Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
Egy poszt került ki nemrég Győr egyetlen szabad közéleti fórumában, a Győr összefog csoportban. A történet arról szólt, hogy egy önkormányzati bérlakás havi bérleti díja tavalyig 12 193 forint volt. Amihez aztán először hozzájött az addig a Győr-Szol által át nem hárított közös költség, ötezer forint; aztán meg meg is emelték a lakbért, mégpedig – a már beleszámolt közös költséggel együtt – 37 900 forintra. A poszt apropója az volt, hogy a posztoló szerint ezt most megint tovább emelték, a csatolt számla alapján egészen pontosan a közös költség összege növekedett kicsit több, mint 3000 forinttal.
A csoportban előzetes moderáció van, tehát akkor kerül ki egy poszt, ha egy admin azt kiengedni. Mikor elolvastam a szöveget, egy pillanatig elgondolkodtam, hogy kiengedjem-e, mert borítékolni tudtam volna, hogy mit fog mondani az emberek többsége: a posztoló örüljön, mint majom a farkának, hogy Győrben 40 ezer forintot fizet közös költséggel együtt egy bérelt lakásért, a friss hírek szerint ugyanis
Győrben az albérletek átlagos ára manapság 170 ezer forint körül mozog.
Amihez képest nyilván a 40 ezer forint eléggé kedvezményes, a 12 ezer forint pedig valamiféle álomnak tűnik. A Győrben most piaci alapon lakást bérlők, esetleg lakást vásárlók és hitelt fizetők jelentős része tehát a saját szempontjából teljesen jogosan háborodik fel, hiszen a posztoló valami olyan dologról panaszkodik, amit ők bármikor elfogadnának.
Érdemes azonban első mérgünket félretéve kicsit mélyebben elgondolkodni a dolgon, főleg mivel a lakhatási válság teljes erejével megérkezett Győrbe.
Akik meg tudnák fizetni a piaci díjat
Többféle mítosz kering az önkormányzati tulajdonú bérlakásokról, és a kérdésben elég nehéz tisztán látni. Tény: ezek egy részében olyan emberek laknak, akik meg tudnának fizetni piaci alapú albérletet, de mondjuk szerencsések voltak, és a rendszerváltáskor jó helyen lévő szülőtől, nagyszülőtől örököltek egy bérleti jogot. Vagy:
politikailag jól feküdtek ennél vagy annál a városvezetésnél, és kaptak egy kedvező bérleti díjú lakást.
Van ilyen, és ezt nem csak én mondom, de maga Dézsi polgármester vezette elő ezt a narratívát, amikor tavaly megemelték a lakbéreket. Azt mondta, szokás szerint konkrét számadatok, tények nélkül, hogy többnyire nem rászorultak élnek a lakásokban, de gyakorlatilag azt is rögtön hozzátette, hogy örüljön neki mindenki, hogy ezt nem fogják érdemben kivizsgálni, hanem csak egy kis áremelést kell benyelni.
Aztán Prédl Antal, a Győr-Szol vezérigazgatója januárban mégis belengetett valami felülvizsgálatot, de erről azóta sem hallani semmit.
Akik nem tudnák megfizetni
De nem csak gondtalan örökösök és poltikai potentátok dőzsölnek a zsíros önkormányzati bérlakásokban, hanem konkrétan rászoruló emberek is, akiknek nem mindegy, hogy rajta van-e az egyszeri győri polgár és/vagy melós számára felfoghatatlanul alacsony lakbérén az 1500 forintos lakbértámogatás, vagy sem.
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Győrben is vannak jó páran, akik hónapról hónapra, napról napra élnek,
éppen csak kihúzzák a fizetésükből, akiknek bizony az, ha egy inflációs válság közepén az addigi 12 ezer helyett egy év alatt 40 ezer forint lesz a lakbér, az komoly, mindennapi megélhetést veszélyeztető problémát okoz. Tehát igen: Győrben ma 40 ezer forintot fizetni egy albérletért elég király dolognak hangzik. Vannak, akik ennél többet is tudnának fizetni, de ennyit kell nekik, viszont ott vannak azok is, akiknek már a 12 ezer forint kifizetése is neccesen fért bele a költségvetésbe. (Az önkormányzat egyébként a lakbéremeléssel párhuzamosan valamennyivel bővítette a valóban rászorulóknak járó lakbértámogatásra jogosultak körét is.)
Mikor a megélhetési válságban térdig állva jogosnak érzett dühünk előtör tehát, érdemes elgondolkodni, hogy kire is vagyunk pontosan dühösek: derék honfitársunkra, aki egy még nálunkénál is alacsonyabb életszínvonalon küzd naponta azért, hogy legyen mit az asztalra tenni – neki már a nyakáig ér a probléma –, vagy azokra, akik így vagy úgy, de előidézték ezt a helyzetet, amiben mindannyian vagyunk?
Győr-Szol: közös pénzeink fekete lyuka
Az egyik remek példa arra, hogy min érdemes valójában gondolkozni a poszt kapcsán, az az, hogy miért is emelt bérleti díjat a Győr-Szol tavaly. Ha emlékszünk, nem csak ezt, de a városüzemeltető cég gyakorlatilag minden mást is megemelt. Parkolódíjat, a temetői díjakat, a közterület-bérlés díját – alig volt olyan terület, ahol a Győr-Szol nem emelt volna. A fizetős parkolózónát teljesen átgondolatlan módon kiterjesztették a lakótelepi részekre is, megduplázva ezzel a fizetős helyek számát.
Erre jönne persze a kórus, hogy igen, de már rég nem emeltek – való igaz –, és most meg muszáj is volt, mert a rezsiárak az egekben, és a miegyéb,
de amint láttuk, a Győr-Szolnak vígan volt pénze arra 2022 végén, hogy 700 millióért ingatlant vásároljon Rákosfalvy Zoltántól,
ami azt jelzi, hogy olyan óriási pénzszűkében nem lehetett a cég. A lényeg a következő: a Győr-Szol tavaly a rezsiárakra hivatkozva jelentősen megnövelte a bevételeit, eközben azonban egyáltalán nem hajlandó elárulni, hogy pontosan milyen alvállakozóknak, milyen munkákra mennyit fizet. Pedig mint csak a – polgármester szerint is gyatra minőségű – fűnyírás esetében tudjuk, négy cég dolgozik be a Győr-Szolnak egy olyan területen, ahol korábban egy kiegészítő vállalkozás elég volt, a többi munkát maga a Győr-Szol el tudta végezni. Most ráadásul szinte a teljes városüzemeltetést alvállakozóknak akarják kiszervezni.
Magyarán szólva amikor a szintén durván megemelt parkolódíjat fizetgetjük a frissen felmázolt fizetős zónában, vagy az érintett befizeti a háromszorosára emelt lakbért – amit persze irigyelhetünk tőle –, akkor gondoljunk arra: ugyanez a cég nem hajlandó megmondani, hogy ezt a pénzt aztán mire költi el.
A változtatási tilalom nem segített
Győrbe megérkezett a lakhatási válság: élelmesebb polgártársaink trükkök százait bevetve próbálnak munkásszállót építeni kertvárosi részekbe (még élelmesebbek már tíz éve megtették ezt); az ingatlanosoknál sorban állnak bármi értelmezhető árú lakásért, de nem nagyon akad; az ingatlanokat pedig már aranyárban mérik.
Mindezen a helyzeten nem segített az sem, hogy az elmúlt három évben Dézsi polgármester Kúrián többször megbukott változtatási tilalma miatt alig-alig épültek lakások.
Pedig úgy tűnik, hogy a polgármester szerint szét- és túlépített Győrben mégiscsak kifogyni kezdünk az ingatlanokból. Ugyanis nem az a fő baj, hogy valamilyen mérce szerint túl sok lakás épült volna a Borkai-érában, hanem inkább ott, hogy ezek mellé a gyakran egész városrésznyi projektek mellé nem igazán épült fel a megfelelő infrastruktúra: nem csak a parkolóhely, hanem inkább bölcsőde, óvoda, iskola, gyógyszertár, posta orvosi rendelő, bolt, buszjárat, bicikliút. Ilyesmi. Amit a kommunistáknak sikerült egyébként megvalósítani Adyvárostól Marcal 2-ig.
Az is világos, hogy a kertvárosi részekbe nem biztos, hogy jó ötlet munkásszállókat építeni, kérdés azonban, hogy akkor hova érdemes. A jelek szerint a válasz a Dézsi-féle városvezetés szerint az 1000 lakásos Tatai úti társasházprojekt lett volna, erről azonban hónapok óta megintcsak nem hallani semmit. Itt lenne az ideje kitalálni ezt, és megoldani már jó előre, hogy a munkásszálló ne valamiféle szegregátum legyen majd, meg azt is, hogy ne suttyomban akarjanak felépíteni ilyeneket olyan helyekre, ahová nem kéne.
Szóval itt egy nagy feladat: továbbra is jönnek Győrbe dolgozni az emberek. Meg kéne találni a modellt, amivel el lehet őket helyezni a városban.
Közben pedig gondoljunk erre, mi egyszerű emberek, akik fölött döntéseket hoznak a milliárdosok: nekik épp az a jó, ha egymásra vagyunk irigyek és dühösek. Pedig sokkal közelebb áll a 40 ezer forintot és a 140 ezer forintot alig kiköhögő albérlő egymáshoz, mint ahhoz, aki mondjuk kedvenc háziállatait ólomüveg remekműben örökíti meg háza egyik szegletében.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez az írás először megjelent! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!
