Pár nap, és kezdődnek a hálapénz-razziák?

Papp László Tamás 2021-02-25 18:10:00
A korrupt rendőrök után is nyomozó Nemzeti Védelmi Szolgálathoz kerültek a borítékot elfogadó orvosok ügyei. Próbáltuk szóra bírni az orvosokat, illetve a szakértőket. Köztük a hálapénzügyben korábban is megszólaló, kardiológus főorvos győri polgármestert, Dézsi Csaba Andrást is. Aki másokkal ellentétben válaszolt nekünk. Hogy mit? Olvassa el lentebb!

Márciustól ellenőrzi a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását – hangzott el a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában február 11-én az MTI szerint.

Váradi Piroska ezredes, a Nemzeti Védelmi Szolgálat korrupciómegelőzési főosztályának vezetője kiemelte: január elsejétől a vesztegetés jogszabályi tényállása kibővült a büntető törvénykönyvben a hálapénzzel. Hozzátette: ezalatt az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott, ígért, elfogadott vagy kért jogtalan előnyt kell érteni. Csak ajándéktárgy adása vagy elfogadása megengedett, készpénz vagy minden más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül a büntető törvénykönyvbe ütközik - magyarázta.

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki hálapénzt fizet

Megjelent hétfőn a parlament honlapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénytervezet, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállásának tartalmát határozza meg. A törvényjavaslat szerint három lépcsőben valósul meg az orvosok béremelése, először 2021-ben, majd 2022-ben és 2023-ban kaphatnak emelést az orvosok. A javaslat rendelkezik a hálapénz büntethetőségéről is.

Az ezredes hangsúlyozta: nem a "csőbe húzás" vagy a csapdába csalás a céljuk, sőt, munkájukban a bűnfelderítés messze meghaladja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok vagy integritási tesztek számát. A tesztek során megalapozott indok, például ellenőrzött bejelentés vagy az egészségügy korrupciós kitettségének kockázatelemzését követően tudomásukra jutott adat esetén, illetve ügyészi engedély birtokában tesztelik a vizsgált embereket olyan valósnak tűnő szituációban, amikor az NVSZ munkatársa az orvost megvesztegetni próbáló betegnek vagy hozzátartozójának adja ki magát. Kiemelte: mindig a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát nem a betegeket.

Próbáltunk utánajárni a témának, megkeresve egészségügyi szakjogászt, közgazdászt, osztályvezető főorvost, az orvosi kamara megyei elnökét, a Nemzeti Védelmi Szolgálat illetékesét, valamint a győri és a szombathelyi kórház főigazgatóját.

Utóbbiaktól arról érdeklődtünk: kaptak-e ezzel összefüggésben megkeresést, tájékoztatást a hatóságtól, van együttműködés a Nemzeti Védelmi Szolgálattal? A jogszabályi változásra tekintettel az általuk vezetett intézményben létrejött-e esetleg olyan belső ellenőrzési, fegyelmi mechanizmus, szervezeti egység, amely az ilyen cselekményeket próbálja kiszűrni? 2021. január 1-e óta történt-e az intézményükben olyan intézkedés, amely hálapénzt elfogadó orvos vagy más egészségügyi dolgozó lebukásához, vele szemben történő feljelentéshez vezetett? S a korábbi években volt-e példa ilyen esetekre? – kérdeztünk rá a kórházvezetőknél, de nem válaszoltak.

Reagált viszont Dézsi Csaba András, aki győri városvezetői pozíciója mellett a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Kardiológiai Osztályának vezetője is.

„Talán feltűnt a kollégának az az egészségügyi törvény, mely 2021. január 1-től betiltja a hálapénz elfogadását. Ennek következtében természetesen én sem fogadok el, és egyik kollégám sem, mivel ez bűncselekmény, és mi nem vagyunk bűnözők. Amennyiben Ön ezt másképp gondolja, úgy a győri Kardiológiai Osztály dolgozóinak nevében elmondhatom, szégyellje magát, mert feltehetően önmagából indul ki.” - válaszolta Dr. Dézsi Csaba András polgármester.

Természetesen nem feltételeztünk sem róla, sem pedig a kollégáiról semmiféle bűncselekményt. Csupán rákérdeztünk nála: orvosként mik a tapasztalatai az új szabályozás bevezetése óta? Változott az egészségügyi dolgozók, a betegek hozzáállása emiatt? Továbbá, hogy az általa vezetett kórházi osztályon történt-e hálapénzzel kapcsolatos intézkedés, feljelentés, akár most, akár a korábbi években?

Interjú Dézsi Csaba Andrással: Nem kizárt, hogy Győrnek hitelt kell felvennie

Nyilvános lesz-e a városi cégek átvilágításának végeredménye? Kell-e hitelt felvennie Győrnek, és mennyire hibás a szoros költségvetésért a kormány? Megtudhatják-e a győriek, hogy a szakmai vélemények szerint is rossz állapotban van-e a színház épülete? Mi a terv most egyáltalán a színházzal? Miért fáj a polgármesternek, ha a Rómer Ház kérdését feszegetjük?

Dézsi Csaba András korábban maga hozta szóba a hálapénz elfogadása miatti zsarolás témáját. Tavaly novemberben a HVG-nek adott interjúban elmondta: főorvosként természetesen van akitől elfogad hálapénzt, mert még nem tiltja a törvény, és a kezdetektől adózik is utána. Dézsi Csaba András azt is tudja, hogy megrendelésre valaki le is fotózta ezt. Arra számít, ezzel január után próbálják megzsarolni.

Megpróbálták már megzsarolni a hálapénzzel, ahogy azt egy HVG-nek adott interjújában előre jelezte? - kérdeztük a főorvos-polgármestert a vele készült januári interjúnkban.

Az orvosszakmában a legfontosabb a megelőzés, ezért próbálok elébe menni a dolognak: nem teremtek olyan szituációt, ahol egyáltalán szóba kerülhet, hogy elfogadnék hálapénzt. Esélyt sem adok a zsarolásnak – felelte Dézsi.

Ön szerint ki akarta ezzel zsarolni?

Ez engem nem érdekel, én nem vagyok nyomozóhatóság. Január elseje óta semmilyen formában nem lehet hálapénzt elfogadni, én pedig bűncselekménynek a gyanújába sem szeretnék keveredni. Mondok egy példát: szívkatéteres műtőben ritkán dugdosnak az embernek borítékot. Tehát operálni nyilván fogok. De négyszemközt nem fogok beszélni senkivel – válaszolta Dézsi Csaba András.

Az általánosítás, az alaptalan gyanúsítgatás nyilvánvalóan kerülendő, de az általunk megkérdezett szakértő nyilatkozatából az derül ki: minden harmadik orvos elfogad hálapénzt, s az így bezsebelt összeg elérheti az évi 100 milliárd forintot is. „Márciusban fog ténylegesen kiderülni, milyen intézkedések lesznek. Egyelőre úgy tűnik, próbálják megnyugtatni az orvosokat, hogy nem akarják őket csőbe húzni, de a bizalmatlanság, illetve bizonytalanság még erős jelenléttel bír. Különösen nagy a felzúdulás a szülész-nőgyógyószászok és a traumatológusok körében, sokan fenyegetőznek, hogy nem írják alá az új szerződést. Kérdés, mennyire veszik komolyan a jogszabály betartását, illetve adnak-e majd könnyítéseket” - mondta Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Szerinte nehéz felbecsülni a hálapénz összegének mai nagyságrendjét, illetve hogy az orvosok milyen arányban kapnak paraszolvenciát. „Aki adja, rendszerint magasabb összeget mond, ha rákérdeznek, aki kapja, az meg persze kevesebbet. Az utóbbi években talán kevesebb beteg vagy hozzátartozó ad hálapénzt, mivel sokan átpártoltak a magánegészségügybe, az összegek viszont magasabbak lettek. Körülbelül az orvosok egyharmada fogadhat el hálapénzt, ami éves szinten 70-100 milliárd forint körül lehet” – fogalmaz a kutató, aki úgy látja, például a háziorvosok jelentős része szinte egyáltalán nem kap, de aki igen, az akár jelentős összeget is zsebre vághat.

„A háziorvosok manapság nemigen szoktak már kimenni a beteg lakására - inkább a nővérekre bízzák ezt a munkát - de van olyan, aki ilyen „kiszállásokkal" és más szolgáltatások nyújtásával együtt havi 400 ezer forintot is megkeres feketén" – teszi hozzá Sinkó Eszter.

Súlyosnak látja a helyzetet az orvoskamara helyi vezetője is, aki Dézsi Csaba Andráshoz hasonlóan egy kórházi osztályt vezet orvosként. „A hálapénz borzasztóan sokat ártott a hazai orvoslásnak, orvosoknak. Sokuk személyiségét torzította el durván mára. Fontos, hogy legyen visszatartó ereje az ellenőrzéseknek. Annak mindenképpen örülni kell, hogy legalább végre nekiálltunk változtatni ezen a szégyenletes és gyalázatos helyzeten.” – véli Dr. Szijjártó László,  a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke.

Azt viszont gondnak tartja, hogy a változtatások szakmai egyeztetés nélkül történtek. „A mai napig nem ismerhető meg a teljes átalakítási koncepció részletes oka és célja. Csak úgy tudjuk a hazai orvoslás színvonalát  emelni, a becsületét helyreállítani, ha a hálapénzt és az ehhez hasonló torzulásokat megszüntetjük, és korszerű minőségbiztosítási  rendszereket építünk ki. Független - megfelelő szemlélettel, rálátással rendelkező - szakértőkkel a teljes egészségügyi rendszert át kellene vizsgáltatni, és az érintettek bevonásával részletes átalakítási tervet készíteni. Ennek hiányában sajnos kétséges, hogy el tudunk-e jutni egy jobb minőségű, működőképesebb ellátórendszer megvalósításáig" - fűzi hozzá Szijjártó.

Aki szerint a hálapénzről való nyilvános beszéd mai napig tabunak számít. „A hálapénzről nem igazán szoktak nyilatkozni, beszélni azok, akik eddig nagyobb összegeket kaptak. A nyilvánosság előtt inkább mellébeszélnek, ha egyáltalán meg mernek szólalni a témában. A nagy összegeket kapó orvosok sosem látták be, hogy mennyire káros a hálapénz. Úgy vélték, hogy ez nekik jár, megdolgoztak érte. Legtöbbjükből teljesen hiányzik a szakmájukért és az egész orvoslásért érzett felelősség, s még inkább az egész orvoslás rendszerszintű jobbításának igénye. Ezt a szemléletváltást a hálapénz betiltása nem hozza meg. De talán elindít bennünket az efelé vezető úton” – mondja az orvosi kamara megyei elnöke.

Dr. Szijjártó László egyetért a hálapénzzel szembeni határozottabb fellépéssel. "Elhibázottnak tartom, amikor a politikai okokból végzett diktatórikus titkosszolgálati tevékenységhez, mondjuk az ÁVH-hoz próbálják egyesek a hálapénz elleni intézkedéseket hasonlítani. Bennünket, akik eddig se fogadtunk el hálapénzt, ez a téma nem igazán érint. A MOK megújuló etikai kódexe és gyakorlata remélhetőleg követendő példát állít az új orvosgenerációknak és az orvosbárók kihalnak, mint a dinoszauruszok, lehetőséget adva a megtisztulásra.” – teszi hozzá Szijjártó László, aki úgy látja, egyelőre kérdéses: azok az orvosok, akiknek ez jelentős anyagi érvágás, „hogyan fogják kompenzálni a kieső jövedelmet? Ezt jó lett volna előre felmérni. Csak találgatni tudunk ez ügyben, és bízni, hogy korrekt megoldásokat találnak a kollégák mutyizás helyett” – fogalmaz a kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.

„Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát" - az orvosi kamara helyi elnökével beszélgettünk Győrben

Dr. Szijjártó Lászlóval, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnökével a kórházvezetők leváltásáról, a hálapénz javát „leszüretelő" orvosbárókról, a járvány ágazatra gyakorolt hatásáról, a halálozási adatokról beszélgettünk. Illetve arról, milyen átalakulás kéne, s miért gátolja a rendszer a betegelégedettség mérését. Fotó: Szíjjártó László Jó néhány kórház főigazgatóját váltották le nemrég, köztük a győri és a soproni intézmény vezetőjét is.

Aki a korábban nekünk adott interjúban így fogalmazott: „Az orvosok 10-15 százaléka kapja a hálapénz 95 százalékát. S ezek nagy része vezető beosztású: osztályvezető vagy a menedzsment tagja. Illetve a nőgyógyászok mellett az operáló, invazív beavatkozásokat végző szakmákban dolgozók egy része.”

Megkérdeztünk egy egészségügyre szakosodott jogászt is a helyzetről. „A hálapénz elfogadásának a korábbinál szigorúbb jogi szankcionálása különböző mértékben érinti az orvosokat: sokan kevesebbet kaptak, mint amennyi az új szolgálati törvény szerinti fizetésük, de volt egy réteg, elsősorban néhány szakma vezető főorvosai, akik eddig akár az új bértáblában szereplő összegek többszörösét tették zsebre. Az utóbbiak esetében várható, hogy nehezen mondanak le az eddig élvezett, a nyugati orvosbérekhez képest is vaskos illegális jövedelemről. Ők nem biztos, hogy megelégednek az immár tisztességes állami fizetéssel, de a magánellátásban megszerezhető legális bevétel sem lesz vonzó alternatíva számukra." - mondja el Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.

Hozzátéve: „Az már az egyéni jogkövetési morál, kockázatvállalás kérdése, hogy továbbra is meg merik-e kísérelni a hálapénz elfogadását, kikövetelését, vállalva a szigorú büntetőjogi és egyéb következményeket. A beteg-orvos viszony bizalmi jellege megnehezíti a hálapénz-bűncselekmények feltárását. Akkor van nagyobb esély az ilyen esetek napvilágra kerülésére, ha ez a viszony valami miatt megromlik (például a műtét nem úgy sikerül, ahogy azt a beteg vagy a hozzátartozó remélte), és a páciens számára a feljelentés jó elégtételnek tűnik” – véli Kovácsy. Aki szerint a büntetőjogi eszközök önmagukban nem jelentenek megoldást az egészségügyben tapasztalható korrupcióra.

„Összességében azt gondolom, hogy a hálapénz a jelentősen megemelt bérekhez társuló büntetőjogi fenyegetettség miatt visszaszorul, ezt elősegítheti a bűnüldöző szervek felkészültséget és erőt mutató fellépése. Ugyanakkor a hétköznapi mutyizással való leszámoláshoz ez kevés, hiszen egyrészt nem minden korrupciós jelenséghez kötődik pénzmozgás: ismeretséggel, pozícióval is sokan előnybe kerülnek mások rovására az állami ellátásban. Másrészt az egész zavarosban halászás okait kellene megszüntetni ügyfélbarát, átlátható, az ellátással kapcsolatos adatokat, információkat nyilvánossá tevő, mindenki számára azonos feltételeket teremtő egészségügyi működéssel” – állítja az egészségügyi szakjogász.

Úgy látva, hogy a mentalitáson sokkal nehezebben lehet változtatni, mint a törvényeken. „Ehhez a társadalom szemléletváltása is kellene: hogy mindannyiunknak be kell állni a sorba, nincs odatelefonálás, külön időpont leszervezése akkor sem, ha az illető polgármester, vagy a professzor unokahúga. Attól tartok, ettől messze van a közgondolkodás” - mondja Kovácsy Zsombor.

Felvetésünkre, hogy az új jogszabály mennyire tudja elválasztani a korábban szétszakíthatatlannak látszó módon összefonódott köz-, és magánorvoslást, a szakjogász így válaszolt: „A törvény elvi jelentőségű szabálya kizárja az adott orvos magánellátásban kezelt betegének ugyanazon betegség miatt állami intézménybe való "bevitelét", viszont jelentősek a szabály felpuhítására irányuló törekvések (például a várandósgondozás után a legtöbben ragaszkodnak a magánorvosuk által levezetett szüléshez), és fennáll a lehetősége rabló-pandúr játék kialakulásának is” – állítja Kovácsy Zsombor.

„Például úgy, hogy a magánellátásban valótlan diagnózist kap a beteg, hogy a tényleges problémája miatt (ami papíron nem lesz a magánban megállapított betegség, így nem esik a törvényi tilalom alá) az orvos az állami kórházban végezhessen rajta műtétet. A hatóság pedig megpróbálja majd tetten érni az ilyen eseteket, aztán mindkét fél módszerei egyre kifinomultabbakká válnak” – mutat rá Kovácsy.

„A hálapénz-kényszerhez hasonlóan ezeket a protekciós jelenségeket is úgy lehet eltüntetni az ellátásból, ha megszűnik a táptalaja: elsősorban az orvosok lehetősége a várólisták manipulálására. Az átláthatóság és az erőteljes ellenőrzés eszközeivel azt a sok országban természetes működési rendet kellene uralkodóvá tenni, hogy mindegy, honnan jön a beteg, és ki fia-borja, be kell állnia a sorba, és ugyanolyan emberi hozzáállással találkozik, mint bárki más. Többletigény esetén pedig csak szabott áron, hivatalos díjfizetés ellenében lehet magasabb kényelmi szintet vásárolni” – fűzi hozzá Kovácsy Zsombor.

Az egészségügyi szakjogász szerint korábban "elenyésző volt a hálapénzzel összefüggő büntetőjogi felelősségre vonások száma, és még kirívó esetekben (például halálos betegektől kikényszerített kenőpénznél) sem került sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására. Korábban nem is tartottam volna célszerűnek a sok ezer orvost érintő hálapénz teljes kriminalizálását - a bérek jelentős megemelése nyomán viszont védhetőnek tartom ezt a szigort" – mondta Kovácsy Zsombor.

Tény, hogy a rendvédelmi, titkosszolgálati szervezeteken belüli korrupció felderítésére szakosodott Nemzeti Védelmi Szolgálatnak van már Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztálya is. Az ezt irányító Mező László ezredest kérdeztük a témában, de hasonlóan a kórházvezetőkhöz, onnan sem jött reakció. Ha tavasszal lesznek konkrét esetek, ügyek, fejlemények, akkor visszatérünk a témára.

Szólj hozzá!

Vitézy: A Déli Körvasút építésének meghiúsítása Budapest európai lemaradását hozza magával

A főpolgármester-jelölt szerint Karácsony megint a párt politikának akar megfelelni, nem pedig a budapestieknek.

Egy igazi cukiság, a harlekin tacskó nyomában

Vannak olyan emberek, akik szerint a kutya minimum egy németjuhász méreténél kezdődik, a kistestű egyedeket pedig “haszontalan ölebnek” tartják. És van az emberek másik csoportja, aki szerint az apró termetű kutyusok nagyon cukik és ölelnivalóak. 

Vandálok tüntették el az éj leple alatt Szombathely város címerét

Ilyen még nem volt! Gyűlölet-cunami árad a városi útfelújításokra.

Hogyan válassz ajándékcsomagot egy férfinak?

Az ajándékozás komoly fejtörés és idegeskedés lehet, amennyiben az utolsó pillanatra hagyjuk, legyen szó karácsonyról vagy más alkalomról, születésnapról, évfordulóról, közeli és távoli ismerősnek, üzleti partnernek. 

 Dean Bombac nyártól Győri ETOban folytatja

A következő szezonban a férfi csapat is az élvonalban játszik már.

Magánoikrat-hamisítás miatt nyomoznak a Győr-Szol által felvásárolni kívánt cég ügyében

Már gyanúsított is van a Memento temetkezési cégnek a győri önkormányzati vagyonkezelő által tervezett megvásárlása miatt zajló nyomozásban.

Befejeződött a jáki templom helyreállítása

2018 óta a jáki templom helyreállítására több mint 2 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a Szombathelyi Egyházmegye.

Hogyan előzhető meg a szívférgesség?

A szívférgességet (Dirofilaria immitis) a fertőzött szúnyogok terjesztik, így ha kedvencünket épp egy parazitát hordozó vérszívó csípi meg, sajnos máris átkerülnek a véráramába. A kifejlett férgek pedig a szív- és tüdőerekben súlyos károkat okozva az állat életét is veszélybe sodorják. A legfontosabb tehát a megelőzés, az alábbiakban erről írunk.

Tizennégy év fegyházra ítélt a Szombathelyi Törvényszék egy hajléktalan társait felgyújtó férfit

A férfi 2022. augusztus 15-én egy szombathelyi parkolóban öngyújtóval meggyújtotta a társa lábán lévő gézkötést, amely lángra kapott, és a sértett ruházatára is átterjedt.

Hasznos tanácsok a tavaszi rendrakáshoz

Most már hivatalosan is itt a tavasz, így eljött az ideje az otthonod rendbetételének. Mielőtt azonban belevágnál a takarításba, fókuszálj a rendrakásra, hogy megkönnyítsd a saját dolgodat! Hiszen, mint ahogy a mondás is tartja, rend a lelke mindennek!

Hende Csaba: Aki nem dolgozik ne is egyék!

A Törvényalkotási Bizottság elnöke a családi pótlék emelésének javaslatára nyilvánult meg így.

600 millió forintot fordítanak az Élhető Répcelak projektre

A pénzt a közlekedés és infrastruktúra fejlesztésére fordítják.

Kell-e tudnia egy rendezvényszervezőnek angolul?

Manapság szinte minden munkakörben elvárt az idegennyelv-tudás. Leginkább az angol az, amelyet preferálnak a munkaadók, így jó, ha értünk ezen a nyelven. Különösen fontos ez olyan munkakörökben, ahol gyakori a kommunikáció – így a rendezvényszervezés esetében is.

Kulturális együttműködést kötött Írország magyarországi nagykövetsége, Szombathely és a Leopold Bloom Alapítvány

"Szombathely nagyon hálás James Joyce-nak azért, hogy az Ulyssest megalkotta, és ezzel feltette Szombathelyt a világirodalom könyvesszekrényére" - fogalmazott Horváth Soma, szombathelyi alpolgármester.

Az egri kötődésű Tisza Párt színeiben indulna Magyar Péter az uniós választáson

Volt egri fideszes önkormányzati képviselő alapította a pártot.

Ma megjelenik egy üstökös is a fejünk felett

Meg még egyéb csillagászati nyalánkságok is

Honlapépítés lépésről lépésre: az alapoktól a befejezésig

Egy weboldal elkészítését érdemes profikra bíznia annak, aki nem járatos a webprogramozásban.