Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Ha válaszolnál rá, vagy vitakoznál vele, írj nekünk!
Tavaly végül elmaradt a titokban bevezetett parkolási díjemelés Győrben, idén azonban kettőzött erővel tér vissza:
a lakossági parkolóbérlet ugyan csak háromszorosába fog kerülni az eddiginek, és nem hatszorosába, cserébe viszont az óradíjak jelentősen megnőnek.
Emlékeztetőül:
- az I. övezetben 400 forint helyett 520 forint;
- a II. övezetben 200 forint helyett 440 forint;
- a III. övezetben 100 forint helyett 320 forint lesz az óradíj.
Ezen felül pedig jelentősen – többnyire duplájára – nőnek a sima parkolóbérletek árai, és kiterjesztik a fizetős zónát több területen is, így például Adyvárosban és Nádorvárosban. Ebből 134 millió forint többletbevételt remél a Győr-Szol, ami azt jelenti, hogy ennél több lesz a többletbevétel, de az új zónák kialakítása rögtön elvisz majd 100-150 millió forintot. Ez mondjuk egyszeri kiadás, tehát hosszú távon 200-300 millió forinttal több folyhat majd be a Győr-Szolhoz parkolásból.
Az említett indokok számosak: egyrészt 11 éve nem nőttek ezek a díjak, aztán ott van az, hogy növelni akarják a „forgási sebességet” a parkolókban, és a cél az, hogy a parkolójegy ára ösztönözzön a közösségi közlekedés és a parkolóházak igénybevételére. Emellett az is cél, hogy a bevétel megfelelő fedezetet biztosítson a szolgáltatás színvonalának fenntartására.
A polgármester pedig arról beszélt a rádióban, hogy
„a fő elképzelés az volt, hogy a Győrben élők tudják kedvező feltételekkel használni a parkolókat, a városba érkezők pedig – akiket persze szeretettel várunk – vegyenek részt a közteherviselésben”,
ami azért sántít, mert az óradíjak esetében a turisták, az ingázók és a helyiek is pont ugyanannyit fizetnek.
Mint arról már többször beszámoltunk, mindez annak kontextusában történik, hogy a város, és ezen belül egyébként a Győr-Szol is több okból pénzszűkében van: kellemetlenül érintették a várost a járvány alatti kormányzati elvonások; gyengébben alakult az adóbevétel, mint várták; a gázszolgáltató kényszerű váltása, és általában az energiaárak drasztikus emelkedése pedig alapvetően súlyos terhet rak az önkormányzatra. Nem segített az sem, hogy a Borkai-érából megmaradt 10 milliárd forintos tartalékot az elmúlt két évben felélte az önkormányzat.
És akkor arról még egyelőre csak keveset beszéltünk, hogy az önkormányzati bérlakásban élőknek hamarosan mindemellé még egy pluszteher érkezik, az eddig nem behajtott közös költség, ami ugyan nem ezen a néven, de szintén szerepel a mostani rendeletmódosításban, és a Pénzügyi Bizottság ülésén el is hangzott, hogy 500 millió forintot költött erre eddig a Győr-Szol, ezt akarják lefaragni. (És akkor nem mentünk bele abba, hogy a Győr-Szol által fenntartott társasházakban, bérházakban milyen színvonalú volt eddig a szolgáltatás, és hogy ez vajon pozitív irányba változik-e ezzel.)
Fair, vagy nem fair a parkolódíjak emelése?
A kommentmezőkben óriási a felháborodás a díjak emelkedése láttán, érthető módon: a járvány és a háború miatt minden is drágul, hiába a mindenféle ársapka, minden máson erősen látszik, hogy napról napra kevesebbet ér a pénzünk. Ebben, a sok családi büdzsét már így is megborító helyzetben jön a parkolási díjak emelése, illetve egyeseknél még a közös költség bevezetése is.
Igaz az, hogy 11 éve nem volt emelés a parkolódíjak területén, de felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem emelték eddig fokozatosan, követve az inflációt; vagy ha már most emelésre adják a fejüket, akkor miért nem próbálják meg ezt fokozatosan bevezetni. Teljesen igazolható törekvés egyébként az, hogy minél több embert igyekezzen a közösségi közlekedésre átszoktatni a városvezetés, amihez a parkolódíjak rendszerének átvariálása, a díjak emelése az egyik eszköz.
A másik eszköz azonban az lenne, hogy mindent megtesznek azért, hogy használható autóbusz-hálózatot hozzanak létre, illetve megkönnyítsék a kerékpárral közlekedők dolgát. Akkor lehet ugyanis átülni ezekre, ha van mire átülni.
Foglalkoztunk már ezzel idén januárban, de akkor a változtatási tilalom összefüggésében. Tény azonban, hogy a városháza garasoskodik a tömegközlekedésen, és idén eljutottunk oda is, hogy megszüntették az ingyenes CityBuszt – amit megfelelően kezelve és kiépítve köré az infrastruktúrát jó alapja lehetett volna annak, hogy elinduljon egy irányban a győri tömegközlekedés.
Ugyanígy mostohagyerek a kerékpáros közlekedés is: kerékpárutak épülnek, de ötletszerűen, egyéb fejlesztésekhez csatoltan, ami miatt nem igazán beszélhetünk kerékpáros hálózatról, azt kiszolgáló infrastruktúráról pedig még kevésbé.
A meglévő kerékpárutak egy része közel használhatatlan, vagy legalábbis nem biztonságos, hatványozottan igaz ez a mindenféle útburkolati felfestésekre. Egyértelműen látszik, hogy ez nem prioritás a tornyosban, és ha lehet, akor inkább ellene tesznek a bicikliseknek, például amikor teljesen ész – és egyébként eredmény – nélkül lezárták a kerékpárosok az ezer éve kerékpáros útvonalnak számító Jedlik utcát.
Magyarán szólva úgy akar a városháza átültetni közlekedőket autóból buszra vagy kerékpárra, hogy mindeközben semmi érdemit nem tesz azért, hogy a buszhálózat és a kerékpáros infrastruktúra nem csak hogy használható, de kifejezetten vonzó alternatíva legyen
azoknak, akiknek alternatíva tud lenni; vagy hogy az agglomerációból egyéb módon is kényelmesen be lehessen jutni a városba, ne csak autóval.
Innen nézve viszont sajnos inkább tűnik gyors bevételszerzési eszköznek, mint átgondolt közlekedéspolitikának a díjemelés.
Iratkozz fel a Győr filter nélkül hírlevélre!
