Öt éve történt a bőnyi rendőrgyilkosság. Portálunk követte a büntetőügy tárgyalását, az évforduló közeledtével pedig megkerestük a tettért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Győrkös Istvánt.
Amennyiben válaszol a kérdéseinkre, úgy az interjút hamarosan közölni fogjuk.
Addig is az ügy legfontosabb eseményei, a cselekmény, a nyomozás, a bírósági tárgyalás felidézésével emlékezünk a tragikus esetre. Győrkös István börtönben írt könyvét is elolvastuk, próbálva az ügyet az elítélt szemszögéből is megismerni. Melyben szélsőjobboldali politikai háttér, valamint orosz hírszerzőszál is felmerült.
Cikkünkben megpróbáljuk bemutatni Győrkös pályafutását is.
2016. október 26-án a rendőrök házkutatásra érkeztek Győrkös István bőnyi családi házához, mert feltételezhető volt, hogy ott engedély nélkül lőfegyvereket tartanak. A házhoz Pálvölgyi Péter rendőr őrnagy vezetésével három nyomozó és három tűzszerész érkezett. Reggel fél nyolckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás elkezdésére
– írtuk a jogerős ítéletről született tudósításunkban.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Az udvaron megjelent Győrkös István a németjuhász kutyájával. Az őrnagy, valamint kollégái igazolványukat felmutatva közölték: házkutatást tartanak. Győrkös ekkor közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket.
A bejárati kaput bezárta és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta
– szól a Győri Ítélőtábla által ismertetett tényállás.
Néhány perc elteltével az őrnagy többi nyomozóval és a tűzszerészekkel együtt belépett az udvarra. A ház bejáratánál találkoztak Győrkös István feleségével, aki férje lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, azt mondogatta, hogy
„baj lesz”
Az egyik rendőr kivette a tokból a szolgálati fegyverét. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba való bejutáshoz, a feleség bevezette őket. Ekkor Győrkös István csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment.
Ezt az őrnagy észrevette, rákiáltott Győrkösre, hogy
„azonnal tegye le”,
mire az három lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt; az őrnagy szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. Az őrnagy a lövések elől megpróbált kitérni, azonban az egyik a fején eltalálta, életét nem lehetett megmenteni.
Az őrnagy kollégái kilenc lövést adtak le, közülük egy Győrkös testét érte. A lövés életfontosságú szervet nem sértett, hatására Győrkös összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába ment.
Győrkös Istvánt a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai - tárgyalás után - aznap tíz óra előtt tíz perccel fogták el. A nyomozók a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert találtak, a vádlottnak nem volt fegyvertartási engedélye.
A vádlott és a védelem azon védekezésére hogy a halált okozó lövedéken nem volt sem sérülés, sem DNS-minta, a bíró azt mondta, hogy ezen
„érdemes lenne vitatkozni”,
ám számtalan más bizonyíték áll még rendelkezésre, amely a vádlott ölési cselekményét bizonyítja.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Győrkös István a tárgyaláson tagadta a vádat, azt mondta:
„én az őrnagyot nem lőttem le, valaki viszont igen.”
”Nekem jövőm nincs, már leéltem az életemet”
– jegyezte meg. Úgy fogalmazott, hogy egy becsületes eljárásban mindenkit eljárás alá kellett volna vonni, aki a helyszínen volt – írtuk tudósításunkban.
Győrkös és ügyvédje végig tagadták a rendőrgyilkosságban való bűnösségét.
„Ha a „baráti tűz”-ben meghalt rendőr őrnagy halálának a valóságnak megfelelő ismertetése nyilvánosságra kerül, az jóvátehetetlen tekintélyvesztés mellett felvetette volna a felelősség kérdését is."
– írja Győrkös a börtönben írt könyve, a Kereszttűzben - gyilkos vagy áldozat? előszavában.
„A sötét háttérhatalom elvárásának megfelelni akaró” ügyészség és bíróság „nyilvánvaló hazugságokra és bizonyítékok nélküli hamisításokra alapozva emelt vádat és hozott ítéletet.”
– teszi hozzá.
Győrkös ügyvédeje, Dr. Takács Zoltán 2017-es, a Kisalföldnek adott nyilatkozata szerint
a rendelkezésre álló bizonyítékok kizárják, hogy úgy történtek a dolgok, ahogy a gyanúsításban szerepelnek.
De önnek szemernyi kétsége sincs afelől, hogy Győrkös nem bűnös?
– kérdezte az újságíró.
Az emberölésben nincs
– felelte a védőügyvéd.
Ezek szerint továbbra is kitartanak a „baráti lövedék” verziója mellett?
Nem szeretnék feltételezni semmit. De kizárom azt a verziót, amellyel gyanúsítják
– válaszolta Dr. Takács Zoltán.
Az a tény sem zavarja önt Győrkös István megítélésénél, hogy egy ember azért nem szokott csőre töltött gépfegyvert tartani a lakásában?
– tette fel a kérdést 2017-ben a Kisalföld. (Győrkös házában AMD gépkarabély, CZ maroklőfegyver, illetve éles lőszer is volt.)
De ez nem jelenti azt, hogy rendőrt akar megölni. Ez hatalmas különbség
– mondta Győrkös ügyvédje.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Az 1940-ben született Győrkös István neve már évtizedek óta ismert volt a rendőri és titkosszolgálati szervek előtt.
Saját bevallása szerint 1956 után politikai okokból börtönben ült a Kádár-rendszerben. A rendszerváltáskor, 1989-ben pedig létrehozta a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok nevű szervezetet, amelyet 1992-től Magyar Nemzeti Arcvonal néven működtetett.
Ennek központja a militáns aktivisták kiképzéseinek is helyet biztosító bőnyi családi birtok lett.
– derül ki Boross Zsigmond Attila: Győrkös István mint a rendvédelem folyamatos célszemélye - tanulságos nyomozások című, a Belügyi Szemlében közölt tanulmányából. Melyben leírják:
A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal együttes feljelentésére az Országos Rendőr-főkapitányság 1992 januárjában nyomozást rendelt el
„az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása”
alapos gyanúja miatt Győrkös István és hat társa ellen.
Győrkös lakásában akkor házkutatást tartottak, és egy szovjet gyártmányú karabélyt, ötszáz lőszert, katonai felszerelést és nagy mennyiségű nemzetiszocialista, hungarista propagandaanyagot foglaltak le.
S végül a Győri Városi Bíróság Győrkös Istvánt, mint elsőrendű vádlottat bűnösnek találta lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint közösség elleni izgatás vádpontokban, ezért egy év börtönbüntetésre ítélte, aminek a végrehajtását ötévi próbaidőre felfüggesztette. (A többi vádlott ennél enyhébb büntetést kapott.)
Győrkös magát mindig is nemzetiszocialistának vallotta:
„Mindig nemzetiszocialista gondolkodású voltam. Hittem és hiszek a nemzetiszocializmus nemzetfelemelő erejében. Vártam a rendszerváltást, úgy gondolva, hogy a demokratikus változások következtében szabadon, legálisan lehetőségem nyílik arra, hogy ezért az eszméért valamit tehessek."
– nyilatkozta 1993-ban. De a Magyar Nemzeti Arcvonal nem igazán tudott olyan, országosan is népszerű szervezetté válni, mint 2006 után a Jobbik vagy a Magyar Gárda.
”Győrkös bigott politikai katolicizmusból is merítő programja idegenné vált a kötetlenebb keretekre vágyó szkinhed fiatalok számára, akik 1999 végén tömegesen elfordultak a politikai szervezettől...”
– vélelmezi a fentebb idézett cikk a Belügyi Szemlében. A 2010-es évek elején Győrkös Oroszország, illetve a szélsőbal irányába próbált nyitni.
Politikaikapcsolat-keresésében egyik fia, ifj. Győrkös István személyes szerepvállalása révén még a szélsőbaloldali Magyar Munkáspártig is eljutott – említik a cikkben.
Emellett:
A Magyar Nemzeti Arcvonal propagandája így egyre inkább Oroszország népszerűsítésének lett alárendelve. Érdekes látni, hogy a pénzügyi források megszerzésének elsődlegessége miként fordította át az eltelt huszonöt év alatt Győrkös elkötelezettségét a – kihaló – nyugati-nyilas emigráció felől a putyini Oroszország irányába
– teszik hozzá a cikkben. Ez vezetett a szervezete kettészakadásához, illetve eljelentéktelenedéséhez is.
Oroszország, illetve a hazai szélsőbaloldal irányába is nyitó politikaszemlélet azonban sokak számára nem volt vállalható, ezért 2012-ben szakadás állt be a szervezetben. Ezzel összefüggésben Győrkös István az utóbbi években megfáradva, ismét csak a szűk családi kör és néhány követő társaságában folytatta tevékenységét
– állapítja meg Boross Zsigmond Attila cikke.
A sajtó az eset után arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei kapcsolatban álltak ezzel a Magyar Nemzeti Arcvonallal. Győrkösék airsoftos gyakorlatozásaiban orosz diplomaták is részt vettek, erről pedig a hazai titkosszolgálatok és a katonai elhárítás is tudott.
Ez a Nemzeti Nyomozó Iroda ügye: tudomásom szerint közösség tagja elleni, erőszak előkészülete az ottani nyomozás tárgya. Az idősebb Győrkös István abban az ügyben senki, nem gyanúsított
– válaszolta erre reagálva Dr. Takács Zoltán ügyvéd.
De a házkutatás végül is ezért volt nála, nem? – forszírozta az Kisalföld munkatársa a már idézett 2017-es cikkben.
Igen. De belőle nem lett gyanúsított – mondta Győrkös védője.
Győrkös Istvánnak ma is vannak rajongói, illetve olyanok, akik fenntartás nélkül hisznek az ártatlanságában.
„Egy igaz történet a hazugság világában. A szerző 5. éve ül rácsok mögött, ártatlanul, a legsúlyosabb bűnnel: rendőrgyilkossággal megvádolva, miközben az igazságszolgáltatás malmai nemhogy lassan, de sehogy sem őrölnek.”
– reklámozzák Győrkös könyvét a Magyar Népegyház nevű szervezet oldalán.
De a Zöldinges Világnézeti Műhely Telegram-csatornáján is feltűnik a könyv. A Zöldinges Világnézeti Műhely oldalán beszélgetés is található a Légió Hungária vezetőségi tagjával, valamint Vékony Csongorral, a Mi Hazánk Ifjai elnökével a III. Zöldinges Nyári Tábor keretében.
A Légió Hungária neve felmerült a Dongóban tartott tavalyi neonáci buli kapcsán írt riportunkban. Illetve a győr bombázására való temetői megemlékezésről írt cikkünkben.
A neonácik először lemondták a Győr bombázására való megemlékezést, aztán mégis megtartották
Hétvégi cikkünkben számoltunk be róla, hogy az egyik vezetőségi tagjuk által a Black Lives Matter-szobor ledöntésében is részt vevő, valamint tavaly Győrbe neonáci koncertet hirdető Légió Hungária a járványhelyzetre hivatkozva lemondta a Győr 1944. április 13-i bombázására való megemlékezést. „A szombati koncert helyszíne: DONGÓ Live Music Hall 9027 Győr, Puskás Tivadar utca 8."
Ez a szubkultúra igencsak aktív Győrben, az őket reklámozó falragaszokkal is lépten-nyomon találkozni.
Fotó: Papp László Tamás
Győrkös Istvánt, illetve fiát, az ügyben korábban nyilatkozó, jelenleg Bőnyben fegyverműhelyt és lőteret üzemeltető Győrkös Kolost is megkerestük kérdéseinkkel. Amennyiben válaszolnak, azt természetesen közölni fogjuk.
