Idén áprilisban lett védett a győri Püspökerdő, ennek örömére sajótájékoztatót tartott akkor Dézsi Csaba András polgármester. A sajtótájékoztatóról szóló GyőrPlusz-tudósításban a következő szakasz szerepel:
„»Győrnek nem volt Környezetvédelmi Bizottsága, amióta megalakítottuk rendkívül hatékonyan dolgozik és karolja fel a helyi, zöld ügyeket, mint például a Püspökerdő, a szentiváni tölgyes erdő vagy a marcalvárosi Kiserdő védetté nyilvánítása« – tette hozzá a polgármester.”
Ami több vonalon is félrevezetőnek tűnik. Nézzük, mi az, ami igaz belőle: a Püspökerdő valóban védetté vált, ugyanígy a szentiváni tölgyes is. Az is igaz részben, hogy a városnak nem volt környezetvédelmi bizottsága – azért részben, mert csak a Borkai-érára igaz, előtte volt Győrben ilyen bizottság. Ezért eléggé sántít egyébként az a mondat is, hogy „sokáig nem volt fontos a környezetvédelem az önkormányzat számára, egészen addig, amíg dr. Dézsi Csaba András lett a polgármester”.
Kérdés azonban, hogy a marcalvárosi Kiserdő védett-e bármilyen szempontból, lépett-e ezügyben az önkormányzat.
Azért is érdekes ez a kérdés, mert májusban előkerült egy javaslat a Városstratégiai Bizottság ülésén, amely szerint a Kiserdő jelenleg közlekedési fejlesztésre fenntartott csücske a Pápai út mellett, a Möbelix bútoráruház mögött új besorolást kapna, és sportolási célú különleges övezetté válna. Ebből még nem derül ki, hogy mi épülne itt, információink szerint azonban arról van szó, hogy a nemzeti uszodaépítési program keretében építenének itt tanuszodát a városnak. Az állami főépítész akkor visszadobta egyébként a tervet.
Az uszodaépítés ötletéről akkor sem a Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Szálasy László fideszes képviselő, sem Rózsavölgyi László, a környék fideszes képviselője nem akart nyilatkozni, ahogy a városházáról sem kaptunk választ a kérdéseinkre – talán a nyílt városháza jegyében.
Elég egyértelmű a válasz egyébként
A Kiserdő ügyében Dézsi Csaba András polgármesterségének legelső közgyűlésén született döntés, de ez nem a védetté nyilvánításról szólt – ahogy azt a GyőrPlusz cikket évesen megjegyzi –, hanem arról, hogy a Győr-Szol készítsen egy fapótlási és -telepítési tervet „annak érdekében, hogy a terület egy értékesebb fafajszerkeszetű ligeterdővé válhasson”.
Semmit nem tudni arról, hogy ez megtörtént-e végül, nyilvános kommunikáció nem történt róla. Az azonban biztos, hogy az erdő egyik része sem számít védettnek.
A rendezési tervben a déli rész még mindig konkrétan fel van parcellázva, tehát beépíthető területként jelenik meg – itt kapna helyet az uszoda is. Az Aportól északra eső rész besorolása más, ez legalább már nem építési terület, hanem „turisztikai erdő”. A Győri Építési Szabályzat szerint (48. oldal) egy ilyen besorolású területre a következőket lehet építeni:
- vendéglátó épület,
- szolgáltató épület,
- legfeljebb 600 négyzetméter árusítóterű kiskereskedelmi épület,
- szállás jellegű épület,
- kemping,
- egészségügyi épület,
- szociális épület,
- sportépítmény,
- illetve bizonyos megkötésekkel állattartási építmény és erdőgazdálkodási üzemi építmény.
Magyarán szólva erre a területre is bőven lehet még dolgokat építeni, ha nem is lakásokat, de szállodát például igen.
Ez egyébként nem feltétlenül gond, de továbbra is kérdés az, hogy mit akar pontosan ezzel a területtel a város: eredetileg – harminc éve – ugye itt épült volna fel a marcalvárosi lakótelep harmadik üteme, ez azonban sosem valósult meg, és közben erdő sarjadt a korábbi mocsaras területen. Kérdéseinket elküldtük az önkormányzatnak a témában.
