Interjú Dézsi Csaba Andrással: Nem kizárt, hogy Győrnek hitelt kell felvennie

Pintér Bence Papp László Tamás 2021-02-01 07:22:50
Nyilvános lesz-e a városi cégek átvilágításának végeredménye? Kell-e hitelt felvennie Győrnek, és mennyire hibás a szoros költségvetésért a kormány? Megtudhatják-e a győriek, hogy a szakmai vélemények szerint is rossz állapotban van-e a színház épülete? Mi a terv most egyáltalán a színházzal? Miért fáj a polgármesternek, ha a Rómer Ház kérdését feszegetjük? Megválasztásának első évfordulóján mindent megkérdeztünk Dézsi Csaba Andrástól, a város fideszes polgármesterétől. Nagyinterjú!

Megpróbálták már megzsarolni a hálapénzzel, ahogy azt egy HVG-nek adott interjújában előre jelezte?

Az orvosszakmában a legfontosabb a megelőzés, ezért próbálok elébe menni a dolognak: nem teremtek olyan szituációt, ahol egyáltalán szóba kerülhet, hogy elfogadnék hálapénzt. Esélyt sem adok a zsarolásnak.

Ön szerint ki akarta ezzel zsarolni?

Ez engem nem érdekel, én nem vagyok nyomozóhatóság. Január elseje óta semmilyen formában nem lehet hálapénzt elfogadni, én pedig bűncselekménynek a gyanújába sem szeretnék keveredni. Mondok egy példát: szívkatéteres műtőben ritkán dugdosnak az embernek borítékot. Tehát operálni nyilván fogok. De négyszemközt nem fogok beszélni senkivel.

Hogy áll a GYHG és a Győr-Szol átvilágítása? Nyilvános lesz ezek eredménye?

Minden eredmény nyilvános, ami a városházán történik, minden adatot ki lehet kérni, ennek a vizsgálatnak a majdani eredményét is.

Amikor egy éve polgármester lettem, azzal kellett szembesülnöm, hogy szemetesebb lett a város, mint volt. Én az okot abban láttam, hogy a GYHG-t tulajdonló Győr-Szolnak konfliktusokkal terhelt viszonya volt a 112 önkormányzatot összefogó Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnökével, ezért ebben a dologban egyszerűsítésre volt szükség. A három szereplő helyett most már csak kettő van: a Társulás és a GYHG. Akkor nem végeztünk a cégünknél feltőkésítést, hanem arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen költségekkel működik. Emellett örököltünk egy 450 millió forintos adósságot, amivel a GYHG a Társulásnak tartozott.

Voltak problémák: például kizárólag egy darab tartalék kuka volt egész Győrben. Ha valakinek eltörött, annak még tudtak adni újat, de ha még egy valakinek eltörött, annak már nem. Amikor kértem, hogy ürítsenek ki egy hetek óta teli lévő hulladékgyűjtőt, az a válasz jött, hogy nem tudják, mert el van repedve. Ha felemelik, szétesik. Az idők végezetéig akarták otthagyni, úgy tűnik. Ráadásul a sérült edényeket nem tudták pótolni.

Most világosan látszik, hogy a finanszírozás nem elegendő a kötelező funkciók mellett az önként vállalt funkciók ellátására. Ráadásul Győr a chipes rendszer bevezetésével, ami modernebb az általánosnál, még finanszírozási hátrányban is van.

Át kell gondolni azt is, hogy a GYHG szerződése a Társulással reális pénzügyi alapokon nyugszik-e. Újra kell gondolni a rendszert. Eltelt négy hónap az átszervezés óta, elfogyasztott a GYHG két vezetőt, ami jelzi, hogy nem egyszerű a helyzet; valamint Borsi Róbert helyett Németh Zoltán megyei elnök lett a Társulás vezetője. Arra számítok, hogy jobb lesz a kommunikáció is a társulás tagjaival, hiszen a megye elnök személyesen ismeri az összes résztvevőt.

Ez a váltás jogszerű volt egyébként?

A jegyző szerint ez a megoldás törvényes volt. Az más kérdés, hogy az alapszabályba nem lett átvezetve egy sor jogszabály változás, ezért akár úgy is tűnhet, mintha nem lett volna az.

Mi az oka annak, hogy ezeknek a cégeknek konkrétan semmilyen közérdekű adata nem érhető el az interneten?

Fogalmam sincs. Én nem szoktam ezeknek a cégeknek a honlapját nézegetni, ezért nem tudtam, hogy nincsenek fent. De megkérdezzük a jogászainkat, hogy minek kell fenn lennie, és megkérjük őket, hogy tegyék fel. De gondolom, ha mondjuk önök kikérik ezeket az adatokat, akkor kötelesek kiadni.

„Részemről semmi nem titkos”

Ha már a közérdekű adatigényléseknél tartunk: ebben a kérdésben azért nem olyan szép a városháza eredménylistája. A színház ügyében például azt sem tudjuk, léteznek-e állapotfelmérések, csak azt, hogy ha igen, azok titkosak.

Ezt én válaszoltam?

A polgármester nevében eljáró egyik alpolgármester írta alá, akit nem tudok azonosítani egy szignó alapján.

Én ilyet biztos nem írtam alá. Az aláíró nem is az illetékes alpolgármester volt!

Jegyző úrral is beszéltünk az ügyben…

Én annyit tudok mondani, hogy jegyző úr a törvényesség őre a városházán, tehát ha ő azt mondja, hogy jogilag valamit így kell csinálni, akkor úgy csináljuk.

Öt megválaszolásra váró kérdés a győri színház lebontása kapcsán

Egészen váratlanul egy nagy horderejű ügy társadalmi egyeztetésének közepén találták magukat a győriek: minden előzmény nélkül, egy Kisalföld-interjúban került elő az ötlet, hogy a Győri Nemzeti Színház belvárosi épületét felújítás helyett lebonthatják, hogy egy új kulturális negyedben építsenek újat.

Akkor nézzük innen: tavaly óta elvileg társadalmi párbeszéd, nyilvános vita folyik a színház kérdésében. Itt van egy állampolgár, aki szeretné tényszerűvé tenni a beszélgetést a színház állapotáról, de ezeket az adatokat hosszú hónapok alatt sem sikerült megszereznie. Ilyen szempontból tehát akkor nyitott a városháza?

Minden egyes győri polgár számára nyitottak vagyunk, és minden egyes győri polgárnak a problémáját megpróbáljuk megoldani. Nem gondolom azt, hogy a városházának a munkakörébe tartozna viszont az, hogy a sajtó témaválasztásának a feldolgozását napi huszonnégy órában teljesítse. Abszolút fontosnak tartom a sajtó szerepét, nagyon szeretem a demokráciát. De az oknyomozó újságírónak az a feladata, hogy dolgozik, nem az, hogy dolgoztatja a hivatalt.

Itt konkrét dokumentumokról beszélünk, amelyeket csak a városháza adhatna ki akárkinek, már ha léteznek. Léteznek? És ha léteznek, miért titkosak?

Semmi nem titkos a részemről. Hogy a színház szutyok állapotban van, az viszont teljesen nyilvánvaló…

De léteznek ezek a dokumentumok?

Milyen dokumentumok?

Azok az állapotfelmérések, amelyeket rendszeres időközönként alapvetően is el kéne végezni, egy felújítás előtt meg pláne.

Úgy gondolja, hogy az állapotfelmérés nem történt meg?

Én nem tudom, hogy megtörtént-e. Ez a kérdés.

Én el tudnám képzelni, hogy nem történt meg, itt volt tizenkét évig szocialista vezetése a városnak, nézze meg, hogy néz ki az egész. A „győri Vasarely” által felrakott csempéket mi felvettük drónnal, hihetetlenül szutyok állapotban van… Ha bemegy valaki a kulisszák mögé, és megnézi, akkor láthatja, hogy az egész színház, ami nem a látvány részét képezi, olyan pocsék állapotban van, hogy az vérlázító.

De hogy a kérdésre válaszoljak: nyilvánvalóan történt állapotfelmérés.

Léteznek tehát a dokumentumok.

Én láttam olyan dokumentumokat, amelyek a színház állapotát írták le.

És titkosak?

Nem tudom, hogy melyik része titkos és melyik része nem. Kértem jegyző urat, hogy amit nem törvénybe ütköző, azt adják ki annak, aki ezt kéri. Ennek megfelelően vele kell továbbiakban egyeztetni.

Van egy másik ügy, folyik egy gazdasági vezető tárgyalása hűtlen kezelés miatt, még az előző érából. A tárgyaláson kiderült, hogy erről készült egy belső vizsgálati jelentés a jegyzői kabinetben. Kikértük ezt a dokumentumot. Meg fogjuk kapni?

Ha rajtam múlik, akkor kiadjuk. Nekem nem fűződik érdekem ahhoz, hogy egy ilyen dokumentumot ne adjunk ki. Ez a történet ráadásul még az elődöm ténykedésének idejére esett. Jegyző úr fog dönteni, hogy jogilag kiadható-e. 

Visszatérve: jelenleg mi az elképzelése a színházról?

Próbáljuk működésben tartani a COVID-helyzetben.

Pontosítok: mi a terv a színház épületével?

Jelen pillanatban társadalmi vitára van bocsátva a történet, amiben a Rosszultudjuk.hu is aktívan részt vett, nagyon helyesen egyébként. De nincs vele kapkodnivaló, hiszen az egész akkor lesz aktuális, ha megépült az új kulturális negyed, és átkerültek oda a kulturális intézmények.

Ha jól értem, akkor ön szerint nem egy valid álláspont az, hogy a Győri Nemzeti Színház maradjon a mostani épületben.

Ön szerint két hasonló színházat kellene fenntartani?

Nyilván ebben az esetben arra gondolnak az emberek, hogy a kulturális negyedben nem lenne színház, vagy egy kisebb színház lenne.

Kulturális negyed színház nélkül? Érdekes felvetés. Persze minden álláspont érdekel minket. De milyen érvek szólnak emellett? Jelen pillanatban COVID eltérítette a figyelmünket, de ami fontos, hogy elindult a strandberuházás, és leállt a színházfelújítás, amit átgondolást igényel. Jelenleg folynak a geodéziai munkák a Rába volt telephelyén, felmérjük azt, hogy milyen költségekkel lehetséges ott egy olyan rekultivációt csinálni, ami lehetővé teszi azt, hogy egy kulturális központot megvalósítsunk.

Természetesen elképzelhető olyan álláspont is, hogy ne fejlődjön a város, és maradjon minden úgy, ahogy van. Nyilván élhetnénk egyébként akár barlangokban is, mint az ősemberek. 

Megvitatjuk, van rá időnk. Amikor polgármester lettem, azt a tervet örököltem, hogy a színházat újítsuk fel, és a társulatot költöztessük ki egy sátorba három évre. Ami tökéletesen alkalmas lett volna arra, hogy szétverje a társulatot, miközben egy olyan építészeti „alkotást” rekonstruálunk, ami lehet, hogy testidegen Győr városában.

A kulturális negyedről mikor láthatnak látványterveket, vagy még inkább: megvalósíthatósági tanulmányokat a győriek?

Egy roadshow-t tervezünk. Ha elkészültek a látványtervek, természetesen láthatják.

Ki szervez majd koncertet a Rómer Házban?

Bár fizikailag nem bontották le, mint az Ifiházat, szellemileg viszont gyakorlatilag kiürült az a Rómer Ház, amit most már évek óta ismertek és szerettek a győri fiatalok. Hogyan tovább? Ki fogja csinálni a Rómer Házat?

Ezért hívom magukat Rosszultudjuk.hu-nak.

Ezt a domaint azóta egyébként le is foglaltuk.

(Nevet.) A helyzet az, hogy vannak pletykák, vannak elképzelések. Egyet tisztázni kell: a Rómer Ház egy múzeum. Ha nem a múzeum üzemelteti, akkor ezt elveszik tőlünk.

Akkor pontosítsuk ezt a kérdést is. Az elmúlt hat évben volt egy működő programstruktúra, voltak koncertek…

Milyen koncertek voltak?

Nem tudom, nekem két kisgyerek mellett nem volt időm eljárni esténként.

Tehát nem érdekli a Rómer Ház?

De van egy csomó fiatal a városban, akit biztos, hogy érdekel. Nagyon sokan jártak oda, volt egy közösség. Ha jól értünk mindent, az, ami volt, biztos nem lesz.

Most a COVID miatt semmi sincs, szerintem ez lehet megtévesztő.

Akkor menjünk bele: a programszervezők elmentek, ha jól tudom. A kávézó elment. A színjátszással foglalkozó alapítvány elment. Ők a COVID végével sem jönnek vissza.

Kik ezek a programszervezők?

Én nem vagyok olyan nagyon járatos ebben a kérdésben, de ha jól tudom, akkor RómerKvelle szervezői elég sok nagy koncertet szerveztek az elmúlt években. Ki fog most koncertet szervezni a Rómer Házban?

Ön szerint a polgármesternek azzal kéne foglalkoznia, hogy ki fog koncertet szervezni a Rómer Házban? És hogy a RómerKvelle szervezői ott vannak-e? Azt nem kérdezi meg, hogy a GYHG-nál éppen ki viszi el a szemetet a Galamb utcában? Feltételeznem kell, hogy ez valami célzott kérdés. Rokonai, ismerősei ezek az emberek? LMP-tagok?

Felteszem máshogy akkor, mert nyilván nem ez volt a kérdés. Polgármester úr rocksuli létrehozásáról beszél, az ifjúságnak szeretne koncerttermet létrehozni az új kulturális negyedben. Eközben volt itt egy, az ifjúság, de egyébként több generáció által is kedvelt kulturális központ, ami nem fog működni a továbbiakban. Hogy fér össze ez a két dolog? Volt valami baja az önkormányzatnak azzal, ami a Rómer Házban történt?

Nekem feltenni ezt a kérdést, aki Magyarországon az egyetlen komoly rockfesztivált megszerveztem a két COVID-hullám-között… Tizenhárom alternatív zenekar jött Győrbe, előzenekarokkal együtt huszonhat zenekar lépett fel egy nap alatt. Tulajdonképpen ez volt tavaly az egyetlen komoly rockfesztivál, beelőztük a Szigetet és a Voltot, amik nem is voltak. Nekem feltenni ezt a kérdést, őszintén: furcsának tűnik.

Valami azért történt a Rómer Házban, ha mindenki felállt, nem?

Ha konkrétumot tud, kérdezzen konkrétumot. Nem fogom önök helyett megírni a cikket.

Nehéz konkrétumot kérdezni, mert a távozók nagyon udvariasan nem fejtették ki, hogy miért távoznak. De egyébként volt konkrét kérdés: hogy ki fogja szervezni a koncerteket a Rómer Házban, ha egyszer beindul az élet?

A Rómer Ház működtetése a múzeumigazgató kompetenciája.

Szívügyének tekinti-e, hogy a Rómer Házban továbbra is legyenek fiataloknak szóló könnyűzenei koncertek?

Természetesen. Fontosnak tartom azt, hogy ha beindul az élet Győrben, akkor minden rétegkultúrát kedvelő közönség megkapja azokat a programokat, amelyek a lelki békéjét biztosítják.

(Időközben kiderült, hogy a Rómer Házat valamilyen formában az önkormányzati tulajdonú Győr Projekt Kft. fogja működtetni - a szerk.)

Leépítés nem lesz, hitelt viszont lehet, hogy kell felvenni

Tavaly megvette a város a Radó-szigeti Spartacus Csónakházat, ráadásul felújítási tervekkel együtt. Igaz, hogy ezeknek a terveknek az engedélye azóta lejárt, és újra kell csinálni ezt a dolgot?

Igaz. Új tervezés kell, most van egy kis vita a Kormányhivatal és köztünk. Az eredeti épületen volt egy torony, nekem az az álláspontom, hogy ezt kell helyreállítani. Most ez az építési szabályzat szerint nem lenne szabályos a magassági korlát miatt. Ezt én szőrszálhasogatásnak érzem. De az újratervezés folyik. Keressük a forrás lehetőségét is.

Az újratervezést is abból finanszíroznák?

Érdekes kérdés, ebben van egy belső vitánk. Szeles Szabolcs pénzügyekért felelős alpolgármester szerint a tervezést is abból kéne. Én azt mondom, hogy legyenek kész terveink, akár saját forrásból is, hogy tudjunk haladni és ki tudjuk írni a feltételes közbeszerzést, aminek alapján már tudni fogjuk pontosan, hogy mennyi pénzt kell a kivitelezéshez összeszednünk. Ezzel el tudjuk kerülni az olyan mendemondákat, hogy az ára ennyi volt, aztán meg ennyivel több lett. Kapunk konkrét kivitelezői árakat.

Milyen költségről beszélünk?

Mintegy 50 és 80 millió forint közötti összegről van szó, de ez nem csak a csónakház, hanem tervezünk a Radó-szigetre például egy futópályát is.

Egész szépen átvezette magát a beszélgetés a költségvetéshez. Megszorító költségvetés lesz az idei?

Inkább úgy fogalmaznám, hogy járványhelyzeti költségvetés lesz. Vannak kiadásaink a COVID-dal kapcsolatban, vannak bevételkieséseink a járvány miatt hozott intézkedések kapcsán, és van egy szolidaritási hozzájárulás, amit fizetnünk kell a 2019-es év adóbevételei alapján. Ez utóbbival kapcsolatban a pénzügyminiszterhez fordultam, ennek a mérséklését kértem.

Még válaszra vár?

Igen. Számtalan szebbnél szebb ötletem támadt egyébként a győri költségvetés kipótlására.

Leépítések, elbocsátások várhatóak?

Az egész COVID-járvány alatt arra törekedtem, hogy mindenkinek megmaradjon az egszisztenciája, aki az önkormányzat alkalmazásában áll. Felépíteni sokkal nehezebb egy rendszert, mint megtartani.

Nem építettünk le, sőt, a művészeket is igyekeztünk támogatni. Ezt nem akarom másképp csinálni.

Lehetnek nyilván racionalizálások, ami elég rosszul hangzik, de ez nem a kirúgást jelenti, hanem a munkaerő átcsoportosítását. Arra gondolok, hogy egy-egy feladatot központosítva látunk el. A beszerzések központosítva talán olcsóbbak.

Elképzelhető, hogy kell hitelt felvennie a városnak?

Elképzelhető. Nem szeretném, de nem kizárható.

Mennyire írható a központi elvonások számlájára, hogy nehéz helyzetben van a győri költségvetés?

Huszonöt költségvetési vitában vettem részt eddig, van benne némi tapasztalatom. Most a szolidaritási adó kiszámításának módja, illetőleg annak báziséve nem előnyös számunkra. Ez az, ami veszélybe sodorja a költségvetésünket. Ha ezt rendbe tudjuk tenni, akkor nem lesz probléma.

Az iparűzési adó elvonása, az adóemelések befagyasztása, a parkolás ingyenessé tétele akkor nem fájnak annyira?

Több olyan tétel is van, amit nem fontolhattak meg az önkormányzatok. De azt hozzátenném, hogy az iparűzési adót nem elvonta a kormány, hanem a vállalkozásokál hagyta.

Ez ön szerint egy jó intézkedés volt?

Több dolgot másképp gondolok, de én orvos vagyok, nem közgazdász, és nem egy ország költségvetését készítem. Minden ilyen lépésen lehet vitatkozni. A COVID-járvány olyan helyzet, amivel még nem találkoztunk, a jövő dönti majd el, hogy egy-egy intézkedés jó volt-e.

Ettől függetlenül a termeléstől függő adó lecsökkentése szerintem nem a legmegfelelőbb arra, hogy a vállalkozásokat segítse. Ha valaki többet termel, többet tud adózni, ha valaki kevesebbet termel, kevesebbet tud adózni. Ezt bárki ki tudja számolni.

Értem, hogy ezt az iparkamara vezetője javasolta. Már akkor is elmondtam, hogy szerintem mást is meg kellett volna kérdezni. De ha a gazdasági szereplők ezt kérik, akkor el kell gondolkozni azon, hogy a gazdasági szereplők megfelelő vezetőt választottak-e maguknak Parragh úr személyében. Az, hogy a kormány pedig elfogadja a gazdasági szereplők által választott vezető véleményét, azt úgy hívják, hogy demokrácia.

A kormány azt is megakadályozta, hogy az önkormányzatok adót emeljenek a jövő évre. Ez jó intézkedés volt? Ön például éppen megemelte volna az éptményadót a duplájára.

Az építményadó egy olyan adófajta, amit a vállalat akkor is fizet, ha nincs semmilyen bevétele, csak áll ott az épülete. Tehát szerintem a kormány lépése a pandémia szempontjából egy helyes döntés volt.

De akkor az rossz döntés volt, hogy ön meg akarta emelni?

Nem, nem volt rossz döntés. Nézze meg a rendelet szövegét.

Arra gondol, hogy az emelés életbe lép ugyan, de majd csak jövőre?

Igen.

De majd akkor is írunk róla azért cikket, hogy emelkedni fog.

De nem jelentünk be új adót jövőre. Tudni kell, hogy az építményadó nálunk alacsony. Győr azért van speciális helyzetben, mert azokat a lépéseket, amelyeket a kormány meghoz, már meghoztuk évekkel ezelőtt: alacsonyak az adók a vállalkozások számára.

Beszéljünk egy kicsit a Modern Városok Programról. Az állatkert bővült, az élményfürdő építése megkezdődött. Mi a helyzet a sporthotellel? Hogy fér ez össze azzal, hogy védetté akarjuk nyilvánítani a Püspökerdőt?

Könnyű dolgom van, mert a sporthotel helyén a fákat már kivágták, ami egyébként nem konkrétan a Püspökerdő területe.

Szerintem egy olyan hotelre van szükség, ami fenntartható. Ha az elődömtől örökölt tervet építenénk meg, akkor ahhoz egy csomó pénzt hozzá kellene tenni a költségvetésből. A konstrukció szerintem átgondolatlan volt, hiszen ha úgy építjük meg, akkor kizárólag sportolók használhatták volna, tehát üres helyek esetén sem szállhattak volna meg itt turisták. Egy kisebb, nem csak sportolók számára létrehozott, teljesen központi forrásból felépített konstrukciót találtunk ki.

Tehát a korábbi MVP-projektek haladnak, ahogy haladnak, és melléjük érkeznek az újabb és újabb elképzelések?

Folynak átgondolások a korábbi projektekkel kapcsolatban, és nagyon sok új ötlet van. Arra biztatok mindenkit, hogy ha van ötlet, azt mondják, mert ha leragadunk annál, amit korábban néhány ember kitalált, és nem engedjük szabadjára mi, győriek a fantáziánkat, akkor nem tudunk igazán jó dolgokat csinálni. Akkor tudunk igazán jó dolgokat csinálni, ha átgondolunk minden lehetőséget, még akkor is, ha bizarrnak tűnik. A vasút föld alá vezetését már húsz éve kitaláltuk Ezt próbálom összekapcsolni praktikus dolgokkal, mint a Budapest-Varsó vasútvonal. Ezek összefüggő dolgok.

Készült egy vázlatterv az intermodális csomópontra: a busz és a vasút legyen egy helyen. Ezen lehet polemizálni, hogy milyen szép dolog, ha azonos jegypénztára van mindkettőnek. De ezek pitiáner, édeskevés dolgok. Fel lehet újítani persze azt az okádék épületet, de én inkább azt mondom: gondoljuk át az egész rendszer működését egy új modern világvárosi intermodális csomópontot kell építeni.

Szerintem az, hogy a vasút- és buszpályaudvar a város kellős közepén van, az nem jó a Győrben élőknek. Odébb kéne vinni. Ha pedig odébb visszük, akkor nem ördögtől való, hogy vigyük a föld alá az egész pályaudvart.

Nem szabad a fantáziánknak gátat szabni, mert akkor baj lesz. A Modern Városok Program arról szóljon, hogy egységes jegypénztár legyen az állomáson? Nem hiszem, hogy ez jó irány.

Jön a belvárosi kódex, rendbe rakjuk a belvárost, amit a kulturális negyeddel egy rozsdaövezet felé ki is bővítünk, mindezt pedig összeköthetjük a vízi turizmus bővítésével. Miért ne lehetne elektromos kishajóval eljutni a város egyik pontjából a másikba?

Egyelőre az élményfürdő építése indult meg. Miért drágult ez a projekt több mint a kétszeresére, 8,5 milliárd forintról 21,3 milliárdra?

Egy dolgot tudok erről az egészről: volt egy pályázat, amit nem én írtam ki, ellenben egy induló volt, és azt eredményt már én hirdettem ki. Megkaptuk rá a pénzt, és megépítjük Leállíthattam volna az egészet, de akkor az Ugytudjuk.hu azt írja, hogy ez a Dézsi mindent csak leállít.

De nagyon kevésen múlott, hogy nem állítottam le egyébként az élményfürdő tervezését. Én például a Cziráky-medencét szerettem volna megtartani, azt szerintem a győriek szívesebben használnák, mint egy csúszdaparkot.

Szerettem volna egy medencét, ami egy klasszikus szeparált strand, ahova 500 forintért bemehetnek a győriek egy törölközővel úszni. A válasz az volt, hogy akkor át kell tervezni az egészet,

új közbeszerzést kell kiírni, és nem tudjuk, hogy mikor épül meg. Ez egy nehéz helyzet. A másik dolog pedig az, hogy azt mondták nekem: megváltoztak az emberek fürdőzési szokásai, élményelemek nélkül ma már nem mennek be egy fürdőbe. Én ezt elfogadtam.

A hibák egyébként nem is itt indultak, hanem még Balogh polgármester alatt, amikor eldöntötték azt, hogy egy olyan helyre építik meg a termálfürdőt Győrbe, ami az egyik legrosszabb hely, betolva a történelmi belvárosba, egy fejlődésre alkalmatlan területre, egy szigetre. Ezt a város szélére kellett volna építeni, ott is vannak termálkutak, reális lehetőség lett volna.

De miért lett a projekt 8,5 milliárd forint helyett 21,3 milliárd?

Rátérek erre is: ha a város szélén lenne a fürdő, nem kéne azon aggódni, hogy majd elönti az árvíz és az egész tönkremegy.

Tehát a védművek indokolják az árnövekedést?

Részben. De összetettebb a dolog. Nyilván fel lehet dobni, ha megépül a zsiliprendszer Véneknél, az megelőzi az árvizeket, de ez nem igaz, hiszen az egy vízszintszabályozó rendszer, annyiban csökkenti az árvíz lehetőségét, hogy a Dunából a Mosoni-Dunába visszatorlódó vizet állítja meg. A befolyó vizet nem. Lényeg az, hogy szerintem a fürdő már rég rossz helyen van.

De azért most kibővítjük.

Lehetett volna azt is választani, hogy építsük máshova, ezt meg bontsuk le, és akkor olvashatnám a Rosszultudjuk.hun, hogy a Dézsi megint le akar bontani valamit.

Akkor tehát még a nem olyan jó vízióval rendelkező, drága élményfürdő is jobb, mintha nem lenne semmi?

Simon Róbert Balázs képviselő úr erősen amellett volt, hogy ezt mindenképpen ebben a formában indítsuk el, és el kellett fogadnom az érvelését. Nem könnyűek ezek a döntések, mert én új vezetőként más szempontok alapján értékelem a dolgot, és próbálok világvárosi léptékben gondolkodni. De fontos számomra a helyi parlamenti képviselő állaspontja is.

Olvasóink kérdezték

Volt az Iszkápa közben egy szemétkupac, amit elrendezett a város, azóta azonban nem valamelyik városi szerv, hanem egy külsős cég őrzi havi kétmillió forintért. Miért? Nem olcsóbb akár egy kerítést építeni?

A kerítésen hány másodperc alatt vágnának nyílást, agy dobnának át fölötte bármit ezek az izmos gyerekek?

És a Városrendészet, vagy a közterület-felügyelet nem tudja megoldani a terület őrzését?

Ez a terv. A decemberben induló Városrendészet egyelőre együttműködik az őrző-védő céggel, ők jelenleg a környéket ellenőrzik, és az emberek hordják is el a szemetüket a környékről. Sokkal szélesebb körű a munkájuk.

Van pár kérdésünk, amelyeket olvasóink küldtek. Az egyik ilyen: mikor készül el a Kassák Lajos utcai bölcsőde, amivel a polgármester úr elégedetlen volt tavaly?

Az a projekt tervezés alatt áll.

Mikor indul el a Tatai út felújítása?

Ott volt egy újra kiírt közbeszerzés, ebben most hirdetünk eredményt

Az Ipar út meghosszabbítása Révfalu, Bácsa felé mikor indul el?

Remélem, hogy mihamarabb lefut az előkészítése. Ott volt egy vitás helyzet, egy csatorna tervezését ránk akarták hárítani mintegy hatmillió forint értékben, de ezt nem engedtük. Most már csak másfél millió az ára, szóval azt mondtam, kifizetjük. De sikerült 4,5 milliót lealkudni! 2024. decemberéig elvileg elkészül.

Önkormányzati lakásokat tervez-e építeni a város?

Győrnek körülbelül négyezer önkormányzati lakása van. Új szemléletet vezetek be itt is. Kiadtam az illetékeseknek, hogy mérjék fel az ingatlanállományt, Ingatlangazdálkodást szeretnék bevezetni, ami nem abból áll, hogy vállalkozók azt építenek, amit akarnak és ami az ő üzleti érdekük, hanem hogy ha építenek valamit, akkor olyat építsenek, ami Győr érdeke is. Városfejlesztés legyen, ne városkizsigerelés.

Az ingatlanoknál fel kell mérnünk azt, hogy a város jelenlegi lakásállománya és üzletállománya milyen állapotban van, illetve ha társasházban van, akkor az adott házban mekkora a résztulajdonunk – és igyekezzünk úgy vásárolni lakásokat, hogy egész házak a város kezelésébe kerüljenek.

Sík Sándor szentiváni képviselő szerint a Váci Mihály Iskola egyházi átvétele ügyében nincs dolga az önkormányzatnak. Tényleg nincs?

Ön szerint van?

Mondjuk közvetíthetne az elégedetlen szülők és az egyház, illetve a tantestület között.

Én mielőtt megszólalok, tájékozódni szoktam, és valós problémákkal szeretek foglalkozni. Az, hogy az egyik-másik ellenzéki párt propagandalapjának ez jelentős problémát jelent azt én értem, de hivatalos információt még nem kaptam a tankerülettől.

Nem nekünk, a szülőknek jelent. Sok szentiváni szülő nemtetszését fejezte ki a váltás kapcsán. Ők győri választópolgárok.

De engem nem kerestek meg. Ha hozzánk fordulnak segítségért, akkor természetesen foglalkozni fogunk vele.

Volt olyan iránymutatás a város részéről, hogy az óvodák ne kommunikáljanak a náluk lévő járványhelyzetről?

Nem volt ilyen iránymutatás. Én nem adtam ki ilyet.

Mi lesz a megyei kórház Zrínyi utcai épülettömbjével?

Megkapja az egyetem.

Van ennek köze ahhoz, hogy bekerült a kórház nevébe az, hogy „egyetemi”?

Nem, az azért került be, mert a Pécsi Tudományegyetem oktatókórháza lettünk.

Mi a helyzet a Szeszgyár szagával? Készül a beígért bűztérkép?

Mostanában érezték a szagot?

Révfaluban nem. Volt szó egy bűztérképről...

Hoppá! Valami történt. A megállapodás után egy alkalommal volt még bűz. Aztán most már nincs.

Azokkal a módszerekkel, amiket akkor és ott kifejtettek?

Volt egy kis huncutság a cég részéről, de ezt elhárítottuk. Izgalmas dolog Győrben polgármesternek lenni!

Szólj hozzá!

Már most keresnek ellenzéki szavazatszámlálókat a tavaszi választásokhoz

Minden szavazókörben tiszta választást szeretnének az ellenzéki pártok és a civilek.

Mint a filmekben: autóval üldözte, majd azzal árokba lökte haragosát Izsákfánál egy ámokfutó

A hátulról meglökős módszerrel akarta rendezni kettejük nézeteltérését.

Egy keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

Egy amatőr búvár talált rá régiségekre.

Márki-Zay Péter mégis létrehozna egy hetedik parlamenti frakciót a mozgalmának

Kérdés, hogy ebbe belemegy-e az összefogásban résztvevő hat ellenzéki párt.

Még kitart az enyhe idő

Csak este várható komolyabb felhőzet.

Bayer Zsolt: Ha Pintér Sándor és Kásler Miklós melegek, én is az vagyok

Nem mindennapi logikát láthatunk megcsillanni a képernyőn.

Igen előkelő helyen szerepel a Falco az európai kosárklubok ranglistáján

A szombathelyiek mind a három BL-ellenfelüket megelőzik.

Jövő héten vasúti átjárók lezárására kell számítani Vas megyében

Szombathely-Szőlős megállóhelynél, valamint Körmenden a Mátyás király utcánál a kijelölt kerülő úton lehet közlekedni.

Másfél millió forintért ad tanácsot Dézsinek Győr kertvárosairól a választáson kétszer is elbukó bácsai fideszes

Morvay László már nem csak a Gazdasági Bizottságban való részvételéért kap pénzt a várostól: a kertvárosokat kell felmérnie Dézsi polgármesternek.

Szalmabála-gyújtogatót fogtak a vasi rendőrök

A férfi miatt hatszáz szalmabála égett le Duka közelében múlt héten.

A nyáron 13,1 százalékkal nőtt a beoltottak száma - na, nem nálunk: Ausztriában

„Az oltás megy az emberekhez” :Buszon, hajón, cirkuszban, templomban is oltanak, regisztráció nélkül.

Az ellenzék szerint a bebetonozás a cél, így nem vesznek részt a médiahatóság új elnökének kiválasztásában

Szerintük a lépés egyértelmű célja, hogy még a jelenlegi fideszes kétharmad válassza meg ismét 9 évre az NMHH vezetőjét.

Egy egész család élt a katalizátor-lopásokból Szombathelyen

Az ügyészség szerint itt az ideje bemenni a börtönbe egy kis gondolkodásra.

van még itt cikk a témában:

Másfél millió forintért ad tanácsot Dézsinek Győr kertvárosairól a választáson kétszer is elbukó bácsai fideszes

Morvay László már nem csak a Gazdasági Bizottságban való részvételéért kap pénzt a várostól: a kertvárosokat kell felmérnie Dézsi polgármesternek.

Mindenki nyugodjon meg, Szombathelyen nem fog drágulni a parkolás

Ugyanakkor továbbra is csak egy lakossági bérlet jár a belvárosi lakosoknak.

Tűz ütött ki egy győri lakásban

A tűzoltókat a Kovács Margit utcába riasztották.