A városstratégiai bizottság csütörtök reggeli ülésén a bizottság tagjai megszavazták azt a rendelettervezetet, ami a Kúria által elkaszált változtatási tilalom helyébe lép október 31-től, ha a közgyűlés is megszavazza azt.
Az új változtatási tilalom két évig lesz érvényben, de a város valamivel kisebb részére szól, kikerültek belőle például a panellakótelepek,
illetve egyes belvárosi és újvárosi, műemléki védettségű területek, valamint olyan területek, amelyeken korábban már volt változtatási tilalom. Ez azt jelenti, hogy a panelprogram újraindulhat Győrben, de azt is jelenti, hogy a város jelentős részén még egy egyszerű ablakcsere vagy bármilyen energetikai korszerűsítés is jogszabályi akadályba fog ütközni. (A falusias és a kertvárosias besorolású övezetekre nem vonatkozik a változtatási tilalom.) A kiadott építési engedéllyel rendelkező fejlesztéseket végig lehet vinni, de az építési engedélyeken például nem lehet módosítani, ha mondjuk a bontás után derül ki, hogy az eredeti tervek nem megfelelőek.
A Győri Új Szó az erről szóló cikkében iparági forrásokra hivatkozva azt írja:
ha a korábbi előterjesztés „atombomba” volt az építőiparnak, akkor jó eséllyel ez lesz a második.
A rendeletet a közgyűlésnek is meg kell majd szavaznia.
A bizottsági ülés másik két érdekes napirendi pontja a Tatai úti ezerlakásos társasházprojektre vonatkozott volna, ezeket azonban végül elvették a napirendről – köztük azt a szöveget is, ami miatt információink szerint korábban összekülönbözött dr. Lipovits Szilárd korábbi jegyző és a polgármester, amelynek folyományaként előbbi közös megegyezéssel távozott a posztjáról.
Mi ez az egész változtatási tilalom?
Tavaly májusban Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd idén májusban a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el. Ez ugyebár azt jelenti, hogy az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).
A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben. Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta eljárást, a változtatási tilalom ugyanis alapvetően nem arra való, amire a polgármester használni akarta, korábban egyszer az alkotmánybíróság egy hasonló ügyben már elmarasztalt egy önkormányzatot.
A Kúria végül megsemmisítette a rendeletet, de azt is elmagyarázta, hogyan lehet törvényesen megcsinálni azt, amit a polgármester akar: az új rendelet már ennek szellemében készült.
