Régóta keringtek pletykák arról, hogy nem zökkenőmentes Dézsi Csaba András győri polgármester és a szeptemberben távozó Lipovits Szilárd jegyző együttműködése – jól mutata ezt például az, amikor májusban egy pénteken bejelentette a polgármester az egész városra kiterjedő változtatási tilalmat, de annak konkrét szövege csak napokkal később, a következő hét közepén jelent meg. Úgy tudjuk, hogy akkor is vita volt a polgármester és a jegyző között a döntésről, és mint tudjuk, azót aa Kúria el is törölte a polgármester változtatási tilalmát.
Az azonban a mai napig nem világos a publikum számára, hogy miért távozott végül posztjáról a jegyző – mi volt az utolsó csepp a pohárban?
Most befújta a szél a szerkesztőségünk ablakán azt a dokumentumot, ami legjobb tudomásunk szerint a végső töréspont volt a városi hivatalokat vezető Lipovits és a város megválasztott vezetőjeként tevékenykedő Dézsi között.
Dézsi új szívügye: a Tatai úti ezer lakásos projekt
Az elmúlt hetekben párszor írtunk már arról, hogy a szerinte „felelőtlen” és „gigantomán” társasház-építéseknek gátat szabni akaró Dézsi Csaba András minden jel szerint áldását adta egy olyan ezer lakásos társasházprojekt elindulására a Tatai úti családi házas sor mögött, amihez jó eséllyel egy harminc éve nevelt erdőt is le kell majd tarolni. Cserébe a területen a mostani tervek szerint lesz egy 1,4 hektáros közpark, illetve egy 0,7 hektáros terület, ahol a város építhetne valamilyen intézményt (rendelőt, bölcsődét, stb.), ezen felül minden lakáshoz két parkoló épülne.
A projekt másik marketingszövege, hogy mivel a terület közel van az Ipari Parkhoz, első sorban az itt dolgozókat céloznák meg a lakásokkal, ezzel pedig csökkene a Győr belterületeit terhelő forgalom.
Ahhoz azonban, hogy a projekt megépülhessen, szükség van ahhoz, hogy a telek egy részét, ami jelenleg külterületi ingatlannak számít, a városstratégiai bizottság átminősítse beépítésre szánt területté. Ennek azonban van egy akadálya: az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának egészen friss módosítása alapján ugyanis
„a település beépítésre szánt területe csak olyan használati célra növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület, és ezt a települési önkormányzat képviselő-testülete - a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés és a kerületi önkormányzat képviselő-testülete - külön döntéssel igazolja.”
Magyarán szólva csak akkor lehet új területeket bevonni a beépítésre szánt övezetbe, ha nincs olyan terület, ami hasonló adottságokkal rendelkezik.
Információink szerint a jegyző és a polgármester között azon alakult ki vita, hogy van-e ilyen terület – a jegyző szerint ugyanis több is van, ebben az esetben viszont értelemszerűen nem lehet azt állítani, hogy nincs.
Jelen esetben az Ipari park közeli fekvése, 1,4 hektár közpark illetve 0,7 hektárnyi közintézmény felépítésének lehetősge szerint
Ilyen terület ugye a Rába-gyár volt területe, ahol kulturális negyedet tervez a polgármester, de ez a projekt még a lehető legkorábbi fázisban van, tehát alapvetően lehet azt mondani, hogy akár ide is lehetne építeni ezt a projektet. De ilyen terület az egykori Richards-gyár területe a Malom liget közelében, vagy az egykori Ringa-gyáré az OBI mellett Gyárvárosban. Ráadásul az itt soroltak barnazmezős területek, tehát nem jó minőségű szántók és erdők helyére épülne ezeken a helyeken lakóház, mint a Tatai útnál, hanem régi ipari területeken, amelyek parlagon állnak.
Mindennek ellenére a dokumentum azt álltíja, hogy ezt a projektet bizony csakis azon a területen lehet megvalósítani, ezért aztán a beépítésre szánt területek közé kell sorolni ezeket, amennyiben persze a fideszes többségű városstratégiai bizottság úgy dönt majd. A Gyimóthy Ákos főépítész által jegyzett javaslatot tudomásunk szerint végül nem vitték be a bizottság ülésére, csak októberben tervezik azt, pedig az előterjesztést egyébként végül Lipovits helyett utódja, a nemrég felvett aljegyző, Bakonyi Bernadett már aláírta.
