A hozzátartozók közötti erőszak tekintetében megállapítható, hogy Győr város területén növekedett azon rendőri intézkedések száma, melyek családi erőszakkal voltak kapcsolatosak, emiatt az intézkedő járőrnek vizsgálnia kellett az ideiglenes megelőző távoltartás alkalmazásának feltételeit
– írja a győri rendőrkapitány a tavalyi évről szóló, az önkormányzatnak tett beszámolójában. (Lásd a dokumentum 13. oldalán.)
Mint 2018 novemberi cikkünkben beszámoltunk róla: nagyjából minden ötödik nő bántalmazott Magyarországon - mondta el Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus.
Megjegyezte azt is:
sokaknak kényelmetlen erről a kérdésről beszélni, nagy részük nem mondja el, mi történt vele, így a bántalmazottak valós száma még magasabb lehet.
Hozzátéve:
Magyarországon a nőknél az egyik leggyakoribb halálozási ok a családon belüli erőszak. Hetente egy nő hal meg Magyarországon bántalmazás miatt - hangsúlyozta. A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra is, hogy a lelki bántalmazásnak legalább olyan súlyos következményei lehetnek, mint a fizikai erőszaknak.
– fogalmazott.
Egy másik szakember, Sproncz Júlia 2019 szeptemberi nyilatkozata szerint nemcsak a rendőrség, hanem minden, a családon belüli erőszakkal kapcsolatba kerülő állami intézmény rosszul végzi a dolgát.
S úgy tűnik a helyzet azóta Győr tekintetében tovább romlott.
A nézeteltérés általában volt házastárs, élettárs között alakult ki, főként a gyermek láthatása, anyagi függőség, vagy alkoholprobléma miatt – szól a kapitányi beszámoló.
Az elrendelt ideiglenes megelőző távoltartásra általában visszatérő fizikai bántalmazás, valamint pszichikai, szóbeli bántalmazás miatt került sor
– említi Váczi Attila rendőrezredes, kapitányságvezető.
Fotó: Pixabay
Aki az okokra is kitér a beszámolójában:
A járványhelyzet miatt kialakult vészhelyzet miatt több rendőri intézkedést kellett végrehajtani, mely a kijárási korlátozás elrendelésére vezethető vissza. A családok jóval több időt töltöttek egymással és a bezártság miatt a vélt és valós sérelmek gyakrabban előtérbe kerülnek
– olvasható a beszámolóban.
Melyek itt a pontos, konkrét számok? Mennyivel nőttek az ilyen cselekmények a 2019-es adatokhoz képest? Hány eset, ügy, intézkedés volt a 2019-es, illetve a 2020-as évben?
– kérdeztünk rá a megyei főkapitányságon.
Ahonnan a rendőrség statisztikai számadatokat tartalmazó oldalára irányítottak bennünket. Mondván:
Az ott található számadatokon túl, egyéb publikus mutató nem áll a rendelkezésünkre
Ezen a felületen azt találtuk, hogy 2018 júliusa óta a legtöbb ilyen eset (összesen 224) a fővárosban, illetve annak környékén, Pest megyében (164) történt.
Vidéken a kapcsolati erőszak terén a keleti, illetve déli megyék vezetnek.
A legtöbb kapcsolati erőszak (szám szerint 208) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt. Utána jön Csongrád-Csanád 124 üggyel, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg 103 esettel. Ehhez képest Győr-Moson-Sopron a 78 regisztrált kapcsolati erőszakkal, akár alacsonynak is mondható.
De a Dunántúlon, Nyugat-Magyarországon ez a megye vezet családon belüli erőszakban. Vas megyében mindössze 35 ilyen történt, de Veszprém, (65) Fejér, (67) Komárom-Esztergom, (66) és Somogy (58) megyében is kevesebb, Baranyában is csak 31, Zala pedig szinte elbújhat mellettük a maga 13 esetével.
A Váczi Attila győri rendőrkapitánnyal készített tavaly októberi interjúnkban is rákérdeztünk, a családon belüli, illetve a párkapcsolati erőszak esetén mik a tapasztalatok Győrben.
Váczi Attila győri rendőrkapitány: Egy bűncselekmény is sok, nekem rendőrként már az is túl van a tűréshatáron
1992-ben kerültem a rendőrség hivatásos állományába, szolgálatomat a Győri Rendőrkapitányságon kezdtem tiszthelyettes nyomozóként, majd a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóságára kerültem. Egészen 2015. május végéig, mikor az országos rendőrfőkapitány úr megbízott, majd 2016-ban kinevezett a Győri Rendőrkapitányság vezetőjévé. Pályafutásom alatt végig Győrben, illetve a megyében szolgáltam.
Sajnos jelen van a mindennapi életünkben, szolgálatellátás közben kollégáim is találkoznak ilyen esetekkel. Kapcsolati erőszaknál mindenképpen törekszünk arra, hogy a sértett a lehető legkíméletesebb eljárásban részesüljön, lehetőség szerint azonos nemű nyomozótiszt hallgassa ki. Ez kifejezetten igaz a szexuális indíttatású bűncselekményekre, amelyek viszont, azt tudom mondani, alkalomszerűek, csekély számban fordulnak elő
– válaszolta a rendőrkapitány.
Hozzátéve:
Ezekben a nyomozási cselekményekben mindig úgy kell eljárni, hogy a lehető legkevesebb alkalommal kelljen előadnia a történteket az érintettnek, ezzel is csökkentve annak lehetőségét, hogy felszakítsunk olyan sebeket, amiket az elkövető testileg vagy lelkileg okozott a sértetteknek. Nagyon fontos, hogy amennyiben fiatalkorú, vagy gyermekkorú sérelmére követtek el ilyen bűncselekményt, akár családon belül, akár családon kívül, akkor arra speciális kihallgató helyiség áll rendelkezésünkre. Speciálisan erre kiképzett kollégákkal, ha kell, külső szakemberek bevonásával hallgatjuk meg őket, teljes kímélettel
– hangsúlyozta Váczi Attila.
