Sajtótájékoztatót tartott Győr 2021-es költségvetéséről Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) és Szeles Szabolcs pénzügyekért felelős alpolgármester (Fidesz) csütörtök délelőtt. A költségvetés főszámairól itt, Balla Jenő (Összefogás Győrért) és Pollreisz Balázs (MSZP) képviselők véleményéről pedig itt és itt írtunk korábban, míg Glázer Tímea (DK) reagálását ide kattintva lehet elolvasni. A tájékoztató elején a polgármester a költségvetés főszámait ismertette, majd külön részletezte a különféle tervezett fejlesztéseket.
A főszámokról már ejtettünk szót, teht most csak röviden: a nagyjából 67 milliárd forintra rúgó kiadások mellett 57,4 milliárd forint költségvetési bevétellel, ezen felül, 9,6 milliárd forint finanszírozási bevétellel számol a városvezetés, ami azt jelenti, hogy az előző évek maradványösszegeiből 8,8 milliárd forintot használnak fel a tervek szerint, míg 850 millió forintot a város tulajdonában álló értékpapírok eladásával pótolnak majd.
Tízmilliárdos mínuszból indul Győr 2021-es költségvetése
Megjelent a város honlapján Győr 2021-es költségvetése. A dokumentum szerint az idei költségvetés közel 10 milliárd forinttal kevesebb bevétellel, mint kiadással számol. A nagyjából 67 milliárd forintra rúgó kiadások mellett 57,4 milliárd forint költségvetési bevétellel, ezen felül, 9,6 milliárd forint finanszírozási bevétellel számol a városvezetés, ami azt jelenti, hogy az előző évek maradványösszegeiből 8,8 milliárd forintot használnak fel a tervek szerint, míg 850 millió forintot a város tulajdonában álló értékpapírok eladásával pótolnak majd.
Utak felújítására 3,6 milliárd forint jut, ha mindent összeszámolunk: Dézsi polgármester felsorolása szerint idén számíthatunk a Reptéri út, a Kunszigeti út, a Zöld utca, az Ipar út és a Szigethy Attila út felújítására, illetve a Tatai úti csomópont és a Lajta utca és a Bakonyi út kereszteződésének átalakítására. Kerékpáros fejlesztésre 551 millió forintot költ a város, például az említett Kunszigeti és Reptéri utakon. A régóta várt bácsai bicikliutat nem említette a polgármester a projektek között. Energetikai fejlesztésekre 606 millió forintot szán a város, ennek mintegy felét a városháza energetikei korszerűsítésére költik majd el, de ilyen projektben részesül a Bezerédj-kastély, a gyirmóti közösségi ház, illetve a Kassák Lajos utcai bölcsőde, amelynek belső állapotával a polgármester nem volt elégedett tavaly.
86 férőhelyes bölcsődét épít a város a Szalay utcában,
emellett egy református bölcsőde létrehozásában is részt vesz a város. Saját forrásból a Kassák Lajos utcai bölcsőde belső részeinek felújításába is belefognak, mivel az a polgármester szerint gyalázatos állapotban van, erre 180 millió forintot szánnak. Felújítják a József Attila utcai rendelőt 542 millió forintból, valamint 531 millió forintból megújul a Kossuth Lajos utca 36., amelyben 15 önkormányzati bérlakást alakítanak ki.
Nincs megegyezés a Volánnal
A Volánbusznak idén is 1,5 milliárd forintot akar fizetni a város a buszközlekedés szervezéséért – mint kiderült, a buszos céggel még mindig nem sikerült megegyezni az ügyben.
A polgármester szerint ennél többet nem tud a város fizetni, a Volán azonban a tavalyi évre plusz egy milliárd forintot kért, idén pedig már eleve egymilliárd forinttal drágábban vállalta volna – egyedüli pályázóként – a feladatot, amit Dézsi polgármester „pofátlannak” nevezett korábban. A polgármester elmondta: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek jelezte, hogy örülnének, ha az állami tulajdonú cégek nem emelnék a díjaikat, ha már az önkormányzatok a kormány döntésének értelmében nem tehetik.
Kérdésünkre válaszolva a városvezető kifejtette: az nem opció, hogy Győr ennél többet fizessen, tehát ha nem sikerül ezt az árat lejjebb vinni, akkor a szolgáltatás tekintetében kell kompromisszumokat kötni. A Volán azt javasolta, hogy ne járjanak hétvégén a buszok, ami a polgármester szerint „vicces” javaslat volt; eközben
a polgármester azt javasolja, hogy az Ipari Parkba a cégek városon belülről is maguk szállítsák az ott dolgozókat, ahogy ez városon kívülről már működik is, így pedig csökkenthető lenne az Ipari Parkba tartó járatok száma.
Szerinte fontos, hogy a győri tömegközlekedést mindenki használja, aki Győrben dolgozik, nem csak a győriek, erre is tekintettel kell lenni.
Nem sikerült kijárni, hogy kevesebb legyen a szolidaritási adó
Mint arról beszámoltunk, idén 7,9 milliárd forint szolidaritási adót vonnak el Győrtől a korábi évek 5-6 milliárd forint között mozgó összegei után. A polgármester ezt azzal együtt említette, hogy a város kapott 2,2 milliárd forint kompenzációt a kormánytól, tehát szerinte így számolva a szolidaritási adó nagyjából ugyanott van, mint eddig volt.
Dézsi polgármester kifejtette azonban, hogy a szolidaritási adó még így is túlzott terhet jelent a jelenlegi helyzetben a városnak, amit szintén jelzett Gulyás Gergelynek, kérve annak mérséklését. Úgy tűnik, hogy ez egyelőre még nem történt meg
Hogy jönnek ki a Győr-Szol számai? Takarékoskodással!
Mint arról korábban is írtunk: 2019-ben 800 milliót számoltak rá eredetileg, de a zárszámadáskor 2,2 milliárd forintra rúgott ez a kiadási tétel; 2020-ban 1,4 milliárdot számoltak rá, de a december 31-i állapot szerint 2,5 milliárdot költöttek rá. Megkérdeztük, hogy miért nem lehet eleve a reális összeggel számolni. A polgármester elmondta: mert nem tudni, hogy alakulnak majd a számok
A város 1,4 milliárdot szán városüzemeltetésre, és bízik benne, hogy ennyiből takarékoskodással idén ki is fog jönni a Győr-Szol,
ehhez pedog hatékonyabb munkát kell végezni. Hozzátette: vannak máris olyan szolgáltatások, mint például a szúnyogirtás, amelyeknél a tavalyinál kedvezőbb ajánlatot kaptak. Szeles Szabolcs kifejtette: hagyományosan vannak olyan tételek, amelyeket nem finanszíroznak meg előre év elején, mivel azokat nem lehet előre látni, ezek év közben tevődnek hozzá a városüzemeltetési büdzséhez.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy ennek az 1,4 milliárd forintonak az elköltéséről keveset tudni, hiszen a Győr-Szol oldalán nagyon kevés közérdekű adat érhető el, most például pár napja felkerültek a 2020-as szerződéseik. Ugyanígy elérhetetlenek a GYHG részletes gazdálkodási adatai, amely cégről egyébként Szeles Szabolcs alpolgármester elmondta: nem terveznek több költségvetési forrást adni a 150 milliós tagi kölcsönön kívül a GYHG-nak.
Arra a felvetésre, hogy a GYHG 200 millió forinttal tartozik a nagytérségi hulladéktársulás felé, tehát nyilván szüksége lesz még forrásra valahonnan,
a polgármester elmondta: a hulladékgazdálkodás központosított finanszírozási rendszere nem igazán reális az országban,
Győr például a csipes rendszer miatt eltérő a djszabás, ami számunkra külön hátrány a központi újraosztásnál. Azt is kifejtette, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csak viszi a pénzt, de nem akarják megszüntetni. Át akarják viszont nézni és felülvizsgálni a nagytérségi társulás és a GYHG közötti szerződést.
Mire fel az optimizmus?
Rákérdeztünk arra a Pollreisz Balázs által felvetett ügyre is, hogy mi alapján számol a városvezetés ennyi jegybevétellel a kulturális intézmények esetében, mikor még nem tudjuk, mikor lesz vége a járványnak. Dézsi polgármester elmondta: „optimizmus nélkül nincs siker”, de próbálják ezeket a bevételeket reálisan belőni. Elmondta: bár itt meg lehetett volna szorítani, de nem tették, hanem fizetik a művészeket, és el is indultak az online előadások.
Szerinte aki igazán támogatni akarja a győri művészetet, az akkor is jegyet vált az online előadásokra, ha azokat kevésbé élvezi,
ha pedig mégsem váltanak rájuk elegen jegyet, akkor el kell gondolkozni azon, hogy van-e közönsége ezeknek a kiváló kulturális intézményeknek Győrben. Azt is elmondta: fájlalja, hogy 120 millió forintnyi megvásárolt bérlet árát kellett visszatéríteniük, miközben az az összeg nagyon sokat segített volna a színházon. Persze az nem gond, ha valakinek szüksége volt arra a pénzre, de szerinte ez nem minden esetben igaz.
Az építményadó kapcsán megkérdeztük, hogy hogy lehet az, hogy bár az adót csökkentette végül a polgármester az idei évre (jövőre emelkedni fog az összege, ha ezt a jogszabályok lehetővé teszik), a tervezett bevétel ezen a fronton azonban mégis nőtt a tavalyi évhez képest. Szeles Szabolcs elmondta: megnőtt a tavalyi évben az adóalap, magyarán szólva több lett az olyan épület ami abba a körbe tartozik, ami után idén is adózni kell.
Szeles alpolgármester hangsúlyozta: bár ezt az emberek gyakran elfelejtik, Győr a rendkívül alacsony iparűzési adóval, illetve az idén még szintén nagyon kedvezményes építményadóval egyébként eddig is erőn felül támogatta a győri vállalkozásokat.
