Az árnövekedés magyarázata nélkül leginkább pofátlan lopásnak tűnik a győri fürdőfelújítás

Pintér Bence 2021-03-29 16:33:00
Debrecenben kétszer ekkora területen építettek háromszor ekkora fürdőt feleennyi pénzből. Mi kerül 21 milliárdba a megújuló győri fürdőn? És miért közpénzből épül meg az, aminek építését 17 éve vállalta a Rába Quelle?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Amennyiben válaszcikket írnál, írj levelet erre a címre!

Hónapok óta próbáljuk rávenni a győri politikusokat, hogy árulják el a publikumnak, hogy egészen pontosan melyek azok az elemek a győri fürdő már elkezdődött felújításában amelynek nyomán az eredetileg tervezett 8,5 milliárd forint helyett – jelen állás szerint – 21 milliárd forintba kerül ez a fejlesztés.

Az ügyben Dézsi Csaba András fideszes polgármester – aki többször jelezte, hogy neki annyira nem tetszik a projekt – Simon Róbert Balázs fideszes országgyűlési képviselőhöz irányított minket, aki azonban először azzal hárította el kérdéseinket, hogy majd ad nekünk egy nagyinterjút, aztán mégsem vállalta, hogy interjút készítsünk vele. Így aztán tőle sem tudtuk meg, hogy miért a két és félszeres árnövekedés.

Ezután a minap Horváth Cs. Attilát, a felújítást elnyerő konzorciumban is partner Rába Quelle igazgatóját kérdeztem erről a Győr összefog csoportban, aki megjelent kommentelni a sátoros uszoda lebontásáról szóló poszt alatt, de ő sem adott egyenes választ a kérdésre. Szerinte „az illetékesek százszor elmagyarázták már, de valòszínüleg, ha még százszor megtennék, akkor is lennének olyanok, akik ezerszerre sem akarnák megérteni”, de ezután kérésre nem tudott egy olyan cikket sem mutatni, amelyben ez megtörtént volna. „Úgy gondolom, a győriek nagy többsége örül, hogy fejlődik a város, elégedetlenkedők pedig mindig mindenütt lesznek, amíg világ a világ” – írta.

Az „elégedetlenkedésnek” – ami valójában csak arra irányuló törekvés, hogy kiderítsük a tényeket – azonban oka van: a 21 milliárd forint erre a fejlesztésre iszonyatosan soknak tűnik – ehhez elég, ha összevetjük egy fürdőfejlesztéssel a közelmúltból. Lássuk, mennyiért újult meg a strand Debrecenben!

Debreceni strand: háromszor akkora, mint a győri, feleennyiért csinálták meg

Tavaly nyáron adták át a Debrecen új strandját a Nagyerdőben. Az Aquaticum nevet viselő strandkomplexumban 8,5 hektáros területén 15 medencét építettek 5700 négyzetméter vízfelülettel, 8 csúszdát helyeztek el és 12 méter magasan napozóteraszokat alakítottak ki. Mindez 9,5 milliárd forintba került, amiből 7,1 milliárd forint volt állami támogatás a Modern Városok Programon keresztül. (Itt is volt drágulás: eredtileg 4, aztán 6 milliárd forintosra tervezték a beruházás állami támogatását, ebből lett végül 7,1 milliárd forint plusz a város önköltsége.) Itt lehet képeket nézegetni arról, hogy hogy sikerült a beruházás.

Ezzel szemben a győri strandon a Rába Quelle fürdővel együtt (amit ugye szintén felújítanak) 4,2 hektárros területről beszélünk, ahol a látványtervek alapján épül egy csúszdatorony, 4-5 medence, egy fedett uszoda két medencével a sátras uszoda helyett (de helyileg kicsit arrébb). Összesen a közbeszerzés alapján 1400 négyzetméter vízfelület lesz a strandon, plusz némi bővítés a termálban, parkolólemez és árvízvédelmi töltés. Mutatjuk a képet, ahol lehet a leendő győri medencéket számolgatni:

Tehát akkor röviden és bőkezűen számolva:

Debrecenben egy háromszor akkora strandot feleannyi pénzből építettek meg, mint amit Győrben fognak. Csak ezt tekintve teljesen jogos kérdés, hogy egészen pontosan mi a fene kerül a győri fejlesztésen 21 milliárd forintba – és erre a kérdésre senki sem akar válaszolni. 

Ennek a pénznek a töredékéből használható állapotba lehetett volna hozni a lerohasztott régi strandot, kipofozni a termált (mindjárt rátérünk erre), építeni végre egy uszodát valahol a lakótelepek környékén, és mindezek után még arra is bőven jutott volna pénz, hogy a város déli részén épüljön valahol egy olyan fürdő, ami köel van az autópályához és a sűrűn lakott városrészekhez, és nincs beszorítva a történelmi belvárosba, ahol egy szállodát se lehet felhúzni mellé.

És igazából itt még nincs vége a kérdések sorának.

Adóforintokból épül meg a folyosó, aminek megépítését a Rába Quelle 17 éve vállalta

Mint említettük, a beruházás keretében újul meg a Rába Quelle fürdő is, amellyel kapcsolatban novemberben írtuk meg, hogy a fürdő üzemeltetője Borkai alatt rendszeresen visszakapta az önkormányzatnak fizetendő bérleti díj árát felújításra, amiből leginkább olyan munkákat végzett el, amelyek a kötelező állagmegóvás kategóriája alá esnek, és amelyért az önkormányzatnak a szerződés szerint egy forintot nem kellett volna fizetnie.

Ezen felül most épül meg, a 21 milliárd forintos beruházás keretében az az összekötő folyosó a Rába Quelle és a gyógyászati központ között, amelynek megépítését szintén szerződésben vállalta az üzemeltető cég. (Cikkünk kapcsán helyreigazítást kért a Rába Quelle, amit nem közöltünk, vállalva ezzel, hogy jogi útra tereljék a dolgot, amit nem tettek meg. Értelmezésükben ez azt jelenti, hogy nem vitatkoznak korábbi cikkünk állításaival.)

Magyarra lefordítva: végül adóforintjainkból újul meg a termálfürdő, amit eddig is adóforintjainkból tartott valamennyire karban egy magáncég.

Ha mindez önmagában nem lenne elég felháborító, feltehetjük azt a kérdést is, hogy egészen pontosan kinek köszönhetjük, hogy a győri strand olyan állapotba került, amilyenbe, ki hagyta, és miért, hogy annyira lerohadjon, hogy az elmúlt években már használni se lehessen – és végül ki fog profitálni abból, hogy tovább üzemelteti a megújuló vízi élményparkot, végül pedig azt, hogy miért is hagyta ezt a város mindenkori vezetése.

Rengeteg kérdés merül fel a projekttel kapcsolatban, amelyekre, mint látjuk, se Dézsi Csaba András polgármester, se a strand felújításával legutóbb interjúban is elbüszkélkedő Simon Róbert Balázs képviselő nem hajlandó érdemben válaszolni. Mi azért újra és újra feltesszük majd ezeket.

Szólj hozzá!

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.

Tilos elektromos rollerrel közlekedni Győr belvárosának két legforgalmasabb utcájában

A város a gyalogosok és kerékpárosok biztonsága érdekében hívja fel a figyelmet az új szabályok betartására.

Hűsítőpont nyílt Győr belvárosában a kánikulai napokra

Klimatizált pihenőhely, ivóvíz és mosdó várja a felfrissülni vágyókat a Látogatóközpontban.

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.

A legnagyobb hőségben is helyt áll a GYHG - a kánikulában is zavartalan a hulladékszállítás

A győri hulladékgazdálkodási társaság a rendkívüli meleg ellenére is biztosítja a folyamatos szolgáltatást, miközben dolgozói védelmére is kiemelt figyelmet fordít. 

100 lakást építenének az egykori kőszegi SOS gyermekfalu területén

A helyi önkormányzat támogatja a beruházást, ugyanakkor vannak még megoldásra váró feladatok.

Megverte anyját egy férfi a szombathelyi vasútállomás előtt

Apja próbálta csitítani az agresszív férfit.

Az elektromos járművek idén nyáron is hódítanak!

A nyári szezon beköszöntével a városi utcák és a vidéki kerékpárutak képe alapvetően megváltozik.

Szakács András szerint minimum ellentmondásos a győri Fidesz–KDNP álláspontja a szolidaritási adóval kapcsolatban

Azt megszavazta ugyan a helyi Fidesz, hogy a szabályozás a jelenlegi formájában nem jó, de azt a határozatot mégsem vonták vissza amiben tavaly még azt állították, hogy az elvonás Győr stratégiai érdeke. 

Állásfoglalást készített az abdai képviselő-testület a Juhász Balázst érintő NKA-ügyben 

A testület a település jó hírnevének védelmére hivatkozva fogalmazott meg határozati javaslatot, amely a képviselő megbízatásának mérlegelését is felveti.