elé, és elmondani: miért kihagyhatatlan lehetőség ez Győrnek, mivel, és hogyan fogják megvédeni ennek hatásaitól a szentivániakat. Meg kéne érvelni, hogy miért is jó ez Győrszentivánnak, Győrnek, és válaszolni kéne a felmerülő kritikára. És ami a következő lépés: meg kéne hallgatni a véleményüket.
Szinte biztos, hogy ez nem fog megtörténni. Ha ezt Szijjártó Péter minisztériumában határozták el, akkor akármi is legyen az, azt tűzön-vizen kereszül fogják vinni, és minden lehető bürokratikus akadályt, cinikus félrebeszélést be fognak vetni azért, hogy a győriek, és ezen belül a szentivániak ne lehessenek „a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”.
Hangosan fognak papolni „a fejlődés ellenségeiről”, illetve két kutyás és edzős szelfi között fapofával elő fogják adni, hogy akinek kritikus kérdései vannak – teljesen jogos kérdései – azok valójában mind sivár érzelmi világú, boldogtalan emberek, és/vagy Gyurcsány által felbújtott internacionális transzaktivisták.
Dézsi polgármester kedvenc fotósa és online védelmezője bele is kezdett már a dologba:
Kitartást kívánok a szentivániaknak ehhez a harchoz, és csak egy dolgot szeretnék megjegyezni: 2019-ben 1602 szavazattal nyert a körzetben a mindezt a hozzáállást helyben képviselő, vagy legalábbis ahhoz arcát adót Dr. Sik Sándor. 2020-ban az időközi polgármesterválasztáson 1638 szavazat érkezett Győrszentivánról Dézsi Csaba Andrásra. A fejlesztés ellen szervezkedő Facebook-csoportban pedig ahogy nézem, már most közel 2000 tag van.
