Ülést tartott a minap a győri önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága, amiről azért nem tudunk első kézből beszámolni, mert az önkormányzat honlapján elfelejtették közzétenni a nyilvános meghívót, így csak későn értesültünk róla, hogy lesz. Az ülés rekordhosszúságú, közel három órás volt, mivel az ellenzék részéről a bizottságba frissen bekerült Kun András volt alpolgármester, illetve Balla Jenő független képviselő viszonylag sok észrevételt tettek:
az ülésen ugyanis a győri önkormányzat tulajdonában álló cégek féléves beszámolóit tekintették át a bizottság tagjai.
Nekünk is sikerült beszereznünk a Győr-Szol és a kukás cég, a GYHG beszámolóit, a helyzet pedig nem hogy nem rózsás, de kifejezetten elkeserítő. Az ülésen hat cég beszámolóit tekintették át, ezek közül a legtöbb cég vezetője nem volt jelen az ülésen, így a bizottság tagjai nem tudták őket kérdezni, a könyvviszgáló válaszolt azokra kérdésekre, amelyekre tudott.
Kun: A helyzet tragikus
A GYHG vitte el az idő jelentős részét: a cég saját tőkéje a féléves beszámoló szerint a tavalyi mínusz 425 millióhoz képest is tovább romlott, jelenleg mínusz 967 millió forint; az adózott eredménye félévkor mínusz 542 millió forint (tavaly az adózott eredmény év végén mínusz 758 millió forint volt, előtte is mínuszban mozgott ez, de a 2019-es mínusz 37 millióhoz képest nagyságrendi különbséget látunk). Ez a tőkehiány olyan mértékű a jegyzett tőkéhez képest, ami Kun András és Balla Jenő szerint is már jogi kérdéseket vet fel, illetve felveti azt a kérdést, hogy miért nem lépett az ügyben a mindenkori cégvezetés és a tulajdonos.
A cég emellett közel 2,9 milliárd forinttal tartozik, ebben a körben van rövid lejáratú kölcsön 400 millió forint, rövid lejáratú hitel 420 milló forint értékben, de a legnagyobb összeggel az áruszálítóknak és a szolgáltatóknak tartozik: 1,5 milliárd forinttal. (Ez egyébként magyarázhatja, hogy az alvállalkozó bizonyos helyeken miért nem üríti már a szemetet, amiről Dézsi Csaba András polgármester is posztolt.) Van még egy egyéb rövid lejáratú kötelezettségként jelzett tétel, ami 358 millió forint, és amiről kérdésre sem derült ki, hogy pontosan mit takar. (A GYHG ügyvezetője nem volt jelent az ülésen.)
Kun András lapunknak elmondta: szerinte a cég helyzete első ránézésre tragikus, de mivel újonnan érkezett a bizottságba, még át kell néznie a számokat, és meg kell értenie ennek indokait.
Hozzátette: nem kapott kielégítő válaszokat a bizottság ülésén, mivel nem volt jelen a cégvezető, de az biztos, hogy ez a helyzet a mindenkori ügyvezetés és a mindenkori tulajdonos felelőssége. Elmondása szerint kérdéseit gyakran azzal hárították, hogy erre az előző vezetés, vagy az előző polgármester adhatna választ; illetve az is elhangzott, hogy a GYHG ügyében eljárás van, annak az eredményét meg kéne várni. Kun András azonban felhívta a figyelmet: az eljárás végén valakit megbüntethetnek majd, de attól a cég gyászos anyagi helyzete nem oldódik. A GYHG-val kapcsolatban azután kezdett nyomozásba a rendőrség, hogy az Ugytudjuk.hu a cégnél megjelenő alvállalkozói körrül cikkezett.
Balla: Több transzparencia kell!
Balla Jenő lapunknak azt írta: „2019-ben a GYHG még nullszaldóval működött, 2020-ra drasztikusan romlott a helyzet. A cég vesztesége gyakorlatilag abból keletkezett, hogy mintegy 1 milliárd forinttal nőtt az igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások értéke, miközben a többi költség nem csökkent, és az árbevétel is jóval kisebb mértékben nőtt. Ez vezetett a 750 milliós veszteséghez. 2021-ben a folyamat nemhogy megállt volna, tovább romlott a helyzet, ha a jelenlegi mínuszt évesítjük, akkor 1,1 milliárd feletti veszteség várható. A mai napig nem tudjuk, hogy ezek a szolgáltatások pontosan mit takartak.
Ha egy cég ilyen mélyrepülésbe kezd, ott komoly vezetési problémák vannak.”
Balla szerint a cégek közül csak a Hajtó Péter menedzsmentje alatt álló Győri Projekt Kft. a kivétel, irányítása van rendben, szerinte ebből kéne többet látni Győrben. Ami a GYHG-nál történik, az szerinte elfogadhatatlan „Nagyon csodálkozom, hogy a cég könyvvizsgálatánál nem voltak megállapítások, egy könyvvizsgálónak nem csak az a feladata, hogy jó pénzért aláírja azt amit elétesznek; többek közt a transzparenciát is biztosítania kell, még ha ez néha kellemetlen helyzeteket szül. Ha nincs transzparencia, és nem látható hogy mire folyik el a pénz, akkor ne csodálkozzunk az eredményen” – írta nekünk Balla.
A GYHG beszámolójáról végül nem szavaztak, azt tovább tárgyalják a következő ülésen.
A Győr-Szol beszámolója is téma volt, itt azonban valamiért nem féléves, csak első negyedéves beszámoló került a bizottság elé – hogy miért, az nem derült ki. Az összkép itt sem szívderítő: az első negyedévben 306 millió forint a veszteség, amit a cég a covid hatásaival magyaráz, és össze is foglalta egy táblázatban, hogy a járvány miatt hozott kormányintézkedések nyomán 229 millió forint bevételtől esett el a cég.
(Frissítés: korábban itt azt írtuk, hogy a Győr-Szol beszámolóját nem szavazták meg, de ez egy félreértésen alapult: valójában a GYHG beszámolójáról nem szavaztak most, a Győr-Szolét Kun és Balla nem szavazatai mellett elfogadta a bizottság.)
Egy elem itt a GYHG szempontjából is érdekes: a beszámoló szerint – közelebbről meg nem határozott mértékű – bevételkiesést okozott a cégnek, hogy a GYHG „kilépett a megrendelői oldalról” a konténeres szállítások tekintetében – magyarul feltehetően ezt is külsős alvállalkozóknak szervezte ki a GYHG ahelyett, hogy a másik, teljesen Győr tulajdonában lévő önkormányzati céggel oldották volna meg a kérdést.
Szerdai cikkünkben egyébként épp azt jártuk körül, hogy a Győr-Szol két központi embere, Szabó Ákos és Szabó Jenő miként húzták be a közszolgáltató céghez alvállalkozónak saját rokoni körüket az elmúlt egy évben.
