A keddi győri közgyűlésen több építési ügyben is döntöttek a képviselők. Az első napirendi pontban mindenféle átminősítésekről volt szó, Sik Sándor szentiváni fideszes képviselő fontosnak érezte megjegyezni, hogy ezek közül egyik sincs kapcsolatban a kiemelt nemzetgazdasági beruházással, tehát az Ipari Park bővítésével.
Ezen kívül megint új verzióban alkották meg Dézsi polgármester változtatási tilalmát, amit már kétszer újra kellett alkotni, mert a bíróság elkaszálta azokat.
Az új rendeletről az ülés előtt rendkívüli ülésen döntött a Városstratégiai Bizottság, amire nem tudtunk bemenni, mert le volt zárva a folyosó ajtaja. Információink szerint azonban azért van újra szükség a rendelet megváltoztatására, mert a legutóbbi verziót is elkaszálta egy bíróság – ugye a szabályozást ellenző Kormányhivatal ezt a verziót is megtámadta korábban a bíróságon. Egyelőre konkrétum nincs arról, hogy ezt most pontosan melyik bíróság és milyen indoklással kaszálta el.
Pollreisz Balázs a közgyűlési vitában elmondta: abszurd, hogy nem képes a városháza olyan rendeletet alkotni, amit nem kaszál el hónapokon belül valami felettes szerv – a harmadik verzióra már azt ígérte pedig korábban a főépítész, hogy ki fogja állni a próbát. Dézsi polgármester azt mondta, hogy Pollreisz nem érti meg, miről van szó: a parkolásról, ami a legnagyobb probléma a városban. Pollreisz mondta, hogy neki nem ezzel van baja, hanem a jogalkotás minőségével.
A „gigantomán” építkezések elítélésétől a „gigantomán” építkezések keresztülnyomásáig
A győri polgármester ezen a területen egyébként nagy utat járt be. 2020 májusában a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el. Ez ugyebár azt jelentette már akkor is, hogy az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).
A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.
Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely tavaly szeptemberben ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat, majd 2022 májusában a legutóbbi verziót.
Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt.
Ugyanígy megépülhet a Dunaville, a projekt, ami miatt Dézsi polgármester eredetileg megalkotta a rendeletet. A polgármester akkor azt mondta egy sajtótájékoztatón: „vannak olyan családi házas övezetek, ahol falatnyi területekre 600-800 lakásos lakótelepeket zsúfoltak be, és a belvárosban a Mosoni-Duna partjára terveztek 13-15 emeletes lakóházakat több száz lakással. Ezeknek sem a közlekedési kapcsolatai, sem pedig a parkolási megoldásai nincsenek átgondolva.”
A lassan két és fél éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.
