Vállalkozóként legfontosabb céljának a helyi piac megszerzését tekintette; ehhez pedig a politikai befolyás és annak megfelelő felhasználása is hozzátartozott. A cégalapító ezért közéleti szerepet vállalt, és az így kialakult kapcsolatai nagymértékben hozzájárultak vállalkozói sikereihez.
– e mondatokat bármelyik helyi NER-oligarchára (s általában a holdudvari, hatalomközeli vállalkozókra) elmondhatnánk.
Pedig e sorok Hlatky-Schlichter Lajosról, a dualizmus kori Győr jelentős építési vállalkozójáról szólnak, akiről a győri Nefelejcs közi Magyar Ispitában nyílt kiállítás.
Fotó: Papp László Tamás
A kiállítást Bagi Zoltán Péter, a Győri Levéltár főlevéltárosa nyitotta meg, a Terasz Csoport részéről pedig Nagy Zsuzsa mondott beszédet.
Bagi Zoltán Péter a Hlatky-Schlichter Lajos-kiállítás megnyitóján.Fotó: Papp László Tamás
A tudásszomjas látogatók azonnal birtokba vették a kiállítóteret:
Fotó: Papp László Tamás
Mint a kiállításon megtudhattuk:
Hlatky-Schlichter Károly és Smikli Terézia gyermekeként látta meg a napvilágot Győrben 1853-ban.
Édesapja helyi kőműves kisiparos volt, aki tehetős lehetett vagy fontosnak tarthatta fia taníttatását, mivel Lajost a budapesti, majd a müncheni egyetemre küldte tanulni, ahol építészmérnöki diplomát szerzett. Hazatérését követően mindössze 23 évesen, 1876-ban átvette édesapja vállalkozását
– derül ki a tárlaton.
Fotó: Papp László Tamás
Az általa kivitelezett legjelentősebb beruházások a korabeli város legimpozánsabb középületeit jelentették.
Fotó: Papp László Tamás
Ő építette a városházát, a főreáliskolát, az első takarékpénztárt, a királyi ítélőtáblát, valamint az iparkamara székházát is. Ezek ma is vizuális iránypontként szolgálnak a városban való tájékozódáshoz. Közülük több (mint például a városháza és a főreáliskola) a várost ábrázoló képeslapokra is rákerült.
– olvasható a kiállításon. Ahol azt is megtudhatjuk: sikereit politikai beágyazottságnak köszönhette. Kettős személyiség volt, aki többféle módon volt képes politizálni.
„Közismertnek számított a városban gavalléros vendéglátása: „emlékezetes, hogy milyen előkelő, figyelmes úri modorban vezette a kamarai székház felavató ünnepségét."
Ugyanakkor a
„kispolgárságnak mindig imponáló, mindenkinek odamondogató goromba magatartása révén szerzi meg a tömeg-bázisát.”
Ha valaki ráismerni vél Hlatky-Schlichter mentalitásában a jelenkori győri és országos politikára, közbeszerzési módszerekre, az nyilván csak a véletlen műve.
Fotó: Papp László Tamás
Közéleti pályájának csúcsát országgyűlési képviselősége jelentette.
– írják róla.
Fotó: Papp László Tamás
Az addigi győri honatya halálával 1908-ban a Függetlenségi 48-as párt színeiben mandátumot szerzett és bekerült a Parlamentbe. Politikai ars poeticája a ravasz középutassággal jellemezhető. Ez kitűnik egyrészt abból, hogy megválasztását megelőzően néhány évvel még a kormánypártot, azaz a Szabadelvű Pártot támogatta
– teszik hozzá.
Fotó: Papp László Tamás
Politikai hűsége azonban nem volt tartós, hiszen az I. világháború alatt ismét "oldalt" váltott. Ez azt jelentette, hogy bár ellenzéki képviselőként lett tagja a parlamentnek, ám hamarosan a Tisza István-féle kormánypárt, a Nemzeti Munkapárt támogatója lett
– olvashatjuk ugyanitt.
Kicsit sem volt tehát köpönyegforgató vagy szélkakas
– fűzi hozzá a cikkíró.
Fotó: Papp László Tamás
Másrészt, politikai középutasságára jellemző módon, ugyan minden társadalmi csoport követeléseinek a jogosságát elismerte, de tartósan, óvatosságból egyiket sem támogatta.
– vagyis mértéktelen politikai bátorsággal sem vádolhatjuk őt.
S ha már közpénzes megrendelések: a két helyiségben kiállított néhány fotóért, rajzért a 8 millió forint némiképp túlárazottnak látszik, biztos sok munka volt benne, de ennyire?
Fotó: Papp László Tamás
Aki nem hiszi, a kiállításon utánajárhat!
Cikkünk megjenése után érkezett helyesbítési kérelem a Győri városi levéltár részéről, hogy a fentebb szereplő (s a fotón látható) 8 millió forintos támogatás nem a konkrét kiállításra lett teljes összegben fordítva, hanem ez egy kétéves projekt költségvetése, melynek részletei e linkben találhatóak.)
Mely egyebek között Győr helytörténetét, kulturális sajátosságokat, városi legendákat feldolgozó kiállítás szervezését, kevéssé ismert és ma már nem létező vagy még létező épületek bemutatását is magában foglalja. Továbbá városi, városrészi kulturális, helytörténeti túraútvonalak kidolgozását, interaktív médiatár fejlesztését, illetve geokódokkal ellátott felület kialakítását.
A pontatlanságért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.
