Pár nap, és kezdődnek a hálapénz-razziák?

Papp László Tamás 2021-02-25 18:10:00
A korrupt rendőrök után is nyomozó Nemzeti Védelmi Szolgálathoz kerültek a borítékot elfogadó orvosok ügyei. Próbáltuk szóra bírni az orvosokat, illetve a szakértőket. Köztük a hálapénzügyben korábban is megszólaló, kardiológus főorvos győri polgármestert, Dézsi Csaba Andrást is. Aki másokkal ellentétben válaszolt nekünk. Hogy mit? Olvassa el lentebb!

Márciustól ellenőrzi a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását – hangzott el a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában február 11-én az MTI szerint.

Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciómegelőzési főosztályának vezetője kiemelte: január elsejétől a vesztegetés jogszabályi tényállása kibővült a büntető törvénykönyvben a hálapénzzel. Hozzátette: ezalatt az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott, ígért, elfogadott vagy kért jogtalan előnyt kell érteni. Csak ajándéktárgy adása vagy elfogadása megengedett, készpénz vagy minden más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül a büntető törvénykönyvbe ütközik - magyarázta.

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki hálapénzt fizet

Megjelent hétfőn a parlament honlapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénytervezet, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg. A törvényjavaslat szerint három lépcsőben valósul meg az orvosok béremelése, először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban kaphatnak emelést az orvosok. A javaslat rendelkezik a hálapénz büntethetőségéről is.

Az ezredes hangsúlyozta: nem a "csőbe húzás" vagy a csapdába csalás a céljuk, sőt, munkájukban a bűnfelderítés messze meghaladja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok vagy integritási tesztek számát. A tesztek során megalapozott indok, például ellenőrzött bejelentés vagy az egészségügy korrupciós kitettségének kockázatelemzését követően tudomásukra jutott adat esetén, illetve ügyészi engedély birtokában tesztelik a vizsgált embereket olyan valósnak tűnő szituációban, amikor az NVSZ munkatársa az orvost megvesztegetni próbáló betegnek vagy hozzátartozójának adja ki magát. Kiemelte: mindig a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát nem a betegeket.

Próbáltunk utánajárni a témának, megkeresve egészségügyi szakjogászt, közgazdászt, osztályvezető főorvost, az orvosi kamara megyei elnökét, a Nemzeti Védelmi Szolgálat illetékesét, valamint a győri és a szombathelyi kórház főigazgatóját.

Utóbbiaktól arról érdeklődtünk: kaptak-e ezzel összefüggésben megkeresést, tájékoztatást a hatóságtól, van együttműködés a Nemzeti Védelmi Szolgálattal? A jogszabályi változásra tekintettel az általuk vezetett intézményben létrejött-e esetleg olyan belső ellenőrzési, fegyelmi mechanizmus, szervezeti egység, amely az ilyen cselekményeket próbálja kiszűrni? 2021. január 1-e óta történt-e az intézményükben olyan intézkedés, amely hálapénzt elfogadó orvos vagy más egészségügyi dolgozó lebukásához, vele szemben történő feljelentéshez vezetett? S a korábbi években volt-e példa ilyen esetekre? – kérdeztünk rá a kórházvezetőknél, de nem válaszoltak.

Reagált viszont Dézsi Csaba András, aki győri városvezetői pozíciója mellett a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Kardiológiai Osztályának vezetője is.

„Talán feltűnt a kollégának az az egészségügyi törvény, mely 2021. január 1-től betiltja a hálapénz elfogadását. Ennek következtében természetesen én sem fogadok el, és egyik kollégám sem, mivel ez bűncselekmény, és mi nem vagyunk bűnözők. Amennyiben Ön ezt másképp gondolja, úgy a győri Kardiológiai Osztály dolgozóinak nevében elmondhatom, szégyellje magát, mert feltehetően önmagából indul ki.” - válaszolta Dr. Dézsi Csaba András polgármester.

Természetesen nem feltételeztünk sem róla, sem pedig a kollégáiról semmiféle bűncselekményt. Csupán rákérdeztünk nála: orvosként mik a tapasztalatai az új szabályozás bevezetése óta? Változott az egészségügyi dolgozók, a betegek hozzáállása emiatt? Továbbá, hogy az általa vezetett kórházi osztályon történt-e hálapénzzel kapcsolatos intézkedés, feljelentés, akár most, akár a korábbi években?

Interjú Dézsi Csaba Andrással: Nem kizárt, hogy Győrnek hitelt kell felvennie

Nyilvános lesz-e a városi cégek átvilágításának végeredménye? Kell-e hitelt felvennie Győrnek, és mennyire hibás a szoros költségvetésért a kormány? Megtudhatják-e a győriek, hogy a szakmai vélemények szerint is rossz állapotban van-e a színház épülete? Mi a terv most egyáltalán a színházzal? Miért fáj a polgármesternek, ha a Rómer Ház kérdését feszegetjük?

Dézsi Csaba András korábban maga hozta szóba a hálapénz elfogadása miatti zsarolás témáját. Tavaly novemberben a HVG-nek adott interjúban elmondta: főorvosként természetesen van akitől elfogad hálapénzt, mert még nem tiltja a törvény, és a kezdetektől adózik is utána. Dézsi Csaba András azt is tudja, hogy megrendelésre valaki le is fotózta ezt. Arra számít, ezzel január után próbálják megzsarolni.

Megpróbálták már megzsarolni a hálapénzzel, ahogy azt egy HVG-nek adott interjújában előre jelezte? - kérdeztük a főorvos-polgármestert a vele készült januári interjúnkban.

Az orvosszakmában a legfontosabb a megelőzés, ezért próbálok elébe menni a dolognak: nem teremtek olyan szituációt, ahol egyáltalán szóba kerülhet, hogy elfogadnék hálapénzt. Esélyt sem adok a zsarolásnak – felelte Dézsi.

Ön szerint ki akarta ezzel zsarolni?

Ez engem nem érdekel, én nem vagyok nyomozóhatóság. Január elseje óta semmilyen formában nem lehet hálapénzt elfogadni, én pedig bűncselekménynek a gyanújába sem szeretnék keveredni. Mondok egy példát: szívkatéteres műtőben ritkán dugdosnak az embernek borítékot. Tehát operálni nyilván fogok. De négyszemközt nem fogok beszélni senkivel – válaszolta Dézsi Csaba András.

Az általánosítás, az alaptalan gyanúsítgatás nyilvánvalóan kerülendő, de az általunk megkérdezett szakértő nyilatkozatából az derül ki: minden harmadik orvos elfogad hálapénzt, s az így bezsebelt összeg elérheti az évi 100 milliárd forintot is. „Márciusban fog ténylegesen kiderülni, milyen intézkedések lesznek. Egyelőre úgy tűnik, próbálják megnyugtatni az orvosokat, hogy nem akarják őket csőbe húzni, de a bizalmatlanság, illetve bizonytalanság még erős jelenléttel bír. Különösen nagy a felzúdulás a szülész-nőgyógyószászok és a traumatológusok körében, sokan fenyegetőznek, hogy nem írják alá az új szerződést. Kérdés, mennyire veszik komolyan a jogszabály betartását, illetve adnak-e majd könnyítéseket” - mondta Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Szerinte nehéz felbecsülni a hálapénz összegének mai nagyságrendjét, illetve hogy az orvosok milyen arányban kapnak paraszolvenciát. „Aki adja, rendszerint magasabb összeget mond, ha rákérdeznek, aki kapja, az meg persze kevesebbet. Az utóbbi években talán kevesebb beteg vagy hozzátartozó ad hálapénzt, mivel sokan átpártoltak a magánegészségügybe, az összegek viszont magasabbak lettek. Körülbelül az orvosok egyharmada fogadhat el hálapénzt, ami éves szinten 70-100 milliárd forint körül lehet” – fogalmaz a kutató, aki úgy látja, például a háziorvosok jelentős része szinte egyáltalán nem kap, de aki igen, az akár jelentős összeget is zsebre vághat.

„A háziorvosok manapság nemigen szoktak már kimenni a beteg lakására - inkább a nővérekre bízzák ezt a munkát - de van olyan, aki ilyen „kiszállásokkal" és más szolgáltatások nyújtásával együtt havi 400 ezer forintot is megkeres feketén" – teszi hozzá Sinkó Eszter.

Súlyosnak látja a helyzetet az orvoskamara helyi vezetője is, aki Dézsi Csaba Andráshoz hasonlóan egy kórházi osztályt vezet orvosként. „A hálapénz borzasztóan sokat ártott a hazai orvoslásnak, orvosoknak. Sokuk személyiségét torzította el durván mára. Fontos, hogy legyen visszatartó ereje az ellenőrzéseknek. Annak mindenképpen örülni kell, hogy legalább végre nekiálltunk változtatni ezen a szégyenletes és gyalázatos helyzeten.” – véli Dr. Szijjártó László,  a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Azt viszont gondnak tartja, hogy a változtatások szakmai egyeztetés nélkül történtek. „A mai napig nem ismerhető meg a teljes átalakítási koncepció részletes oka és célja. Csak úgy tudjuk a hazai orvoslás színvonalát  emelni, a becsületét helyreállítani, ha a hálapénzt és az ehhez hasonló torzulásokat megszüntetjük, és korszerű minőségbiztosítási  rendszereket építünk ki. Független - megfelelő szemlélettel, rálátással rendelkező - szakértőkkel a teljes egészségügyi rendszert át kellene vizsgáltatni, és az érintettek bevonásával részletes átalakítási tervet készíteni. Ennek hiányában sajnos kétséges, hogy el tudunk-e jutni egy jobb minőségű, működőképesebb ellátórendszer megvalósításáig" - fűzi hozzá Szijjártó.

Aki szerint a hálapénzről való nyilvános beszéd mai napig tabunak számít. „A hálapénzről nem igazán szoktak nyilatkozni, beszélni azok, akik eddig nagyobb összegeket kaptak. A nyilvánosság előtt inkább mellébeszélnek, ha egyáltalán meg mernek szólalni a témában. A nagy összegeket kapó orvosok sosem látták be, hogy mennyire káros a hálapénz. Úgy vélték, hogy ez nekik jár, megdolgoztak érte. Legtöbbjükből teljesen hiányzik a szakmájukért és az egész orvoslásért érzett felelősség, s még inkább az egész orvoslás rendszerszintű jobbításának igénye. Ezt a szemléletváltást a hálapénz betiltása nem hozza meg. De talán elindít bennünket az efelé vezető úton” – mondja az orvosi kamara megyei elnöke.

Dr. Szijjártó László egyetért a hálapénzzel szembeni határozottabb fellépéssel. "Elhibázottnak tartom, amikor a politikai okokból végzett diktatórikus titkosszolgálati tevékenységhez, mondjuk az ÁVH-hoz próbálják egyesek a hálapénz elleni intézkedéseket hasonlítani. Bennünket, akik eddig se fogadtunk el hálapénzt, ez a téma nem igazán érint. A MOK megújuló etikai kódexe és gyakorlata remélhetőleg követendő példát állít az új orvosgenerációknak és az orvosbárók kihalnak, mint a dinoszauruszok, lehetőséget adva a megtisztulásra.” – teszi hozzá Szijjártó László, aki úgy látja, egyelőre kérdéses: azok az orvosok, akiknek ez jelentős anyagi érvágás, „hogyan fogják kompenzálni a kieső jövedelmet? Ezt jó lett volna előre felmérni. Csak találgatni tudunk ez ügyben, és bízni, hogy korrekt megoldásokat találnak a kollégák mutyizás helyett” – fogalmaz a kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.

„Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát" - az orvosi kamara helyi elnökével beszélgettünk Győrben

Dr. Szijjártó Lászlóval, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével a kórházvezetők leváltásáról, a hálapénz javát „leszüretelő" orvosbárókról, a járvány ágazatra gyakorolt hatásáról, a halálozási adatokról beszélgettünk. Illetve arról, milyen átalakulás kéne, s miért gátolja a rendszer a betegelégedettség mérését. Fotó: Szíjjártó László Jó néhány kórház főigazgatóját váltották le nemrég, köztük a győri és a soproni intézmény vezetőjét is.

Aki a korábban nekünk adott interjúban így fogalmazott: „Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát. S ezek nagy része vezető beosztású: osztályvezető vagy a menedzsment tagja. Illetve a nőgyógyászok mellett az operáló, invazív beavatkozásokat végző szakmákban dolgozók egy része.”

Megkérdeztünk egy egészségügyre szakosodott jogászt is a helyzetről. „A hálapénz elfogadásának a korábbinál szigorúbb jogi szankcionálása különböző mértékben érinti az orvosokat: sokan kevesebbet kaptak, mint amennyi az új szolgálati törvény szerinti fizetésük, de volt egy réteg, elsősorban néhány szakma vezető főorvosai, akik eddig akár az új bértáblában szereplő összegek többszörösét tették zsebre. Az utóbbiak esetében várható, hogy nehezen mondanak le az eddig élvezett, a nyugati orvosbérekhez képest is vaskos illegális jövedelemről. Ők nem biztos, hogy megelégednek az immár tisztességes állami fizetéssel, de a magánellátásban megszerezhető legális bevétel sem lesz vonzó alternatíva számukra." - mondja el Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.

Hozzátéve: „Az már az egyéni jogkövetési morál, kockázatvállalás kérdése, hogy továbbra is meg merik-e kísérelni a hálapénz elfogadását, kikövetelését, vállalva a szigorú büntetőjogi és egyéb következményeket. A beteg-orvos viszony bizalmi jellege megnehezíti a hálapénz-bűncselekmények feltárását. Akkor van nagyobb esély az ilyen esetek napvilágra kerülésére, ha ez a viszony valami miatt megromlik (például a műtét nem úgy sikerül, ahogy azt a beteg vagy a hozzátartozó remélte), és a páciens számára a feljelentés jó elégtételnek tűnik” – véli Kovácsy. Aki szerint a büntetőjogi eszközök önmagukban nem jelentenek megoldást az egészségügyben tapasztalható korrupcióra.

„Összességében azt gondolom, hogy a hálapénz a jelentősen megemelt bérekhez társuló büntetőjogi fenyegetettség miatt visszaszorul, ezt elősegítheti a bűnüldöző szervek felkészültséget és erőt mutató fellépése. Ugyanakkor a hétköznapi mutyizással való leszámoláshoz ez kevés, hiszen egyrészt nem minden korrupciós jelenséghez kötődik pénzmozgás: ismeretséggel, pozícióval is sokan előnybe kerülnek mások rovására az állami ellátásban. Másrészt az egész zavarosban halászás okait kellene megszüntetni ügyfélbarát, átlátható, az ellátással kapcsolatos adatokat, információkat nyilvánossá tevő, mindenki számára azonos feltételeket teremtő egészségügyi működéssel” – állítja az egészségügyi szakjogász.

Úgy látva, hogy a mentalitáson sokkal nehezebben lehet változtatni, mint a törvényeken. „Ehhez a társadalom szemléletváltása is kellene: hogy mindannyiunknak be kell állni a sorba, nincs odatelefonálás, külön időpont leszervezése akkor sem, ha az illető polgármester, vagy a professzor unokahúga. Attól tartok, ettől messze van a közgondolkodás” - mondja Kovácsy Zsombor.

Felvetésünkre, hogy az új jogszabály mennyire tudja elválasztani a korábban szétszakíthatatlannak látszó módon összefonódott köz-, és magánorvoslást, a szakjogász így válaszolt: „A törvény elvi jelentőségű szabálya kizárja az adott orvos magánellátásban kezelt betegének ugyanazon betegség miatt állami intézménybe való "bevitelét", viszont jelentősek a szabály felpuhítására irányuló törekvések (például a várandósgondozás után a legtöbben ragaszkodnak a magánorvosuk által levezetett szüléshez), és fennáll a lehetősége rabló-pandúr játék kialakulásának is” – állítja Kovácsy Zsombor.

„Például úgy, hogy a magánellátásban valótlan diagnózist kap a beteg, hogy a tényleges problémája miatt (ami papíron nem lesz a magánban megállapított betegség, így nem esik a törvényi tilalom alá) az orvos az állami kórházban végezhessen rajta műtétet. A hatóság pedig megpróbálja majd tetten érni az ilyen eseteket, aztán mindkét fél módszerei egyre kifinomultabbakká válnak” – mutat rá Kovácsy.

„A hálapénz-kényszerhez hasonlóan ezeket a protekciós jelenségeket is úgy lehet eltüntetni az ellátásból, ha megszűnik a táptalaja: elsősorban az orvosok lehetősége a várólisták manipulálására. Az átláthatóság és az erőteljes ellenőrzés eszközeivel azt a sok országban természetes működési rendet kellene uralkodóvá tenni, hogy mindegy, honnan jön a beteg, és ki fia-borja, be kell állnia a sorba, és ugyanolyan emberi hozzáállással találkozik, mint bárki más. Többletigény esetén pedig csak szabott áron, hivatalos díjfizetés ellenében lehet magasabb kényelmi szintet vásárolni” – fűzi hozzá Kovácsy Zsombor.

Az egészségügyi szakjogász szerint korábban "elenyésző volt a hálapénzzel összefüggő büntetőjogi felelősségre vonások száma, és még kirívó esetekben (például halálos betegektől kikényszerített kenőpénznél) sem került sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására. Korábban nem is tartottam volna célszerűnek a sok ezer orvost érintő hálapénz teljes kriminalizálását - a bérek jelentős megemelése nyomán viszont védhetőnek tartom ezt a szigort" – mondta Kovácsy Zsombor.

Tény, hogy a rendvédelmi, titkosszolgálati szervezeteken belüli korrupció felderítésére szakosodott Nemzeti Védelmi Szolgálatnak van már Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztálya is. Az ezt irányító Mező László ezredest kérdeztük a témában, de hasonlóan a kórházvezetőkhöz, onnan sem jött reakció. Ha tavasszal lesznek konkrét esetek, ügyek, fejlemények, akkor visszatérünk a témára.

Szólj hozzá!

Elegáns és stílusos falat szeretnél? Nézd meg, mi rejlik a tapétákban!

A tapéták napjainkban már nagyon széles választékban kaphatók az üzletek polcain. Ha szeretnél valami újat és izgalmasat csempészni a szobák falára, akkor jó helyen jársz. Ebben a cikkben egy kis ajánlót találsz a tapéták típusairól és anyagáról, hogy segítséget kapj terveid megvalósításához.

Így védekezhetsz az interneten rád leselkedő veszélyek ellen

Az internet világában való biztonságos jelenlét ma már elengedhetetlen fontosságú. Az internetes bűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni a személyes adatainkat, banki információinkat és egyéb értékeinket.

A KDNP felé kacsingat Horváth Gábor

A szombathelyi önkormányzati képviselő rendre ki szokta jelenteni, hogy ő nem fideszes. 

A kismacskák helyes etetése

A tej az emlősök számára létfontosságú táplálékforrás, amely a korai fejlődési szakaszban biztosítani tudja a szükséges tápanyagokat az éppen a mama pocakjából kibújt és fejlődésnek induló szervezet növekedéshez és egészségéhez.

Egy férfi tökön rúgta a szentgotthárdi vasútállomás vagyonőrét

Másnap pedig lefejelte a kocsivizsgálót. Elítélte a bíróság a vasúti garázdát.

Rendszeresen megverte anyját egy sárvári férfi

Most az ügyészség vádat emelt ellene.

Szombaton nyit a szombathelyi Termálfürdő

A Szentivánéji vigasságok miatt azonban le lesz zárva a parkoló.

Védik a hőségtől a GYHG-s dolgozókat

Életbe léptette azokat az intézkedéseket a GYHG, amik a hőség ellen védik a dolgozókat.

Kiderítettük, miért fontos, hogy minden gyereknek legyen plüssmacija!

Gyakran láthatunk kisgyerekeket plüssmacit vagy valamilyen más pihe-puha figurát szorongatva, sőt sokszor egészen a hírekig eljut egy-egy elveszett mackó esete.

A dunaszerdahelyi DAC-ból érkezett az ETO első friss igazolása

Željko Gavrić erősíti majd az NB I-be jutott csapatot.

Fejre állt egy autó a szombathelyi Petőfi Sándor utcában

Információink szerint személyi sérülés nem történt.

Az Audi Hungaria 160 000 négyzetméterrel bővíti napelemparkját

A járműszerelő csarnok tetejére, valamint 75 ezer négyzetméter zöldteület helyére építenek napelemparkot.

Eső nem lesz, szaharai por viszont igen

A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 36 fok között alakul.

Te mennyire vagy szorongó alkat?

Korunk népbetegsége a szorongás – hirdetik a híroldalak, és sajnos igazat kell adnunk nekik. Soha korábban nem szorongott ennyire és ennyi dolog miatt az ember. Elég csak a megélhetési gondokra vagy éppen a környezeti változásokra gondolni, és máris összeszorul a torok, kiszárad a száj, és erőteljes gyomorideg költözik belénk.

Ittasan vezetett segédmotoros kerékpárt a szombathelyi férfi

Közúti járművezetésétől eltiltást indítványozott az ügyészség.

Elindult a szombathelyi Brenner-villa felújítása

Állványozzák az épületet, nemsokára készül az új tető.

Dézsi Csaba András szerint Borkai és a rossz tanácsadók miatt kapott ki a választáson

Szerinte ő kitakarította a városból a győri polipot, és remél, hogy azt nem hozza vissza Pintér Bence.

Mégsem ül ma össze a Szombathelyi Haladás taggyűlése

Pont akkor tart a többségi tulajdonos a társaság érdekében egy üzleti megbeszélést.