Rendszeres olvasóink bizonyára tudják, hogy évek óta foglalkozunk a két legnagyobb győri városüzemeltető cég, a Győr-Szol és a szemétszállítással foglalkozó GYHG átláthatatlan pénzügyeivel. Aki nem követi, annak pedig röviden összefoglaljuk: a két, több milliárd forint fölött diszponáló cég honlapjain egyáltalán nem elérhetőek a legalapvetőbb közérdekű adatok, és azokat közérdekű adatigényléseinkre sem adta oda a két cég. Eddig.
Január elsején ugyanis újra adatigénylést adtunk be a két céghez, amelyben az alvállalkozók listáját kértük ki 2021-ből és 2022-ből, egészen pontosan azt, hogy kik, mit, és mennyi pénzért dolgoztak be a két cégnek. Jött is a menetrendszerű válasz, amelyben azt közölte mind a két cég, hogy nem fogja kiadni a kért adatokat. Ezúttal azonban nem álltunk meg itt, hanem bíróságra vittük az ügyet, ahol
péntek délelőtt mind a GYHG-vel, mind a Győr-Szollal szemben indított adatigénylési pert megnyertük első fokon,
tehát a bíróság úgy határozott, hogy adatigénylésünk kapcsán semmilyen kifogással nem élhet sem a Győr-Szol, sem a GYHG, a kért adatok közadatnak számítanak, és a városüzemeltető cég esetében 60, a kukás cég esetében 30 napon belül ki kell azokat adni. A döntés nem jogerős, tehát a két cég fellebezhet az ügyben.
A GYHG nem képviseltette magát a tárgyaláson, a Győr-Szolt képviselő ügyvéd pedig többek között azt akarta elérni, hogy ezt az eljárást felfüggesszék, amíg nem derül ki, hogy hogyan jutottak az Ugytudjuk.hu birtokába korábban a cég belső dokumentumai, amely ügyben – mint kiderült – nemrég ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. A tárgyaláson azonban a felfüggesztésre irányuló kérelmet az alperes visszavonta.
Miért fontos ez?
Mint arról korábban írtunk már többször, mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el. Korábban is igaz volt ez, az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők, stb. – árat emelt.
Hogy aztán az ezekből az intézkedésekből beeső pluszbevételek hogyan hasznosulnak, semmit nem árult el a két cég, se önmagától, se kérdésre.
Eközben olyan ingatlanvásárlásokat foganatosított, mint a Schäffer-ház felvásárlása 700 millió forintért Rákosfalvy Zoltántól, vagy a Memento nevú temetkezési cég felvásárlása 140 millió forintért, amely ügyben a rendőrség Pollreisz Balázs (MSZP) feljelentése nyomán nyomozást folytat. A céget pedig mindeközben közpénz-kölcsönökkel és külső hitelekkel kell életben tartani.
Korábban az ügyben kérdeztük Dézsi Csaba Andrást, Győr polgármesterét is, aki azt mondta:
„Én nem szoktam ezeknek a cégeknek a honlapját nézegetni, ezért nem tudtam, hogy nincsenek fent. De megkérdezzük a jogászainkat, hogy minek kell fenn lennie, és megkérjük őket, hogy tegyék fel. De gondolom, ha mondjuk önök kikérik ezeket az adatokat, akkor kötelesek kiadni.”
Mint a gyakorlat mutatta, ez nem így volt. Ennek ellenére az Ugytudjuk.hu több alkalommal is tudott cikkezni a cégek belső ügyeiről, amikor egy-egy ún. whistleblower nagyobb adatcsomagokat juttatott el lapunkhoz. Először 2021 tavaszán a GYHG belső ügyeiről írtunk, ahol egy vállalkozó körüli cégháló tűnt fel 2020-ban, majd ősszel a Győr-Szolban is rá tudtunk mutatni az azóta is a cégnél dolgozó Szabó Jenő képviselő, illetve az akkori stratégiai igazgató, Szabó Ákos rokonainak cégeire. A Győr-Szol vezetését cikkünk megjelenése után két héten belül leváltották.
A legjobban talán az jellemzi a helyzetet, hogy Szabó Jenő egyik fiának apósa, Vaderna János cégének – amelyről itt írtunk külön – 2021-ben nettó 520 millió forint volt az árbevétele úgy, hogy a korábbi években ez az adat rendre 40-70 millió forint körül alakult egyébként. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, ennek mekkora része származott a Győr-Szoltól, szükség lenne arra, hogy a cég közzétegye az adatokat, és meglássuk, hogy pontosan mennyi pénz megy el az alvállalkozókra, és kik ezek az alvállalkozók. Ezt sikerült most – első fokon – elérni a bíróságon.
Ha a két ítélet jogerőre emelkedik, sokkal tisztábban fogunk látni mindkét cég ügyeiben.
