2023: az év, amikor a nép elvette a győri polgármestertől a luxusautót

Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson. Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Újabb évnek értünk a végére, és mint azt megtettük 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben, az idei évet is egy összefoglalóval búcsúztatjuk:

Elég sok minden, kezdjük talán ott, hogy…

Voltak jó dolgok

Idén számos olyan tanulmány készült el a városháza megbízásából, gyakran uniós pénzből, mert erre még volt, ami nagyon fontos a város jövőjét illetően. Ilyen a Győr energiaellátásról szóló tanulmány; ilyen volt a győri SECAP, avagy a klímastratégia; illetve a tanulmány Győr közlekedéséről, aminek elkészítése félmilliárd forintba került, és amiből például kiderült: az ingázók fele letenné az autót, ha tehetné, azaz megfelelő biciklis infrastruktúra lenne és használható közösségi közlekedés.

Jó dolog volt, hogy az iszonyatosan magas infláció mellett korrigálta a város valamennyire az óvodai és bölcsődei dolgozók, a szociális ágazat dolgozói, és a városi cégek munkatársainak bérét. Igaz ez leginkább arra volt jó, hogy ne csökkenjenek nagyon nagyot a reálbérek, de ez is eredmény, főleg a tavalyi Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz-KDNP) által diktált elvonások után.

Szintén örülünk, hogy megrendezhette a Vaskakas Bászínház idén a Győrkőcfesztivált – ennek az az oka, hogy februárban megírtuk a tavaly ősz óta nyílt titokként kezelt döntést, hogy idén elmarad Győr egyik országszerte ismert fesztiválja pénzhiány miatt. A cikk nyomán felhorgadt felháborodás hatására aztán hogy, hogy nem előkerült rá az önkormányzati forrás, és volt nyáron Győrkőcfesztivál. Dézsi polgármester a felelősséget az ügy miatt áthárította a bábszínház vezetőségére.

Az önkormányzati fejlesztések sem mentek oly nagyot idén, de azért befejeződött a Generációk Háza felújítása, a Kodály Zoltán parkolólemez építése és a teljesen új mentőállomásban is megkezdhették a munkát a mentősök az év végére. Én nem számolom egyértelműen jó dolognak, de kész lett a kétszer kétsávos 83-as út is, ami miatt viszont még több ember akar majd Győrben parkolni.

A fiaskók éve

2023-at azonban inkább jellemezték a kisebb-nagyobb fiaskók több területen is. Tavasszal például megjelent Győr fejlesztési terve a következő évtizedre, amiben olyan elemek szerepeltek, ami miatt nagyon nehéz volt komolyan venni az egész dokumentumot, és ami mögül hiányzott mindenféle szervezett gondolatiság. Nem is hallottunk róla azóta. Világos lett közben az is, hogy

miközben a fákat tarra vágták már a meg nem valósuló építkezés helyén.

Átadták aztán a 23 miliárdba kerülő új fürdőt, amivel sem a győri publikum, sem a polgármester nem volt elégedett a nyári szezonban, de még az üzemeltető Kovacsics Imre is elégtelenre értékelte működésüket a saját maguk által felállított, fiktív „hét tengeri csillagos” skálán. Azt legalább sikerült tisztázni, hogy melyik tengericsillag-plüsst mintázták a fideszes polgármesterről. Kinyitottak az uszodák a hosszúra nyúlt őszi, tél és tavaszi szünet után, és végül azt is elismerte Dézsi Csaba András polgármester, hogy azokat nem a felújítások miatt zárták be, hanem mert elfogyott a fenntartásukra az általa irányított város pénze. Korábban ugye azt is tagadta, hogy bezárták volna.

Nem sikerült végére érni a Grabo-sátor felújításának; nem derült ki idén se, hogy lesz-e  kulturális negyed Városréten, de már megy az ingatlanmachináció a helye körül – eközben,

Ennek ugye az az oka, hogy hivatalba lépésekor az egész projektet leállította a Győri Nemzeti Színház körül. A legutóbbi verzió az, hogy a színház épületében ifjúsági házat kéne csinálni a polgármester szerint, ahelyett, amit elődje, a szintén fideszes Borkai bontott le egy sarokkal arrébb, hogy parkolókat építsen a kultúra helyére.

Ötödszörre is sikerült olyan változtatási tilalmi rendeletet alkotnia a fideszes városvezetésnek, ami elbukott a Kúrián – Győrben közben emiatt is befigyelt a lakhatási válság, egekben az ingatlan- és albérletárak. Miközben a cél elvileg az volt, hogy ne építsék szét a várost ingatlanfejlesztők, a 14-es út mellett, Dézsi Csaba András jóváhagyásával olyan ingatlanberuházás történik, ami miatt az úton egy újabb veszélyes csomópont épül. Legalább közben a Szigetköz felől érkező forgalom lámpás kereszteződést kapott.

Nagy nehezen megnyitott idén a felújított szabadhegyi rendelő is, ami tavaly december óta kész volt, de utólag egy tűzfalat kellett építeni, hogy kiadják rá az engedélyeket – hogy erre miért volt szükség, arról eltért a város és a katasztrófavédelem véleménye. A Memento nevű temetkezési vállalkozás felvásárlása is fiaskó lett, a győri ellenzék feljelentést is tett az ügyben, és amennyire tudjuk, a Győr-Szol végül nem vette meg a gyanús gazdasági adatokkal rendelkező céget.

aki tíz év alpolgármesterség után most turisztikai menedzser lesz. Az okok nem ismertek, de Radnóti először a GYAC sportklub elnökségéért vívott harcot bukta el egykori főnöke, Borkai Zsolt ellenében, majd levették a frakcióvezetésről, aztán elvették tőle a sportügyeket, végül az alpolgármesterségről is lemondott. Hogy pontosan miért, az talán jövőre kiderül, de az is lehet, sosem tudjuk meg.

Radnótinál nagyobbat talán csak a győri rendőrkapitány Váczi Attila és az Audi-szakszervezet elnökségének két tagja bukott, akiket nem csak leváltottak, hanem le is tartóztattak – előbbit egyelőre közelebbről meg nem nevezett hivatali visszaélés miatt, utóbbi kettőt pedig sikkasztás miatt.

A gránitszilárdságú parkolási rendelet

A fiaskók között kellene szerepelnie, de saját fejezetet érdemel az idén tavasztól kibővített fizetős parkolás kérdése. A történet messziről indul, hiszen először 2021-ben derült ki, hogy Dézsi Csaba András polgármester saját hatáskörben már hozott egy, a parkolódíjak megemeléséről és a zóna kiterjesztéséről szóló döntést, de azt egészen őszig, amíg mi cikket nem írtunk róla, ezt is titokban tartotta.

majd egy közvélemény-kutatást készítettek a parkolásról, amelynek adatait a mai napig nem akarja kiadni az önkormányzat, pedig a polgármester ígéretet tett rá, hogy közzé fogja tenni az eredményt.

A választás után, amikor politikailag a Fidesz szerint ismét biztonságos lett díjakat emelgetni, 2022-ben döntés született róla, hogy drasztikusan emelik a díjakat, és kiterjesztik a fizetős zónát az adyvárosi lakótelep jelentős részére, ezzel megduplázva (!) Győrben a fizetős helyek számát. Ez 2023 áprilisában lépett életbe, és még csak ekkor kezdődött igazán a bohózat.

A rendelet életbe lépése után ugyanis addig módosítgatták azt az elmúlt hónapokban, hogy valójában teljesen kiherélték azt azzal például, hogy a harmadik zónában a második és a harmadik autóra is jár a kedvezményes bérlet, ha a tulajdonos helyi lakos; aztán már azoknak is járt, akiknek csak a tartózkodási helye az adott cím. De csak a harmadik zónában, az első kettőben nem!

csak a helyi lakosok – akik Dézsi szerint maguk kérték a zónásítást – tejelhetnek védelmi pénzt évente a Győr-Szolnak. Ők pedig nagyon jól is jártak vele, idén év végére már harmincszoros nyereséget hozott az új szisztéma.

2023: a luxusaudi bukásának éve

– de legalább a botrány hatására sikerült is beszüntetnünk a gyakorlatot a polgármester esetében.

Történt ugyanis, hogy Dézsi polgármester a nyáron Rammstein-koncertre ment, hazafelé azonban lerobbant a tavasszal lecserélt, James Bondra utalva JB-007 rendszámú vadiúj, luxus Audi A8, amiről a polgármester TikTok-videót is készített. Ennek nyomán megkérdeztük, tényleg a szolgálati Audival ment-e koncertre a polgármester, mire kiderült, hogy nem csak hogy igen, de szerintük még jogosan is, hiszen a magánhasználatért fizet.

Az ügy kapcsán kikértük az adatokat, hogy mennyit fizetnek az adófizetők pénzéből a luxuskategóriás autóért, illetve mennyit fizet a polgármester a magánhasználatért. Eredetileg nem nagyon akarták elárulni, aztán mégis kiderült, hogy

Az országossá dagadó botrány hatására a polgármester visszaadta az autót és átült a városháza által már korábban megvett, nem pedig lízingelt Mercedes kisbuszba, egy nem is túl régi modellbe, amelynek alapára szintén nem alacsony, 20 millió forinttól indul. Eközben korábbi fideszes párttársára, Borkaira fogta az egészet, aki egyébként szintén ilyen típusú autóval járt, viszont a visszaadott kocsi már nem az az autó volt, hiszen valójában Dézsi Csaba András új luxusaudit kapott a botrány kirobbanása előtt pár hónappal, nem kellett a szexbotrányba belebukó Borkai autóját használnia. Dézsi végül ennek kapcsán is úgy tett, mint aki nem tudott semmit a dologról.

Ezután megírtuk: a cégvezetők, alpolgármesterek, egyéb vezetők céges autóira évente több mint 134 millió forintot költ el a város. Ezeket az autókat azóta sem adták vissza. Azt is elmagyaráztuk, hogy miért ilyen konstrukcióban lízingelik: röviden azért, mert ha közbeszerzést írnának ki, akkor nem tudnának olyan paramétert beírni, amiből a végén egy Audi A8-as esik ki.

Legalább az kiderült, hogy az Audi nem várja el, hogy a győri városvezetők Audival járjanak.

Ebben az évben is majdnem mindent eltitkoltak

Mint azt sok eddigi tapasztalatból tudhatjuk: a „nyitott városháza” azt jelenti, hogy valójában semmilyen konkrét adatot nem szeretne elárulni a győri városháza, illetve a győri önkormányzati tulajdonú cégek vezetése arról, hogy egészen pontosan mire és hogyan költik a győri adófizetők pénzét; de még a nyilvános és rögzített közmeghalgatások felvételét sem merik kirakni, mivel ott elég látványos volt már tavaly is a szentivániak tiltakozása.

Ebből a szempontból az év legnagyobb, és leginkább sokat mondó sztorija, hogy még januárban közérdekű adatigénylés keretében próbáltuk – ismét – megtudni, hogy a városüzemeltetési feladatok nagy részét lefedő Győr-Szol és a kukás cég, a GYHG egyes munkákra pontosan milyen alvállalkozóknak mennyi pénzt fizetett ki.

A két cég elutasította eredeti igénylésünket, majd első- és másodfokon is elvesztették a pert, amit emiatt indítottunk. Azt gondolná az egyszeri állampolgár, hogy ezután már csak odaadták az adatokat, de nem: az ügyet a Kúriáig vitték, ahol a döntés az ügyekben januárban várható.

Részleges sikereket azért sikerült elérni, például két év után ismét felkerül a GyőrPlusz archívumába a kéthetente tartott polgármesteri interjú, amit az elmúlt két évben mi igyekeztünk rögzíteni. Ehhez az kellett, hogy közérdekű adatigényléseink után a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal mondja ki, hogy a GyőrPlusz jogszerűtlenül járt el, amikor nem adta ki a hangfelvételeket.

Ugyanígy, bejelentésünk nyomán NAIH közbenjárása kellett ahhoz, hogy kicsit több teljesen alapvető közérdekű adat legyen elérhető a Győr-Szol weboldalán. A NAIH egyébként a győri önkormányzatról is kimondta, hogy jogsértően és rosszhiszeműen járnak el a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatban, azaz direkt félreértelmezik az adatigényléseket, hogy találjanak indokot az adatok ki nem adására. A részben győri önkormányzati tulajdonú Pannon-Víz például a mai napig nem árulja el, hogy tartozik-e a cégnek Győr pénzzel, vagy sem.

A másik folyamatban lévő perünkben azt próbáljuk megtudni, hogy a Dézsi-féle városvezetés hivatalba lépésekor pontosan milyen bútorbeszerzésekre és átépítésekre költöttek el több tízmillió forintot. Az adatokat itt sem akarták kiadni, a pert viszont itt is megnyertük első fokon.

És hogy mi Dézsi Csaba András polgármester álláspontja a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatban, amelyekkel alapvető adatokat próbálunk megszerezni az önkormányzattól? Szerinte ezeket a közérdekű adatigényléseket valójában Budapestről, vagy külföldről diktálják, mert szerinte olyan magyartalanul vannak megfogalmazva, hogy biztos Google Fordítóval vannak lefordítva valami külföldi nyelvről. Miközben a NAIH maga mondta ki, a városháza és a polgármester képtelen a szövegértelmezésre, magyarul vagy nem tud, vagy rosszhiszeműen játsza az ostobát.

Tovább folytatódott idén a hazudozás

A titkolózás mellett a félrebeszélés és a hazudozás is gyakran jellemezte idén a győri fideszes városvezetést és egyes önkormányzati cégeket.

Dézsi Csaba András polgármester

• nem mondott igazat arról, hogy miért nem épült meg a beígért szabadstrand a Kovalterhez;
• nem mondott igazat az országos LED-csereprogramról;
• folyamatosan csúsztatott azzal kapcsoaltban, hogy miért állt le Győrben egy évre az Úszó Nemzet Program;
• rendszeresen ellentmondott a katasztrófavédelem állításainak a József Attila utcai rendelő ügyében;
• nem mondott igazat arról, hogy lehet Győr 750 érmet átvenni a panaszirodában;
• teljesen zavaros állításokat tett szúnyogirtás-témában;
• két rádióadásban is több téma kapcsán magyarázta el, hogy azért nem ő a felelős, hanem a korábban fideszes Borkai;
• óriásplakáton hirdette, hogy Győr a legélhetőbb város, de nem magyarázta el, hogy ez a hivatkozott tanulmány szerint mit jelent (mi megtettük);
• negyedik alkalommal hazudta azt, hogy ki van tiltva a Győr összefog csoportból;
• felsorolta az elmúlt négy év eredményeit, számos csúsztatással és konkrét hazugsággal.

Az utóbbiban legjobb hazugság talán az útfelújításos, ami szerint három év alatt több utat újított fel, mint korábban Borkai tizenkét év alatt. Én megszámolgattam a régi Kisalföldekből, hogy Borkai alatt 2017 végéig 13,3 milliárd forintot költöttek közel 100 kilométer út felújítására. Az útkezelő nem akarta nekem elárulni, mennyi az annyi a Dézsi-érában, de azóta büszkén hirdeti a polgármester, hogy 26 kilométer út újult meg. 26 kilométer pedig kicsit azért kevesebb, mint 100.

A hazudósság a Győr-Szolra is átragadt idén, akik arról kamuztak, hogy vásároltak egy John Deere traktort, mikor valójában bérlik azt. A Városrendészetnél pedig olyan városrendészt fogtak, aki a gyanú szerint hamisította az érettségijét.

Amire nincs pénz, és amire van

Választási évre fordultunk rá 2023-ban, tehát be kellett fejezni a siránkozást, amit 2022 elejétől csinált Dézsi polgármester. Ha emlékszünk, 2022 elejétől úgy őszig ment a hisztéria, hogy az általa vezetett Győrnek elfogyott a pénze – a júliusi Győrkőcfesztiválon ugye azt kérte a gyerekektől a polgármester, hogy szerezzenek pénzt a városnak –, decembertől viszont az a lemez került fel, hogy aki azt állítja, hogy Győrnek elfogyott a pénze, az hazudik.

Mint emlékszünk, a 2022-es év olyan megszorításokkal telt, mint az óvónők ingyenes ebédjének és ruhapénzének megvonása – ami aztán 2023-ban két tagóvoda bezárásával folytatódott. Az óvódák ügyében 2023 végén az éves jelentésekben az intézményvezetők elég egyértelmű SOS-jelzéseket adtak le – egyre durvább az óvónőhiány, pl. a fenti intézkedések miatt is –, amire a polgármester azt felelte: a kiégést nem lehet fizetésemeléssel megoldani.

Az óvodaépületeket kezelésre egyébként a Győr-Szol kapta meg – ami egyébként idén majdnem kiszervezte a teljes városüzemeletetést alvállalkozóknak. Hogy ez miért óriási probléma, és miért ad lehetőséget rengeteg közpénz kreatív elköltésére, azt a fűnyírás példájával mutattuk be. A városüzemeltető cég egyébként idén nagyon jól keresett nem csak a már említett megemelt parkolódíjakból, de a lakáskiadás megemelt bérleti díjaiból is.

Egy költés azért elég egyértelmű volt: 2022 végén ugye felvásárolta a cég Rákosfalvy Zoltán cégét, amelyen keresztül megszerezték a Schäffer-ház és a Vaskakas Taverna épületegyüttesét 700 millió forintért. Idén már tervek is készültek rá: ilyen borzalmasak.

Az állami rezsitámogatásból lakosságarányosan Győr kapta a legkevesebbet; eközben nem csak a szolidaritási adó mértékét nem sikerült lobbitevékenységgel csökkenteni – sőt, még növekedni is fog – de a kormányzati kapcsolataira, ezek szerint indokolatlanul büszke Dézsi polgármester az adórendeletek decemberi felülvizsgálatakor kimondta, hogy bár a nagyvárosok közül már csak náluk 1,6 százalék az iparűzési adó, mi mégis így hagyjuk. 

Ezzel ugye az a baj, hogy az állami szolidaritási adó úgy vesz ki a város zsebéből 9 milliárdot, hogy az állam azt feltételezi: ebből úgy 6 milliárdot úgyis beszedünk iparűzési adóként, hiszen az már mindenhol 2 százalék – ezzel szemben a valóság az, hogy Győr nem szed be 0,4 százalékot, ebből pedig milliárdos hiánya keletkezik a városnak. Ezt Dézsi úgy igyekezett kibekkelni, hogy 2023 elejétől duplájára emelte az építményadót, amiből bejött 4 milliárd forint. Hogy miért nem akarja a győri városvezetés az iparűzési adót emelni, mikor már Kecskemét is megemelte, arról leginkább pletykák vannak.

Nem csak az önkormányzat mozog persze Győr városában, hiszen idén

• kiderült: viszonylag olcsón jutott a Quaestor-ingatlanvagyonhoz Paár Attila;
• az egyetem 370 millióért vette meg a Szijjártó Péter-közeli Dzsudzsák Balázs cégeit;
• a Strabag és a Vill-kor ismét nagy közbeszerzéseket nyertek el a győri Útkezelőnél.

Képviselőjelöltet indítanak a szentiváni civilek

Idén is folytatódott a Szívügyünk Szentiván civiljeinek küzdelme a városvezetéssel. Márciusban maga a GyőrPlusz nevű, adóforintjainkból kiadott fideszes propagandalap ismerte el, hogy bizony-bizony, bár kézzel-lábbal tagadta mindenki Győr fideszes vezetésében, a győrszentiváni terület tavaly a kormányzati döntés idején igenis esélyes volt arra, hogy ide épüljön a Volkswagen tervezett akkumulátorgyára.

Ezt persze eddig is tudtuk, hiszen tavaly nyáron Pintér-Péntek Imre iparkamarai elnök már rég elszólta magát, és egy interjúban elmondta, hogy folynak ilyen tárgyalások, mégis érdekes volt, hogy maga a fideszes propagandalap ismerte el, hogy mikor a győri polgármester úgy csinál, mintha azt sem tudná, mi az az akkumulátorgyár, akkor vagy hazudik, vagy hülye, vagy kihagyták pár elég fontos tárgyalási körből. Persze Dézsi polgármester nem válaszolt a direkt kérdésre, hogy ő mikor hallott először arról, hogy győrszentiván egyáltalán esélyes. (A sajtótájékoztatóra, ahol végül megkérdeztük, a „nyílt városháza” jegyében be se akartak engedni minket.)

A szentivániak idén vízminőséget vizsgáltak, amiből kiderült, hogy már most magzatkárosító anyag van a szentiváni kutak vizében; de aztán sem Dézsi polgármester, sem a győri Fidelitas nem volt elég bátor, hogy elmenjen, és megtekintse a vizsgálati eredményeket a nyilvános fórumon, ahol a civilek azt bemutatták.

Az év végére kiderült: bár az önkormányzat elkezdte előadni azt a színjátékot, hogy a szentiváni hatalmas földterületet, a 400 hektáros tervezett Ipari Parkot átminősítik hivatalosan is veszélyes ipari övezetté, és ennek keretében meghallgatják az emberek véleményét, azt valójában már tavaly február óta egyébként hivatalosan is különösen veszélyes ipari övezetként kezelik, ezt apró betűvel fel is tüntették a térinformatikai rendszerben. Ezek után Dézsi polgármesternek volt arca a szentiváni civilek színitársulatnak hívni a közmeghallgatáson.

Mindenesetre a civilek eljutottak arra a pontra, hogy nem csak matricakampánnyal estek neki a róluk hazudozó városi propagandának, de saját jelöltet indítanak 2024-ben az önkormányzati választáson a városrészben Dr. Balog-Farkas Renáta személyében. És slusszpoénként érdemes megemlíteni: végül nem sikerült Dézsi Csaba Andrásnak levédetnie a Szívügyünk Szentiván nevet, hogy aztán ezzel is akadályozza a szentiváni civilek szerveződését.

Visszatért Borkai

2020-ban nem is tévedhettünk volna nagyobbat, amikor azt írtuk: nem fogunk már sokat hallani a volt polgármesterről. A szexbotrány miatt megbukott fideszes Borkai Zsolt nem csak visszatért, először a GYAC élére mint sportvezető, de

Borkai visszatérése kisebb káoszt okozott a győri Fideszben, Dézsi Csaba Andrással megkezdett, bulváros ízű háborúja nyomán a fideszes beszélő fejek igyekeznek az ellenzéki pártok jelöltjeként beállítani Borkait, miközben a város másik fele meg azt gondolja, hogy titokban valójában a Fidesz jelöltje.

Hivatalosan persze Borkai a Közösen a Jövőnkért Egyesület élén vág neki a választásnak független jelöltként. De Győrben azért láttuk már, hogyan lesznek kamu, de győztes civil jelöltekből a Fidesz-frakció támogatói egyes politikusok a közgyűlésben.

Zászlót bontott a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület

Az idei év pedig nekem különösen fontos volt, mégpedig azért, mert megalapítottam a Tiszta Szívvel a Városért Egyesületet olyan győri polgárokkalegyütt, akik a saját körzeteikben változást akarnak, és úgy döntöttünk, hogy nem csak városszerte elindulunk, de még a polgármesteri címért is megmérkőzünk. Erre a feladatra az egyesület tagsága engem választott ki,

A jelöltjeinkről, programpontjainkról, elveinkről, terveinkről eddig is sokat beszéltünk:

• rendet teszünk a városházán és a város cégeiben, véget vetünk a titkolózásnak, átláthatóvá teszük, hogyan költi a győri városvezetés a győriek közös pénzét;
• a marcalvárosi kiserdőt, ellentétben Dézsi Csaba Andrással nem kivágni, hanem rendbe tenni és védeni akarjuk, faállományát megújítani, illetve az erdőben elérhető szabadidős infrastruktúrát fejleszténi.
• megfizethetetlen és csalódást keltő fürdő helyet, mi az Aranypartot akarjuk rendbe tenni, hogy legyen egy ingyenes, minőségi, tisztességes strandja minden győrinek. Győrben a pénz nem lehet akadálya annak, hogy egy győri jól érezhesse magát a vízparton, minden győrinek jár, hogy egy strandon pihenhessen. Csak pénz és akarat kérdése, amit akár vállalkozókkal összefogva, vagy egy fürdőegylet létrehozásával lehet megoldani.
• és természetesen javasoljuk, hogy Győr fogjon össze az agglomerációjában lévő településekkel, és közös közlekedési koncepciót alakítson ki; P+R parkolókkal állítsuk meg a város határán az autóforgalmat; és úgy kell tovább építenünk a várost, hogy érdemes legyen Győrben élni és a városon belül nem autóba ülni.
• luxusautók bérlése helyett, a 134 millióba kerülő önkormányzati céges luxusautók bérlésének felmondása után, a megmaradó pénzt a pénzt a győri óvodákra, a gyerekekre, a bennük dolgozó szakemberekre fogjuk fordítani.

És ez még csak a kezdet kedves olvasóink, januártól még több, a szakértők által hitelesített és a győriek által támogatott tervünkről fogunk beszélni.

Ez az írás először a Tiszta Szívvel a Városért hírlevélben jelent meg.

Szólj hozzá!