Nagyot villantott a Nyugat Hírmondóban, a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés által kiadott lapban Németh Zoltán, a megyei közgyűlés fideszes elnöke:
Németh a vele készült interjúban megfejtette, miért elmaradottabb Nyugat-Európa, mint Magyarország.
De ne szaladjunk előre: az Azonnali által észrevett és megénekelt interjúban először is az EU költségvetése kapcsán belengetett magyar vétóról van szó, ezt magyarázza a megyei elnök. Azt mondja: az EU olyan, mint egy közös bográcsozás. A jogállamisági vita Németh szerint arról szól, hogy miután mindenki maga hozta az alapanyagokat és közösen megfőzték az ételt, lennének, akik utólag meg akarnák határozni, hogy bizonyos résztvevők, például a bajszosok ne kaphassanak az ételből. (Érdemes elolvasni az Azonnali összefoglalóját arról, hogy mit is jelent valójában a jogállamisági mechanizmus.)
Ezután tért át Németh a jobboldalon talán kissé szokatlan köztársaságpárti érvelésre:
„Magyarország államformája köztársaság, a népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés, államfője pedig a köztársasági elnök. Nem kell messzire mennünk olyan EU-s tagállamokért, ahol még mindig feudális viszonyok működnek: királyság vagy monarchia (ld. Spanyolország, Dánia, Hollandia, Svédország vagy Belgium.) (...) S tudjuk, a királyságban van uralkodó, az állampolgárok pedig tulajdonképpen alattvalók. Gondoljunk csak bele, hogy ezek az elmaradott berendezkedésű országok oktatnak ki bennünket a korszerű demokráciáról” – idézi az Azonnali a megyei elnököt.
A lap szerint Belgiumot egyetlen mondattal intézi el a megyeelnök:
„Sokat elmond a hazánkat érő bírálatokról egyébként az is, hogy épp abban az országban is a király az államfő, ahol az Európai Unió legfőbb szervei működnek.”
De a francia elnöknek is kijut a jakobinus dühből:
„De demokráciákban is találunk komoly eltéréseket. Franciaországban Emmanuel Macron köztársasági elnöknek – aki mellesleg Andorra hercege is – egy személyben normál esetben is sokkal nagyobb hatalma van, mint veszélyhelyzet idején rendkívüli felhatalmazással az egész magyar kormánynak.”
Az Azonnali a cikke végén felhívja a figyelmet arra a középiskolában is tanított tényre, hogy nem az határozza meg, hogy egy ország demokrácia-e, hogy az államfőt királynak vagy köztársasági elnöknek hívják, hanem az, hogy rendszeres, titkos és egyenlő választójogon alapuló tiszta választásokon esélyük van-e az állampolgároknak a kormányt leváltaniuk, illetve arra a másik tényre, hogy egy ország nem attól lesz feudális, hogy királya van, hanem attól, hogy a politikai vezetők egyedi közbenjárásra oldják csak meg egyes kiválasztottak bajos ügyeit.
Némethtel kapcsolatban tavaly év végi összefoglalónkban jegyeztük meg, hogy egyes hírek szerint egyre nagyobb a befolyása a győri városházán.
