Tarts velünk jövőre is, és iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
Eltelt ez az év is. Győrben is történt kismillió dolog: ezek közül szedtünk össze most egy csokorba jópárat!
Jó dolgok
Mindig azt a kritikát kapjuk, hogy a „jó dolgokról” nem írunk semmit, csak a negatív megy. Nézzük meg hát, milyen jó dolgokról írtunk idén.
Bár lejárt a GYHG visszaszámlálója, nem derült ki, hogy Győr lett-e a legtisztább város. Ha igen, az első sorban a civil szemétszedőknek köszönhető, akik tavasztól kezdve több héten át tisztították meg a város különböző részeit a szeméttől, amihez egy idő után az önkormányzat is adott valamennyi támogatást. A Szedett szemét és Szentiváni Önkéntes Szemétszedők szervezői és az általuk toborozott szemétszedők idén példát mutattak a városnak.
Hosszú évek után helyrehozta Dézsi polgármester a Borkai-korszak egyik bűnét, és visszaköltözhetett a Dunakapu térre a hagyományos piac,
egységes designnal, és bizonyos megkötésekkel, hiszen ha rendezvény van, akkor ki kell menniük az árusoknak a Tarcsay utcába. Mégis: újra méltó helyére került a belvárosi piac.
Voltak még ezeken kívül is kérdés nélkül jó polgármesteri és közgyűlési intézkedések, csak szemezgetve közülük: Dézsi polgármester ingyen fitnessbérletet intézett a győri pedagógusoknak; négymillió forintra nőtt az ingatlanvásárlásra fordítható kamatmentes önkormányzati hitel; és főállásba kerültek a győri színészek.
Remek könyvek jelentek meg a város 750. jubileuma környékére, bár a legjobb nem lett a hivatalos sor része: ezt a Győri Új Szó újságírói, Laczó Balázs és Sudár Ágnes jegyzik. Egy remek nosztalgiázós kötetről van szó, ami végigmegy a város elmúlt ötven évén, minden évből felidézve egy-egy meghatározó építményt vagy eseményt a város életéből. De nagyon jól sikerült a Győr ipartörténetét taglaló, és a győri várat bemutató kötet is.
Ugyanígy a jubileum kapcsán voltak jó kiállítások is a városban. A Győr 750 kiállításról részletes tárlatkritikát írtunk, mert kifejetten érdekfeszítőre sikeredett.
Hogyan lett Gombóc Artúr öccséből szivarvágó?
Mikor Székely Zoltán művészettörténész, főmuzeológus, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója belevágott a tárlatvezetésbe, s elhangzott a részéről is ironikusnak szánt „már a régi rómaiak is..." fordulat, még nem sok izgalmas vagy szórakoztató pillanat nézett ki a Győr 750 kiállítás bejárásából. Mely a földszinten a győri várfal makettjével indult.
Emellett a Hlatky-Schlicter Lajos életéről rendezett kiállítást is örömmel ajánlottuk, mert cseppet sem retusálja a múltat, olyannyira nem, hogy a jelen kontúrjai is felvillannak benne.
A Győr 750 évforduló apropóján helytörténeti cikket is készítettünk a Városháza születéséről, olyan kiadványt idézve, mely ugyancsak nem szépítette, kozmetikázta az egykori beruházás hátterét.
Jártunk egy csomó jó étteremben is, gasztroportyákon térképezve fel, hol és mennyiért juthatunk asztali élvezetekhez. Bemutattuk a felújított Ezsébet-liget Éttermet, az Apáca utcai Sushi Manufaktúrát, a Lamarédát, jártunk a Dunakapu téri Matrózban, ellátogattunk a Baross utcai Peti's Döner Kebap and sandwich-be, valamint leteszteltük az Arany Szarvas Fogadó ünnepi menüjét.
Nemburger és kutyifröccs a győri Radó-szigeten
A Radó-szigetet a múlt évhez hasonlóan ismét foodtruck-járgányok szállták meg. Tavalyi fotós gasztroriportunkat... A hétvégén győri Radó-sziget sétányán 24 streetfood-kocsiból válogathattok enni-, és innivalót. A sziget ad otthont, az I. Győri Kézműves Sörnapoknak és a Chili Piacnak, emiatt sorakoznak most egymás után a - divatos szóval élve - food truckok.
Ott voltunk a Radó-szigeti Food Truck Show-n, illetve az ugyanott tartott Halnapokon is.
Fideszes belháborúk a választási év előtt
Jövőre választ az ország, ezt onnan is tudhatjuk, hogy idén Győrben is volt ellenzéki előválasztás, amelynek kapcsán az Ugytudjuk.hu által szervezett beszélgetéseken ütköztethették érveiket a győri 1-es és 2-es körzet ellenzéki jelöltjei. Végül mindkét körzetben DK-s jelölt nyert, a Győr nagyobb részét fedő 1-esben Jancsó Zita vállalkozó, a 2-esben Gasztonyi László ügyvéd.
A győri választás meghatározó törésvonala azonban talán nem is az ellenzék és a Fidesz, hanem a fideszes győri polgármester és a fideszes országgyűlési képviselők között, és ezen belül is kifejezetten Simon Róbert Balázs között húzódik.
Bár kifelé ebből igyekeznek vajmi keveset mutatni, a két fideszes politikus nincs nagy véleménnyel a másikról, és egymás zrikálásának számos jelét fedezhettük fel idén is. Az egyik az, hogy Dézsi polgármester finoman, de folyamatosan panaszkodott a központi elvonásokra, amelyek kapcsán épp Simonnak és Kara Ákosnak kéne lobbiznia, ez azonban vagy elmaradt, vagy nem volt sikeres. Mindesetre a polgármester többször is elmondta, milyen összegek estek ki a város kasszájából.
Érdekes csörte volt aztán a belvárosi önkormányzati tulajdonú helységek rendezésének kérdése, ami addig jutott, hogy már be is akarta nyújtani a közgyűlés elé a polgármester, mikor – információink szerint – a Simonnak telefonáló belvárosi vállalkozók lobbitevékenységének hatására ezt központilag letiltották, és azóta sem vették elő újra.
Vita a Fideszben: Dézsi polgármester átlakítaná és magához vonná önkormányzati tuladonú helyiségek kiadását
Módosulhat az önkormányzati bérlemények kiadása, de több fronton is nyomás alatt van a polgármester, hogy ne vigye közgyűlés elé a rendeletet. Felügyelőbizottsági és bizottsági helyeket kap az ellenzék, bemutatják a botrányba keveredett GYHG beszámolóját. Szerdán közgyűlés lesz Győrben: lássuk, mivel foglalkozik majd a hónapok után összeülő testület!
Ugyanez megismétlődött a parkolási szabályok kapcsán is, melyek májusi – agyonhallgatott – átszabásáról úgy tűnik Simon Róbert Balázs sem tudott. Miután cikket írtunk róla, és ügy lett belőle, a parlamenti képviselő javasolta a polgármesternek, hogy csináljanak az ügyben egy közvélemény-kutatást, ami után vissza is vonták a javaslatot – de erről írunk még bővebben. Viszonzásképp úgy tűnik, hogy Dézsi polgármester mondvacsinált indokokkal kaszálta el a hajléktalankórház létrehozását, amelyhez az elnyert pályázati pénzt Simon Róbert Balázs is segített kijárni.
Ötletek és ígéretek
Az elmúlt tizenkét hónapban csak úgy röpködtek az ötletek Dézsi Csaba András polgármester részéről: ahogy mondani szokták, elhangzott minden is, és még azon is túlmentünk. Csak pár példa: villamos, elővárosi vasút, a belvárost kettészelő vasút és a Szent István út föld alá terelése, az üvegpalota elbontása, rocksuli, börtönből börtönszálloda, rocksuli a Baross úton, kulturális negyed, a belváros tervszerű átalakítása.
Úgy néz ki, hogy ezek közül fixen a győri elővárosi vasúti közlekedés kialakítását támogatja a kormány (a polgármester elmondása szerint)
erre pénzt is adnak, és a terveit frissítik. December 23-án a Győr+ rádióban arról is beszélt a polgármester, hogy a vasút föld alá viteléről végül lebeszélte magát, mert nagyon drága lenne. A rocksuliról nincs hír, a börtönszálloda feltehetően csak kósza ötlet volt, ahogy talán a villamos is.
A kulturális negyedről a legutóbbi hír az volt, hogy még nem került a kormány elé a projekt, aminek újratervezett terveit – a polgármester többszöri ígéretei ellenére, hogy egy turnén fogja bemutatni – még mindig nem ismerhették meg a győriek részleteiben, csak egy látványvideó által; az ennek a projektnek a koordinálására felvett szakember, Varga Ferenc pedig pár hónap után távozott a városházától.
Ugyanígy nem lett nyilvános a belvárosi vízió, amit a Terasz Csoport készített el a győri polgárok kérdőíves bevonásával – de nem csak hogy nem lett nyilvános ennek elkészítését ki sem fizette az önkormányzat. Pedig izgalmas dolgok vannak ebben a vízióban: a belvárosi gyalogos zóna és a bicikliúthálózat bővítése; a Jedlik utca közlekedésének rendezése a teraszok méretének csökkentésével; az árubeszállítás időbeni korlátozása, közös depohelyszínek kijelölése; az üzletek arculatának egységesítése; illetve javasolja azt is, hogy teszteljenek le bizonyos utcákban különféle árnyékolási technikákat.
Szintén konkrét ígéret volt, hogy idén novemberre Győr lesz a legtisztább város: bár kritériumot nem határozott meg hozzá a polgármester, egy visszaszámláló azért futott a GYHG honlapján. Ez a visszaszámláló elért a nullához, majd eltűnt a honlapról, azóta sem kommunikált róla érdemben a polgármester, hogy elérte-e a kívánt célt szerinte a város. Szerencsére – és erre már kitértünk – az idén indult kiterjedt civil szemétszedő mozgalom segítette ezt a célt, tehát az biztos, hogy a tisztasághoz közelebb került a város.
Dalol a városháza
Idén az is kiderült, hogy városunk vezetői kifejezetten szeretnek szerepelni. Dézsi Csaba András polgármester először a Republic-kal dalolászott egyet, majd a tankcsapdás Lukács Lászlóval énekelt duetett, végül a Győr 750 dalban is énekelt pár sort. Nem akart lemaradni ezen a fronton Radnóti Ákos alpolgármester sem, ő Opitz Barbival énekelt duettet. És itt van nekünk a volt alpolgármester, Fekete Dávid, aki pedig mulatós dalokat írt, és ezek meg is jelentek egy lemezen. Hajtó Péter fideszes képviselő bár maga tudomásunk szerint nem dalolt, de év elején átvette a Győr Projekttel a Rómer Ház programjainak szervezését is.
Persze nem csak a zenével tűntek ki városunk vezetői, hiszen az is kiderült, hogy a képzőművészetekben is járatosak.
A Győr 750 album leginkább a polgármester önimádatának állít emléket
Megjelent nemrég egy album, Győr 750 - 1271-2021 a címe. Győri művészek - festők, szobrászok, grafikusok, fotósok - alkotásai szerepelnek benne, illetve némi általános ismertető Győr városáról három nyelven, amelyek a legritkább esetben kapcsolódnak a közvetlenül mellettük szereplő művekhez. Azt már jóval nehezebb megállapítani, hogy a kötet összeállítása mögött mi a koncepció.
A győri művészeket különösebb koncepció nélkül gyűjtő Győr 750 albumba saját alkotásokkal került be Dézsi polgármester és Radnóti alpolgármester, de helyet kapott a polgármester papagájáról készült festmény, a polgármester mostohaanyjának festménye, a polgármesterről készült fotó és a polgármesterről rajzolt képregény is. És ne feledkezzünk meg az irodalomról sem! Az idei Könyvszalonra jelent meg a polgármester friss mesekönyve, amit a rendezvényen, nagyszínpadon mutattak be, fergeteges bevonulás után. Később egy interjúban a polgármester elmondta, hogy a gyerekek imádják a papagájairól szóló mesekönyveket.
A polgármester ráadásul nem csak alkotóként, de alkotás tárgyaként is feltűnt idén a könyvtár falán, bár – hasonlóan a gyereksürgősségin lévő freskóhoz – innen is viszonylag hamar eltűnt, hogy aztán az Erzsébet Liget étteremben bukkanjon fel. Végül pedig maga a városháza is dalra fakadt, hiszen némi finomhangolás után megszólaltak a város új harangjai, amelyek közül az egyikbe még a polgármester nevét is belevésték. A harangjáték tudomásunk szerint 58 millió forintba került egyébként.
Menekülés a kérdések elől
Amilyen szívesen szerepelnek művészi ambícióikkal a közönség előtt, olyannyira kevésbé szeretnek helyi, független újságírók kérdéseire válaszolni városunk vezető politikusai. Se Simon Róbert Balázs, se Kara Ákos, a körzet két országgyűlési képviselője nem mert leülni interjút adni nekünk; de még ennél is meglepőbb módon év közben Dézsi Csaba András polgármester is úgy döntött, hogy elég volt neki ennyi a kellemetlen kérdésekből, pedig januárban még nagyinterjút adott nekünk.
Hívott minket idén „gonosz kukkoló nyúlbéláknak”, aztán támadott meg minket először családot emlegető személyeskedéssel aztán egész nemtelen módon manipulált képfelvételekkel, közben egész egyszerűen levetetett minket a városházi sajtólistáról, hogy ne értesüljünk azokról a sajtóeseményekről, ahol olyan kérdéseket is kaphat, amelyeket nem magának tesz fel a GyőrPlusz újság hasábjain. Ennek ellenére párszor felbukkantunk ilyen eseményeken, és a polgármester minden alkalommal elmenekült a kérdéseink elől.
Dézsi Csaba András megmutatta valódi arcát
Amikor 2020 elején Dézsi Csaba András fideszes politikust megválasztották Győr polgármesterének, azt írtam: a Fidesz nagyon szerencsés volt, hogy talált olyan veteránt, aki az egy évtizeddel korábbi Fidesz értékeit tudta felmutatni a választóknak Borkai Zsolt szégyenteljes bukása után.
Ezen túlmenően a polgármester Facebook-oldaláról mára több száz győri polgárt tiltottak le, a polgármester kétheti rádióinterjúit pedig nem töltik fel a GyőrPlusz archívumába, miután Dézsi Csaba András tavasszal megégette magát az egészségügyi reform kapcsán, amellyel kapcsolatban kritikus szavai bejárták az országos sajtót. Az akkori interjút utólag a polgármester utasítására le is törölték.
A GyőrPlusz magazinban eközben beindult a polgármester öninterjú-rovata, ahol rendszeresen a mi cikkeinkre ad válaszokat a városvezető, persze úgy, hogy visszakérdezésre nincs lehetőség. Emellett volt idén riport a polgármester papagájairól; illetve egy olyan interjú a Győr-Szol vezetőivel, amit újságíróiskolákban leginkább elrettentő példaként lehetne mutogatni.
A „nyílt városháza”-szlogent gyakran emlegető, a gyakorlatban viszont annyira nem megvalósító polgármester többször megígérte, hogy bizonyos vizsgálati anyagokat (GYHG, Győr-Szol) nyilvánossá tesz majd, ezek nem történtek meg; ahogy azért is kisebb küzdelmet folytattunk, hogy végre rendesen nyilvánosak legyenek a képviselők vagyonbevallásai. De sikerült, év közepe óta bárki megtekintheti ezeket online. Sőt mi több, Borkai Zsolt volt polgármester vagyonbevallásai is nyilvánosak lettek több évnyi bírósági közdelem után.
A titkolózás a városi cégekre is átragadt: idén alig-alig akartak elárulni valamit sajtókérdéseinkre, például nem tudtuk meg, hogy pontosan milyen tanácsokért is kap havi 1,3 millió forintot a volt alpolgármester Fekete Dávid a Pannon-Víztől, de a Győr-Szol és a
GYHG körüli ügyeket is csak úgy sikerült feltárnunk, hogy szerkesztőségünkbe különböző források eljuttatták azokat a dokumentumokat, amelyeket a két cég nem volt hajlandó kiadni még közérdekű adatigénylésre sem.
Végül év végén a közmeghallgatáson kérdeztük a polgármestert – itt ugyanis nem lehet elfutni.
Kérdések válasz nélkül
Rengeteg olyan kérdés volt még a fentieken kívül idén, amiben nem, vagy nem igazán sikerült egyenes választ kapnunk a városvezetéstől.
Nem sikerült értelmes választ szülnie a városvezetésnek és az országgyűlési képviselőknek arra a kérdésre, hogy egészen pontosan miért drágult 21 milliárd forintra a kezdetben 8 milliárd forintra taksált új vízi élménypark építése. A kérdés annak fényében különösen érdekes, hogy Debrecenben feleennyi pénzből háromszor ekkora strandot építettek. Ez pedig így elég furának tűnik.
Az árnövekedés magyarázata nélkül leginkább pofátlan lopásnak tűnik a győri fürdőfelújítás
Hónapok óta próbáljuk rávenni a győri politikusokat, hogy árulják el a publikumnak, hogy egészen pontosan melyek azok az elemek a győri fürdő már elkezdődött felújításában amelynek nyomán az eredetileg tervezett 8,5 milliárd forint helyett - jelen állás szerint - 21 milliárd forintba kerül ez a fejlesztés.
Nem derült ki aztán az sem, hogy pontosan miért került 67,5 millió forintba a Radó-szigeti Spartacus-csónakház felújításának újratervezése, mikor ugyanez a cég a hasonlóan műemléki védettségű Bezerédj-kastély tervezését 10 millió forintért csinálta meg. A polgármestert is mikrofonvégre kaptuk az ügyben, de ő sem tudta megmondani az okot.
Nem tudni azt sem, mi lett a nagy közös fogyókúrával, amire a legújabb polgármesteri biztos, Dr. Kálmán Csilla kétszeres fitneszvilágbajnok akarta fogni a várost nyár közepén, sőt, azt sem tudni, hogy mit csinál pontosan a szakember a városházán azon kívül, hogy néha közösen edz Radnóti Ákos alpolgármesterrel. Pedig eredetileg több nagy meglepetést is ígértek ezen a fronton.
A mai napig nem tudjuk pontosan azt sem, hogy miért bérel Győr külön színpadtechnikát, ha négy éve másfél milliárdért vett sajátot. Erre a kérdésre Hajtó Péter fideszes képviselő azt válaszolta, hogy azért, mert a város saját színpadtechnikája – amivel épp az alvállalkozókra utaltságot akarta megszüntetni a város – valójában nem alkalmas arra, amire vették. Ebben az ügyben közérdekű adatigényléseket adtunk be.
És bár a közhallgatásra is behozta az ügyet Kósa Roland, továbbra sem igazán világos, hogy miért úgy oldotta meg a Kardirex dolgozói parkolójának a kérdését a város, ahogy megoldotta.
És ha már koncertek: a mai napig nem világos, hogy mi került a Tankcsapda-koncerten 66 millió, a Slade-koncerten pedig közel 100 millió forintba.
Városi cégek az összeomlás szélén
A város két nagy cége, a Győr-Szol és a szemétszállító GYHG is vészes helyzetbe került az év végére. Ennek okairól nem igazán kommunikált semmit a városvezetés, de
az Ugytudjuk.hu mindkét esetben feltárta, hogy legalábbis részben az is okozhatta a problémát, hogy milyen alvállalkozókkal és mennyi pénzért dolgoztatott a két cég.
A GYHG-nál májusi cikkünkben arról írtunk, hogy miközben a cég egyre nehezebb helyzetbe került, egy felvidéki vállalkozó, Alföldy Alexander komoly megbízásokat kapott a cégtől, és többb forrásunk szerint is a gyakorlatban ő irányította a céget májustól decemberig úgy, hogy semmi formális megbizatása nem volt. Forrásaink szerint erről a polgármester tudott, ő viszont kérdésünkre – akkor még válaszolt – kategorikusan tagadta ezt. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást május óta, azóta pedig a nagytérségi hulladéktársulásnál kiderült, hogy nem működik az a szállítószalag, amit Alföldy cége szerelt be.
Ismerjük meg a vállalkozót, aki hatalmasat kaszált, miközben a győri kukás cég a csőd szélére került!
A GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. honlapján futó visszaszámláló szerint most már kevesebb, mint fél év van hátra, hogy Győr legyen a „legtisztább város". A helyzet azonban úgy áll, hogy ha a város a határidőre a legtisztább is lesz, akkor sem mondhatjuk el, hogy a Győr, illetve a környékén fekvő 111 település hulladékszállításáért felelő cég körüli ügyekkel kapcsolatban bármi tiszta lenne.
A Győr-Szolnak eközben a covidhelyzet és az ennek nyomán hozott intézkedések komoly bevételkiesést hoztak, illetve évek után most lett döntés egy ügyben, amely nyomán több százmillió forintot kellett kifizetniük. Ezért folyamatos dotációra szorultak a költségvetésből. A Győr-Szol kapcsán ősszel arról írtunk hosszabb cikket, hogy hogyan szervezte ide alvállalkozóként dolgozni a fél rokonságát a céget akkor vezető Szabó Jenő fideszes képviselő és Szabó Ákos stratégiai igazgató, akiket cikkünk után nem sokkal le is váltottak.
Így lett a Győr-Szol Szabó Jenő és Szabó Ákos hűbérbirtoka
Tavaly vette át a városüzemeltetésért felelő mammutcég, a Győr-Szol vezetését stratégiai igazgatóként Szabó Ákos, a cég korábbi alkalmazottja; Szabó Jenő fideszes képviselő pedig nem csak a felügyelőbizottságot vezeti, de szintén vezető pozícióba került a cégnél. A két Szabó különféle rokonainak cégei pedig azóta szépen gyarapodnak.
Év végére ráadásul újabb mélyütést kapott a Győr-Szol: a gázkereskedő egyoldalúan felmondta a korábban kötött szerződést a gáz drágulása miatt, így kiderült, hogy új kereskedőt kell találni; vagy más vonalon a polgármester azt is felvetette, hogy az állam átvehetné a távhőszolgáltatást – ami korábban a Győr-Szol egyik legjövedelmezőbb része volt.
Az eltitkolt parkolási rendelet
Májusban, még járvány idejére kapott vészhelyzeti feharalmazásával egyszemélyben Dézsi polgármester módosította a parkolási rendeletet úgy, hogy Nádorvárosban egy sor utcán lett volna fizetős a parkolás 2022 januárjától a Baross út, Nagy Imre út, a vasút, a Vasvári Pál utca és a Tihanyi Árpád út által határolt területen. Emellett az eredeti rendelet szerint az eddigi 3900 forint helyett az éves kedvezményes lakossági bérlet ára 25 ezer forint lett volna. Ezzel Győrben lett volna nagyjából a legdrágább a kedvezményes bérlet az országban a hasonló nagyvárosok közül.
Ezután következett több hónapnyi hallgatás, amikor erről a rendeletről egy szót sem beszélt a polgármester sehol, és külön napirendi pontként a közgyűlést sem kellett megjárnia,
az csak a járványidőszak alatti felhatalmazással hozott több száz egyéb rendelet és miegyéb között szavazott róla.
Nem csak az áremelkedés miatt kell kiakadni az új győri parkolórendeleten
Mint arról nemrég beszámoltunk, Győrben kiterjesztik a fizetős parkolózónát Nádorvárosban, ezzel párhuzamosan pedig növekedik a kedvezményes lakossági parkolóbérlet ára is: nem kicsit, hanem egyenesen a hatszorosára, négyezer forintról huszonnégyezer forintra. Magyarul jövő januártól egy csomó győri lakosnak kell ennyi pénzt fizetnie azért, hogy a lakása környékén parkoljon közterületen.
Októberben aztán egy olvasónk felhívta a figyelmünket a rendeletmódosításra, amit ennek nyomán ismertettünk. Hirtelen előkerültek tilosban parkolást egyébként nem megvető Dézsi Csaba András polgármester érvei a módosítás mellett, amelyeknek az a lényege, hogy szerinte a belvárosi lakosok igazságtalanul olcsón parkolnak a belvárosban – ezért emelkedik ugye a kedvezményes díj a városban mindenhol, vagy valami ilyesmi.
Úgy tűnik, a rendeletről Simon Róbert Balázs fideszes országgyűlési képviselő sem tudott, mert csak cikkeink után beszélte meg a polgármesterrel, hogy legyen az ügyben közvélemény-kutatás, amit időközben el is készítettek, majd az itt kapott válaszok nyomán – de arra hivatkozva, hogy a vészhelyzet miatt jövőre sem emelhet díjakat az önkormányzat – a decemberi közgyűlésen visszavonták a hónapokig titkolt rendeletet.
Borkai alatt jobb volt? – Folytatódott a városházi exodus
Idén is számos szakember távozott a városházáról és a városi cégek környékéről, amelyek élén ismét mindenféle változások voltak. Utánamentünk ennek egy cikkben, amelyben megpróbáltuk kideríteni a folyamatos távozások okait. Az kiderült, hogy rossz a hangulat a városházán, és forrásaink szerint szerepe van ebben annak, ahogy Dézsi Csaba András polgármester irányítja a városházi munkát, ő azonban többször is a volt jegyzőre mutogatott, miszerint szerinte volt rossz hangulat.
Ha már itt tartunk: a legnagyobb változás talán, hogy távozott Lipovits Szilárd jegyző és Csörgits Lajos aljegyző, bár utóbbi továbbra is Dézsi egyik fontos tanácsadója maradt.
„Borkai alatt jobb volt" - Miért menekülnek a szakemberek a győri városházáról?
Mégis mi a történik a győri városháza körül, ami azt eredményezi, hogy Dézsi Csaba András polgármesterré választása óta tulajdonképpen a Polgármesteri Hivatal különféle vezetői, illetve a városi cégek vezetői és egyéb tisztviselők is szépen lassan mind lecserélődtek. Ehhez több, a városháza munkájára most vagy korábban rálátó emberrel beszélgettünk, akik azonban nevük elhallgatását kérték.
Lipovits a polgármesterrel különbözött össze, Csörgitsnek viszont minden valószínűség szerint a nyomozás miatt kellett távoznia, ami közokirathamisítás miatt folyik. Helyükre Nagyné László Edit érkezett a jegyzői, Bakonyi Bernadett pedig az alejegyzői székbe, mindketten házon belülről.
A jegyzői csapaton kívül 2021-ben távozott két polgármesteri biztos (Petrov Iván, Nagy Balázs) tavasszal, távozott Sípos Gertrúd, a vagyongazdálkodási főosztály, illetve a városstratégiai főosztály vezetője, Varga Ferenc is – aki pedig csak májusban érkezett., de távozott Nagy Tamás gazdálkodási főosztályvezető is. Év végével távozik a tavaly májusban kinevezett főépítész, Gyimóthy Ákos, illetve értesüléseink szerint a fesztiválközpont vezetője, Kardos Krisztina is, de a váris könyvvizsgálatát több mint húsz éve ellátó Dr. Szabó István is felmondta a szerződését. Szintén év végi hír, hogy távozik a GYHG élére kinevezett Herceg Sándor is, helyére a Győr-Szoltól Nagy Csaba érkezett.
Gigantomán (?) építkezések leállítása (?)
Az év egyik legvitatottabb döntése Dézsi Csaba András részéről az egész városra kiterjed változtatási tilalom volt, amelynek oka a polgármesteri indoklás szerint az, hogy a beruházók az elmúlt évtizedben felelőtlenül szétépítették a várost, és ezt ő szeretné megakadályozni.
A döntés azonban egyik pillanatról a másikra visszafogta az új építkezéseket Győrben; az építési vállalkozók joggal hivatkozhattak arra – mielőtt elmentek a környező településekre építeni inkább –, hogy ők minden jogszabályt betartottak, csak a város nem kért számon többet; végül még el is bukott a Kúria előtt az eredeti változtatási tilalom.
A Kúria azonban azt is elmondta, hogyan lehet ezt legálisan megcsinálni, így novemberre el is készült a formaileg helyes verzió, amelyből kikerültek a város bizonyos részei (például a panellakótelepek, így a panelporgram elvileg mehet tovább), de bent maradtak egészen meglepő részei, mint például az egyetem fejlesztési területe Szigetben (a volt Kekszgyár).
Miután Dézsi polgármester kemény szavakkal illette az előző évtized „gigantomán” projektjeit, egészen meglepőt húzott azzal, hogy ő maga látszott beállni az elmúlt tíz év legnagyobb építkezése mögé.
Dézsi polgármester gátat szabott a „gigantomán építkezéseknek", most mégis átenged egyet. De miért?
Tavaly májusban Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd idén májusban a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el. Bár mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartja a jó eséllyel egyébként is alkotmányellenes eljárást, és utóbbi bíróságon támadta meg azt, a polgármester elhatározottnak tűnt abban, hogy gátat szab a szerinte felelőtlen győri építkezéseknek.
Egy 6-8 emeletes társasházi tömböket, összesen ezer lakást építő projektet álmodtak meg ugyanis a fejlesztők a Tatai út mögé, amellyel az év végén egyre több probléma akadt, végül nem is sikerült az év utolsó közgyűlésén sem elintézni azokat a változtatásokat, amelyek zöld utat adhatnának a projektnek, amely eredeti formájában egy gazdag növény- és állatvilágú botanikus kert eltörlésével is fenyegetett – ez a veszély azonban úgy tűnik, időközben elhárult.
Már a kórházból sem jöttek hivatalos válaszok
Nemcsak a városvezetésben történt negatív fordulat, ami a nyilvánosság kezelését, azon belül az Ugytudjuk kérdéseire történő válaszadást illeti.
A tavaly, illetve a korábbi években hivatalban lévő kórházi főigazgató, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházat irányító Dr. Tamás László János alatt számos kényes, kínos témában tettünk fel kérdéseket. A kórház konyháján uralkodó állapotoktól kezdve a régi Zrínyi utcai épületnél lévő kátyúkon át a szakrendelésekre való időpontkérés, illetve annak módosítása helyzetéig.
Korábban tehát minden alkalommal választ kapunk a kórháztól.
Az új főigazgatót, Dr. Jávor Lászlót viszont hiába kérdeztük a Radnóti-szobor körüli állapotokról, a szolgálati jogviszonyról szóló szerződésekről, a kórház Zrínyi utcai épületének sorsáról, Dézsi Csaba András és házastársa esetének apropóján kórházi dolgozók közötti összeférhetetlenségről, az oltásokról, a hálapénzről, hiába kértünk tőle interjút, leveleinket még elutasító válaszra sem méltatta.
A győri egyetemé lett az egyre rosszabb állapotban lévő Zrínyi utcai kórházépület
Korábban többször érdeklődtünk a kórháznál, az egyetemnél, és az önkormányzatnál is az épület sorsáról. Dézsi Csaba András győri polgármester a portálunknak adott januári interjúban is megerősítette: az ingatlant a győri egyetem fogja megkapni. A Széchenyi István Egyetem a héten válaszolt a témával kapcsolatos megkeresésünkre: „A Széchenyi István Egyetem tulajdonába került 2021.
A kórház az oltáson történő fotózáshoz is érdekesen, mondhatni következetlenül állt hozzá: hol megengedték, hol nem.
Ettől függetlenül különféle kórházi forrásaink segítségével tudtuk tájékoztatni a győrieket a covid-osztályokon kezelt betegek számáról, illetve arról, hogy hányan távoztak a kórház kötelékéből az új jogviszony, illetve a kötelező oltás miatt.
Drogklán, családon belüli erőszak, rendőrgyilkosság, neonácik
A kormánypárti politikusok helyben és országosan is azzal szoktak dicsekedni: az elmúlt évtizedben, a Fidesz kormányzati és önkormányzati ciklusaiban nőtt a közbiztonság, a szervezett bűnözést visszaszorították.
A pikó nevű, az ügyészség által napjaink egyik legaddiktívabb, legroncsolóbb kábítószereként jellemzett a metamfetaminról viszont a hivatalos rendőrségi adatokból az derült ki, hogy pont 2010 után (amikor a büntetőpolitikában a drogok terén is szigorítást ígérő jelenlegi kormány hatalomra került) lendült fel e szer forgalma Győrben és környékén.
Idén a téma nyomába eredve interjút csináltunk egy korábbi pikó-fogyasztóval (sőt: nem is eggyel)
A metfőzéshez nem kell Walter White - egy győri pikó-fogyasztóval beszélgettünk
Az utóbbi hónapokban több cikkben is beszámoltunk a pikó nevű metamfetamin rohamos terjedéséről. A szer azoknak is ismert lehet, akik soha nem fogyasztották, hisz ennek előállításán fáradoztak a Breaking Bad - magyarul Totál szívás - című kultszéria hősei, a kémiatanárból lett drogvegyész, Walter White, és kuktája, Jesse Pinkman.
Forrásaink megerősítették: a pikó a rendőri fellépés dacára zavartalanul terjed a városban.
Tudósítottunk a győrszentiváni drogklán elleni perről, s a jövő évben sem engedjük el a témát, amelyben a bűnüldözés és a politika felelősségére egyaránt rákérdezünk a szervezett bűnözés kapcsán.
Amúgy a családon belüli erőszak is nőtt Győrben: a helyi rendőrkapitány idén tett beszámolója szerint legalábbis ez a helyzet. Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi években elég sok kapcsolati erőszak történt. A 19 megye között az 5. helyezést foglalja el az ilyen bűncselekmények számát tekintve.
A társasházak lakóinak is nemegyszer meggyűlt a baja a rendbontó lakókkal, illetve az alkoholfogyasztást túlzásba vivő környékbeliekkel. Egy Lajta utcai, valamint egy Botond-Köztelek utcai lakóközösség viszontagságait is bemutattuk riportjainkban.
Idén volt a bőnyi rendőrgyilkosság ötéves évfordulója. Ennek apropóján interjút készítettünk a cselekményért életfogytiglanra ítélt Győrkös Istvánnal, a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetőjével, aki tagadta bűnösségét.
Győrkös István a rendőrgyilkosságról az Ugytudjuknak: „Bőnyön senki nem hitte el a hivatalos verziót"
Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője jelenleg életfogytiglani büntetését tölti egy rendőr Bőnyben 2016. október 26-án történt megöléséért. A 81 éves, politikai szerepvállalásáról, illetve az ellene a '90-es évek elején indult büntetőeljárásból az események előtt is ismert férfi a bírósági tárgyalásán, valamint a nekünk adott interjúban is következetesen tagadta, hogy ő lőtte volna le Pálvölgyi Péter őrnagyot.
A Győrben meglehetősen aktív neonáci szubkultúra is terítékre került portálunkon. Beszámoltunk a Győr bombázására való megemlékezésükről, illetve a Dongóban tartott, horogkeresztes zászlóval dekorált buliról.
Kisszínesbe is jutott,
Emlékezni fogunk azokra a pillanatokra is, amikor…
- Németh Zoltán fideszes megyefőnök azt mondta, hogy a Nyugat azért elmaradott, mert ott alkotmányos monarchia van;
- amikor egy kirúgott munkavállaló szétverte egy hotel hallját;
- amikor egy meztelen férfi sétált a Széchenyi téren;
- amikor a fideszes párttagról kiderült, hogy ő volt az Aranyparton lefülelt pedofil kukkoló;
- amikor Pergel Elza kereszténydemokrata alpolgármester a Facebookon köcsögözött.
- és amikor szeméremsértés miatt büntetőeljárás, valamint etikai eljárás indult a gyógyszerészkamara megyei elnöke ellen. Lapunknak több nő is azt állította: náluk is bepróbálkozott a patikus.
Tarts velünk jövőre is, és iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
