Az utóbbi hónapokban több cikkben is beszámoltunk a pikó nevű metamfetamin rohamos terjedéséről. A szer azoknak is ismert lehet, akik soha nem fogyasztották, hisz ennek előállításán fáradoztak a Breaking Bad - magyarul Totál szívás - című kultszéria hősei, a kémiatanárból lett drogvegyész, Walter White, és kuktája, Jesse Pinkman.
Legutóbbi riportunkban hivatalos forrásokat idézve leírtuk, hogy ez a pikó nevű szer:
...tulajdonképpen megfelel a metamfetamin típusú anyagnak, annak egyik elnevezési formája. Az anyagot jellemzően kristályos formában, leforrasztott végű fecskendőben, az azon fellelhető beosztások szerint adagolva forgalmazzák
– válaszolták megkeresésünkre a rendőrségtől.
Pikó: a NER-drogpolitika csődje Győrben
Nemrég számoltunk be róla, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda több hónapos felderítő munka után göngyölítette fel azt a hálózatot, amely Szlovákiából származó drogot értékesített Komáromban, Győrben és Pápán. A fogás ismét a Szlovákiában népszerű pikó (piko, pico) fantázianevű metamfetamin volt.
Hozzátéve: „A származási helyük döntően Szlovákia. A lefoglalások döntő mértékben a Győri Rendőrkapitányság illetékességi területén történtek.”
A rendőrségi adatok ijesztően növekvő tendenciát jeleznek a Pikó terjedését illetően.
„Megyénkben először 2004. évben jelent meg nagyon kis mennyiségben. Ezután a rendőrségi lefoglalások 2010. évig alacsonyan voltak, innen kezdődött meg folyamatos emelkedésük. 2019 illetve 2020 években volt a legmagasabb a lefoglalások száma.” – felelte kérdésünkre a megyei főkapitányság.
Vagyis pont 2010 után (amikor a büntetőpolitikában a drogok terén is szigorítást ígérő jelenlegi kormány hatalomra került) lendült fel e szer forgalma Győrben és környékén. Illegális szerről lévén szó, nyilván itt nincsenek általános, publikus forgalmi, kereskedelmi, behozatali adatok.
Csak a lebukott szállítmányok nagyságrendje, illetve mennyisége alapján lehet következtetni arra, mekkora árutömeg mozog a piacon. S mivel tavalyelőtt és illetve tavaly a térségben tovább nőtt a lefoglalások száma, feltételezhetően ez azért van, mert növekedett a kereslet, emelkedett a fogyasztás, így mind többen vállalkoznak rá, hogy ilyen szert gyártsanak, illetve azzal kereskedjenek
– írtuk korábbi riportunkban.
Hosszas kutatás, egyeztetés után, szigorú konspiráció mellett sikerült találnunk egy leszokni próbáló, a terjesztésre és gyártásra is rálátással bíró helyi fogyasztót, aki hajlandó volt fedett, lemaszkolt módon beszélni velünk.
Aki pár éve még speedezett az ismerőseim közül, az most szinte mind pikózik, és egyre többen vannak amúgy, akik már eleve ezt kezdik el – mondja Tamás, aki éveken át volt rendszeres fogyasztó – Kezdek lejönni róla, de időről időre sajnos még visszaesek - teszi hozzá a harmincas évei elején járó férfi, aki külön megkért, hogy a cikkben hangsúlyozzuk ki: nem ez az igazi neve. – Nem akarok lebukni, a terjesztők között keményebb arcok is vannak, de azt se szeretném, hogy mást keverjek gyanúba. Mivel egyre többen pikóznak Győrben, szinte biztos van köztük, akit tényleg így hívnak
– nevet fel.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen a tipikus pikós, újból felnevetve annyit mond:
Nézz rám!
Annyit tudok mondani a saját pikós ismeretségi körömről, magamat is beleértve, hogy nem a legsuttyóbbak, de nem is a legokosabbak, alapvetően egy középréteg. A legtöbbjüknek legalább érettségije vagy szakmája azért van. Az igaz persze, hogy mondjuk én eléggé lentről jövök, nemigen van rendezett családi hátterem, az intézetet is megjártam
– válaszolja.
És a pikó a hatását tekintve milyen? – tesszük fel a kérdést.
Hát, az biztos, hogy nem egy könnyűdrog, de még a nehezebbek közül is a legkeményebbekhez sorolnám - mondja a riportalanyunk.
Hozzáfűzve:
Sok mindent használtam: kokaint, speedet, MDMA-t, de mindegyikről viszonylag egyszerűen, gond nélkül le tudtam jönni. A pikónál viszont rendkívül nehéz a leszokás, nekem se sikerült teljesen, újra és újra visszaszokom rá. De a környezetemben se ismerek olyat, aki tartósan leszokott róla. Tíz pikósból legalább nyolc tuti hogy függővé válik. Alapvetően jórészt eleve olyanok kezdik el tolni, akiknek valami lelki problémájuk van. Nálam is ez történt. A drog adott valamilyen boldogságérzetet, magabiztosságot. Meg tartozni akartam valahová, és mivel a baráti társaságban mindenki tolta, én sem akartam kilógni. Kezdetben tényleg eufórikus mámorban vagy tőle, de aztán persze beütnek a mellékhatások, a negatív dolgok.
Ráfeszülsz a napi teendőkre is, mert kurvára felpörget, extrém módon kitolja az ébrenlétet, akár négy-öt napig is fent vagy. Ilyenkor jönnek a hallucinációk, a tévképzetek, egy árnyékot simán élőlénynek nézel.
A végén meg a paranoia: gyanakszol mindenkire, arra pláne, aki közel áll hozzád. Erre simán rámehet egy párkapcsolat. Ez a szer fizikailag is leépít: kisebesedik tőle az orrod, rohadnak a fogaid, a bőrnek se tesz jót, pattanások, hegek lesznek tőle.
Persze nem mindenki szívja, van aki belövi. De az elvonási tünetek így is, úgy is rettenetesen szarok: ólmos fáradtság, teljes motivációhiány, iszonyú sóvárgás – mondja a riportanyunk.
Don Eladio, a mexikói drogbáró a Breaking Bad egyik epizódjában azt mondta a metamfetaminra: az a szegény ember kokainja – vetjük fel, mire Tamás a fejét rázza.
Ha csak a tiszta hatóanyagot nézzük, kivonva belőle, amivel felütik, akkor már semmivel nem olcsóbb, mint a kokain. Fajlagosan ugyanannyiba kerül, és ha belevesszük azt is, hogy jóval durvább függőséget okoz, mint a kóla, akkor egy pikós sokkal többet költ rá, mert sűrűbben és hosszabb időn át használja.
Hogy néz ki a jó minőségű pikó?
Barnás, ragacsos állagú.
Nem kék, mint amit a Breaking Bad-ben csinált Walter White? – kérdezem.
Nem, és a valóság abban is különbözik a filmtől, hogy a metfőzéshez egyáltalán nem kell olyan zseniális kémikus, mint Walter. Gyakorlatilag mindent, ami szükséges hozzá, megvehetsz a boltban, mondjuk a pszeudoefedrin megtalálható jó pár vény nélkül kapható gyógyszerben is.
Ezek szerint itt, Győrben is akadnak házi metlaborok? – tesszük fel a kérdést.
Ja, vannak akik próbálkoznak ezzel, de azért a nagyobbik részét ma is Szlovákiából hozzák be – mondja Tamás.
Aki terjesztő, az egyúttal fogyasztó is?
Ez változó, mondjuk az én köreimben igen: közülünk, aki tolta, előbb-utóbb elkezdte kicsiben árulni is, hogy meglegyen a pénze a saját fogyasztására, de nem mindenütt van így. Furcsamód a többségi társadalomban inkább megvan ez, de azoknál az újvárosi romáknál, akik benne vannak, ott talán kevésbé. Persze ez generációs dolog is: mondjuk az a hetvenéves roma asszonyság, aki benne van az üzletben, nyilván ennyi idősen már nem fogja elkezdeni tolni. Ők már túl öregek hozzá.
A nyugdíjas korosztály is ennyire jelen van a terjesztésben?
Hogyne, nagyon is. Van olyan család, ahol több generáció is csinálja.
Mekkora üzlet ez?
Egyre nő a fogyasztók száma, így aki nagyban nyomja, heti több milliót is megkereshet vele.
Miként képzeljük el ezt? Hogy jut el a pikó a fogyasztóhoz?
Na, pont ez az érdekes - feleli Tamás - Az lenne logikus az itteni terjesztő szempontjából, hogy kimegy Szlovákiába, vagy kiküld valakit, és közvetlenül ő hozza be. Mert ugye minél több kézen megy át az anyag, annál jobban felütik, mindenki lecsípi belőle a részét. De például akik Újvárosban ezzel foglalkoznak, nem szívesen mozdulnak ki, az az elvük, hogy hozzák nekik házhoz, de persze így nem tudnak ránézni, mi történik útközben az áruval, ki nyúl le belőle. Ebből aztán folyton vita meg balhé lesz.
Mit lehetne a pikó terjedése ellen tenni?
Azt nem tudom, mert nagyon megy itt Győrben, nemcsak Újvárosban, de a többségi társadalomban is egyre többen használják vagy árulják. A gyerek már úgy nő fel, hogy a szülei pikóznak. Az iskolában erre nagyon oda kéne figyelni, mert egyre korábban kezdik. Én magam pont a figyelemhiány miatt kerültem bele, nem volt a környezetemben senki, aki észreveszi a jeleket, aztán segít. Mert erről nem lehet egyedül, támogatás nélkül lejönni – zárul a beszélgetés.
Később folytatjuk a témát!