Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
Bő egy év telt el azóta, hogy megírtuk: a városüzemeltetést végző, önkormányzati tulajdonú Győr-Szolra rátelepedett a korábban a felügyelőbizottságot vezető, a cégnél „menedzser koordinátor” pozíciót viselő Szabó Jenő gyirmóti fideszes képviselő, illetve az akkori stratégiai igazgató, Szabó Ákos érdekköre. Mint arról beszámoltunk: ahelyett, hogy a cég saját kapacitásaira alapozva látná el a városüzemeltetést, inkább drágán foglalkoztat alvállalkozókat – akik közül sokan a két Szabó rokonai voltak –, eközben pedig folyamatosan pénzügyi kiegészítést kér a városi költségvetésből.
2021 októberének elején aztán – említett cikkünk megjelenése után nem egész másfél héttel – arról számolhattunk be, hogy gyakorlatilag minden vezetőt kirúgtak a cégtől, és megérkezett vezérigazgatónak Prédl Antal, az Útkezelő vezetője. (Amikor a Dézsi Csaba András polgármestert erről akartuk kérdezni, szokása szerint elszaladt a kameránk elől.)
Igen ám, csakhogy mint azt lapunk az elmúlt hónapokban megtudta, valaki mégis túlélte a „leszámolást”: mégpedig Szabó Jenő képviselő, aki több forrásból is megerősített információink szerint továbbra is központi szerepet játszik a cég életében, és saját irodája is van az Orgona utcai központban.
Szépen gyarapodott Szabó Jenő nászurának cége tavaly
Mint arról tavalyi cikkünkben beszámoltunk, a Szabó-Szabó-tandem regnálásának egyik nagy nyertese volt a Kamép Építőipari Kft., amely cég tulajdonosa Szabó Jenő egyik fiának apósa (nászura), Vaderna János. Mindenféle munkákra (lakásfelújítás, kertészeti munkák, úttisztítás) kaptak milliós megbízásokat a tavalyi cikkünk megírásakor rendelkezésünkre álló adatok alapján, például olyanokra is, amelyek csak hónapokkal később kerültek a cég tevékenységi körébe.
A cég közben nevet változtatott, jelenleg J+L Bau Építőipari és Szolgáltató Kft. néven fut, és a tavalyi cégadatokból látszik, hogy 2021-ben nettó 520 millió forint volt az árbevétele úgy, hogy a korábbi években ez az adat rendre 40-70 millió forint körül alakult egyébként.
Mutatjuk az Opten adatsorán:
A Győr-Szolnak bedolgozva tehát az előző két évhez képest megtízszerezte árbevételét Szabó Jenő rokonának cége. Ezt például olyan szerződésekkel érték el, amelyek nem is szerepelnek a nyilvánosan közzétett szerződések között, mivel alapvetően nem érik el azt az értékhatárt, amit már közzé kell tenni. Van ugyanis egy trükk: mondjuk az adott cég nem egy konkrét feladatra szerződik fix összegért, hanem egy rendszeres feladatra szerződik mondjuk négyzetméter- vagy órabéralapon. Akkor a szerződés így néz ki:
Ez így nem mond sokat, de a birtokunkban vannak olyan számlák, amelyek azt jelzik, hogy havonta 10-20-30 millió forintos összeg is kijön egy-egy ilyen szerződésből
– olyan feladatokra, amit egyébként a cég régebben meg tudott oldani saját kapacitással – olcsóbban, alvállalkozók bevonása nélkül.
A cég egyébként, bár moratórium volt érvényben az önkormányzai tulajdonú helyiségek kiadására, mégis kapott a Győr-Szoltól nem is egy, hanem rögtön két ingatlant is bérbe nagyon jutányos áron. A Kálvária úton 32 négyzetméteres irodáról volt szó, amit 27 ezer forint plusz áfáért béreltek akkor, és be is jelentették ide a céget. Nádorvárosban egy hasonló méretű iroda bérleti díja nagyjából 100 ezer forint piaci alapon. Ebbe az irodába egyébként még egy hűtőt is a Győr-Szol költségén szállítottak, ez 85 ezer forintjába került az adófizetőknek. A cég közben már egy másik címre van bejelentve.
Ezen felül a cég egy másik önkormányzati bérleményt is megkapott, ezt ráadásul korábban Szabó Jenő fiainak cége, a SZATE-BAU bérelte, tehát családban maradt: ez egy Kossuth Lajos utcai, 23 négyzetméteres tároló, amit még korábban lakássá alakítottak. Ezért 12 ezer forintot fizetett akkor havonta a cég.
A SZATE-BAU és a Szabó Ákoshoz köthető Szabó-Nagy-Bau Kft. 2021-es eredménye nem érhető el egyelőre nyilvánosan.
Azt ígérték, hogy átvilágítják a céget, és nyilvánosságra hozzák az eredményét
2020-ban az igazgatóság elnöke, egyben Dézsi Csaba András kabinetfőnöke, Endrődi Péter azt ígérte, hogy át fogják világítani a céget. 2021 januárjában megkérdeztük Dézsi Csaba András polgármestert, hogy nyilvános lesz-e ennek az eredménye. Akkor azt mondta:
„Minden eredmény nyilvános, ami a városházán történik, minden adatot ki lehet kérni, ennek a vizsgálatnak a majdani eredményét is.”
Ugyanezt ígérte a GYHG átvilágítása kapcsán többször is, de azóta sem hozta nyilvánosságra ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét, a közérdekű adatigényléseket pedig mondvacsinált indokokkal utasítja vissza folyamatosan.
Mindeközben a Győr-Szol anyagi helyzete exponenciálisan romlott:
- 2020 végén még „csak” 202 millió forintnyi hiányról beszélt a cég gazdasági vezetője;
- aztán 2021 szeptemberében 450 millió forint pluszpénzt adott a város a Győr-Szolnak;
- majd leváltották cikkünk után a teljes vezetőséget, mínusz Szabó Jenőt;
- de 2021 végén úgy módosult az éves belső ellenőrzési terv, hogy épp a Győr-Szolt vizsgálatára nem maradt keret;
- az év végén aztán jött a gázmizéria is, emiatt első körben 2022 elején 600 milliós tagi kölcsönt kapott a cég a várostól;
- aztán februárban úgy módosították a szabályokat, hogy könnyedén kaphasson pótbefizetést a Győr-Szol a várostól;
- végül kiderült, hogy 2021-ben kétmilliárdos volt a veszteség;
- és ezután kapott zöld utat idén szeptemberben a 2,5 milliárdos hitel.
Magyarán szólva Dézsi Csaba András polgármesterségének első éve óta a Győr-Szol egy néha nyereséges, de legalábbis nagyjából nullszaldós vállalatból hatalmas pénzügyi fekete lyukká vált, amit folyamatosan a városi költségvetésből és hitelfelvételből kell betömködni, hogy olyan alapvető szolgáltatásokat el tudjon látni, mint a távfűtés és az utcaseprés.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
