Véget vetne az önkormányzati bérleményekkel „üzérkedésnek” a győri polgármester

Pintér Bence 2022-08-19 06:45:11
Új szabályok vonatkoznak az üzleti célú önkormányzati bérleményekre Győrben, de egy fontos változás be sem került a rendeletbe. Eközben a polgármester jogkörei terebélyesedtek a bérlemények felett.

Bizonyára találkozott már mindenki olyasmi hirdetéssel, hogy „győri üzlethelyiség bérleti joga eladó” – ez ugye többnyire úgy lehetséges, hogy a bérleti jogot gyakran évtizedekkel ezelőtt, ma nézve nagyon kedvezményes árért elnyerő céget ajánlják fel felvásárlásra. Ekkor a cég bérleti joga is mindenféle pályáztatás vagy licit nélkül automatikusan az új tulajdonosra száll.

Bár az önkormányzati bérleményekre vonatkozó új rendelet szövegében nem esik róla szó, Dézsi Csaba András győri polgármester szerdai rádióinterjújából kiderül, hogy

az ilyenfajta ügyleteket is szeretné megakadályozni, vagy legalábbis kontroll alá venni a város.

De mielőtt rátérnénk erre, vegyük át gyorsan, hogy mi változik az új rendelettel. Tavaly egyszer már majdnem a közgyűlés elé vitt a polgármester egy nagyon hasonló rendeletet, de akkor azt Simon Róbert Balázs megakadályozta, mivel számos, belvárosban üzletet bérlő vállalkozó kereste meg az országgyűlési képviselőt. Most azonban minden gond nékül átment a közgyűlésen a rendelet, amely a következőkről szól:

  • a polgármester hatáskörébe kerül például a döntés a szerződések meghosszabbításáról, a bérleti jog cseréjének engedélyezése, a bérlőtárs felvételének, a bérleti jog átruházásának és az albérlő felvételének engedélyezése (erről mindjárt);
  • lesz mostantól olyan, hogy „felújításra meghirdetett önkormányzati tulajdonú helyiség”, ahol a felújítási munkálatok költsége alapján 5-15 év közötti bérleti szerződést lehet kötni, a felújítás alatt csak használati díjat kell fizetni, erre egy év lesz;
  • a bérleti szerződéseket önkormányzati tulajdonra legfeljebb öt évre lehet kötni, és legfeljebb három alkalommal, öt évre hosszabbíthatóak, ezután új pályázatot kell kiírni;
  • a bérlőknek háromhavi óvadékot (kauciót) kell letennie az asztalra;
  • ezzel kapcsolatban lesz előbérleti jog, mivel senkinek nem érdeke kitolni a jól működő üzletekkel – tehát a pályázat idején a legnagyobb összeget ajánló licitáló helyére beléphet az addigi bérlő, és ez vonatkozik az albérlőre is;
  • ennek megfelelően az albérlet is marad, de az albérlet után a bérleti díj négyszeresét kell fizetni, és a főbérlőnek is tevékenységet kell folytatnia a helyiségben – ezzel akarják megakadályozni, hogy az önkormányzati bérlemények főbérlői nyerészkedjenek a bérleményeken;
  • ha azonos tulajdonosi kör több bérleménnyel rendelkezik, abból csak egyet adhat ki albérletben.

Ebből is látszik, hogy a rendelet azt részesíti előnyben, ha az önkormányzati bérleményeket azok bérlik, akik aztán használják is, nem pedig azt, ha valaki megszerzi ezeket a – piaci árnál általában olcsóbb, egyes, régebben kötött szerződések esetében sokkal olcsóbb – bérleményeket, és továbbadja albérletként.

Az apportról azonban – így is hívják a fenti ügyletet – nem szól a rendelet, mivel – mint arról már tavaly is írtunk futólag – annak korlátozása magasabb rendű jogszabályba ütközhet. A GyőrPlusz által szerda reggel a polgármesterrel készített interjúból azonban kiderül, hogy Dézsi Csaba Andrásnak nagyon is célja ezt korlátozni, és kifejezetten fel van háborodva azon, hogy ezt jogilag a rendeletben nem tudják megtenni, de az egyes szerződésekben meg fogják.

Ezért arra utasította a Győr-Szol vezetőjét, hogy csak olyan bérleti szerződést írjanak alá, amelyben benne van, hogy a bérleti joggal rendelkező cég tulajdonosi hátterének változása esetén legyen felülvizsgálati joga az önkormányzatnak.

„Ezen keresnek 10-20-30 millió forintokat úgy, hogy a [helyiség] mi tulajdonunkban van, és semmi közük hozzá, csak egy bérleti jogot szereztek valamikor. (...) Olyan emberek, akik több ilyen üzletet bérelnek tőlünk nagyon-nagyon olcsón, azok ezt nagyon nagyon drágán adják tovább. Kértem, hogy nézzünk utána, jelentsük fel őket, tehát ez szerintem nem biztos, hogy törvényes”

– jelezte a polgármester, aki szerint ez minimum arcátlan, pofátlan dolog, ezeknek a pénzeknek nem magánzsebekbe, hanem Győr kasszájába kéne vándorolniuk, mivel maga az üzlethelyiség önkormányzati tulajdonban van. Elmondta: az „azé a föld, aki megműveli” mintájára azt mondja, hogy azé legyen a bolt, annak adják bérbe a kedvezőbb áron, mint a piaci ár, aki dolgozik benne.

A polgármester hatáskörei megnőttek

A tavalyi rendelet kapcsán zúgolódók egyik problémája az volt, hogy a polgármester kezében sokkal nagyobb hatalmat koncentrált az akkori rendelet, mint a 2003-as, és ez most sincs másképpen. A 2003-as rendeletben pár hatáskör a közgyűlés és a szakbizottság kezében volt, és ez a vonal megvan most is, tehát alapvetően az önkormányzati tulajdon bérbe adásáról a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság fog dönteni. A 2003-as rendelet azonban minden egyéb esetben a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Osztálynak vindikálta a tulajdonosi jogkört

a friss rendeletben azonban ezek a jogkörök egyenes a polgármester kezébe kerülnek.

Mint már említettük, ebbe a körbe tartozik a döntés a szerződések meghosszabbításáról, a bérleti jog cseréjének engedélyezése, a bérlőtárs felvételének, a bérleti jog átruházásának és az albérlő felvételének engedélyezése. Ezzel tovább nő az olyan döntések köre, amelyet a polgármester gyakorlatilag egyszemélyben, majdnem minden politikai (bizottság, közgyűlés), vagy hivatali kontroll nélkül tehet meg. Azért majdnem, mert a polgármestr döntéseiről egy nagy, gyakran több százoldalas salátarendeletben szavaz a közgyűlés is-

Ne felejtsük el: Borkai Zsolt korábbi polgármester egyik utolsó tetteként rendeletbe foglalta, hogy az önkormányzati ingóságok kapcsán hozott döntéseket 15 millió forintig a polgármester saját hatáskörben, 50 millió forintig pedig a bizottságok tehetik meg, csak az ennél drágább tranzakciók kerülnek a közgyűlés elé megvitatásra és szavazásra. Tehát 15 millió forintos értékhatárig a mindenkori győri polgármester gyakorlatilag bárkinek odaadhatja a város ingó vagyontárgyait.

Szólj hozzá!

Az FTC-t és a Győrt is megbüntette a szövetség a drapériás eset miatt

Az FTC-Rail Cargo Hungaria elnézést kért a molinó tartalmáért, a testület előtt beszámolt arról, hogy belső döntéseket hozott a transzparenst kihelyezők kitiltására, annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő.

Új szegmens nyílhat az ingatlanpiacon a zártkerti ingatlanokkal

Elsőként azok az önkormányzatok léphetnek, ahol a zártkerti területek jelentős lakhatási alternatívát vagy rekreációs funkciót töltenek be.

Iskolaépületnek hajtott egy busz Szolnokon

Egy gyalogos és több utas megsérült.

Dróntilalommal próbálják jelentéktelenné tenni a Nemzeti Menetet – Magyar Péter szerint retteg a hatalom

A honvédelmi miniszter katonai műveletet tervez pont akkor és pont ott, amikor és amerre a tömeg halad majd csütörtökön. 

Mentőhelikopterrel szállítottak Győrbe egy 17 éves lányt

Súlyos baleset történt egy soproni iskolában.

Megszépül a Széchenyi híd alatti partszakasz Győrben

Faállomány-felújítás kezdődik a Dózsa György rakparton.

Illegálban bontotta az autókat egy csornai nő

Több mint 11 ezer kiló hulladékot halmozott fel az udvarán.

Több mint 30 millió forintot "keresett" egy szombathelyi biztosítási csaló

Több helyről is hamis orvosi iratokkal vett fel biztosítási pénzt.

Tűz volt ma délben Győrben

Gyárvárosban gyulladt ki egy garázs teteje, személyi sérülés nem történt. 

Majdnem megölte kéthetes kislányát egy szombathelyi nő, öt év börtönre ítélte a törvényszék

Előfordult, hogy a síró csecsemő száját befogta, a hason fekvő gyermek fejét belenyomta a kiságy matracába, amitől a kislány koponyacsonttörést szenvedett.