Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
Közmeghallgatást tartottak kedden a győri városházán, amelynek az a lényege, hogy bármely győri polgár regisztrálhat, hogy kérdést tegyen fel a város vezetésének. Az eseményen nagy számban vettek részt az Ipari Park különösen veszélyes minősítésű ipari területtel bővítése ellen tiltakozó szentiváni civilek. Közülük elsőként Balog-Farkas Renáta, a körzetben induló, civilek által támogatott képviselőjelölt szólalt fel, és a helyi partnerségi egyeztetésről szóló rendelet eltörléséről kérdezte a polgármestert.
Balog-Farkas Renáta érvelése szerint nem áll meg az az érv, hogy azért kellett eltörölni ezt, mert magasabb rendű jogszabály rendelkezik róla, mivel a szóban forgó jogszabály továbbra is megengedi, hogy legyen helyi partnerségi egyeztetés.
Az ügy előzménye, hogy a Városstratégiai Bizottság tavaly év végén nem tudta megszavazni a GIPZ-beosorlásról szóló lakossági egyeztetés lezárását úgy, hogy semmibe vették a beérkezett közel ezer vélemény, viszont idén januárban gyakorlatilag sikerült ezt keresztülvinni. A szentivániak törvényességi eljárást kezdeményeztek a Kormányhivatalnál, ami helyt adott a szentivániak panaszainak, kimondta, hogy törvénysértő volt a bizottság döntése. Ezzel az önkormányzat egyetértett, de a hiányosságok pótlása helyett az egész partnerségi rendeletet eltörölték. Balog-Farkas Renáta szerint így csorbul a helyi közösségek demokratikus joga, hogy beleszóljanak az ügyekbe.
A szentiváni képviselőjelölt tapsot kapott a közönségtől, mire
Dézsi Csaba András színielőadásnak minősítette a szentiváni civil aktivisták fellépését az ügyben.
Az érdemi ügyben azzal érvelt, hogy lám, a rendelet eltörlése után is volt lakossági fórum – valóban, a Rába-telek újraszabályozása kapcsán tartott fórumról, amelyen a polgármester is megjelent, mi is beszámoltunk. A kérdés az, hogy amikor majd nem pont ezt kell demonstrálni, akkor is tart-e majd ilyeneket az önkormányzat.
Felmerült témaként az is, hogy a polgármester a város egyik cégén keresztül megpróbálta levédetni több városrész mellett a Szívügyünk Szentiván nevet is, de a szentivániak megtámadták ezt, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megállapította, hogy Dézsi polgármester „a védjegy kizárólagosságából fakadó jogokkal vissza kívánt élni, azokat arra kívánta használni, hogy másoknak érdeksérelmet okozzon”.
Dézsi most azt mondta: ő volt jó fej, hogy megmondta a szentivániaknak egy találkozón, hogy erre készül, így fel tudtak lépni ellene.
Arra a közbevetésünkre, hogy a védjegyek bejegyzésének kísérlete a GYTP Kft.-n keresztül közpénzből történt, a polgármester azt mondta, hogy ezt hagyjuk. Azért is érdekes ez, mert magát a „Szívügyünk Győr” szlogent egyébként nem a város, hanem Dézsi Csaba András magáncége, a Heart Care Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. birtokolja (2021. szeptemberében jelentették be, 2022 márciusában hagyták jóvá a kérelmet), miközben a szlogen maga 2020 októberében a város hivatalos szlogenjévé vált. Később megtudtuk, hogy a város nem fizet Dézsi cégének a szlogen használatáért.
Még mindig nem rendeződött a sárási csatornázás ügye
Egy másik nagy, peremkerületi probléa is előkerült újra közmeghallgatáson: a sárási csatornázás ügye. Ennek az a lényege, hogy Dézsi Csaba András a 2020-as polgármesteri kampánya során egy helyi fórumon felháborodásának adott hangot, hogy a 2011-ben elkészült első ütem után nem haladt tovább a csatornázási munka, és megígérte a sárásiaknak, hogy polgármesterként hamar fog ezügyben intézkedni.
Az akkori fórumon jelenlévők visszaemlékezése szerint olyan ígéret hangzott akkor el, hogy a gerincvezetéket a város építi, a rákötésért pedig 200 ezer forintot kell majd fizetnie a lakóknak.
Az intézkedésról tett ígéretét kissé megcsúszva betartó a polgármester egy évvel később, 2021 februárban különített el mintegy 78,5 millió forintot a sárási csatornázás második ütemére, amelynek kivitelezését egyébként a Kultúrmérnök Kft. nyerte el, és amely munka végül 2022 áprilisban el is készült. Csakhogy nem 200 ezer forintot kértek a lakóktól érte, hanem 600 ezret.
A sárásiak képviselői a tavalyi és az idei közmeghallgatáson is azzal érveltek, hogy amikor a telkeket megvették, Sárás ugyan még üdülőterület volt, viszont volt rá lefektetett ígéret, hogy a közeljövőben ez a státusz megváltozik, és közművesíteni fogják majd ezeket az utcákat. Így az idősebb helyiek visszaemlékezése szerint más, üdülőterületnek számító városrészhez képest itt háromszoros-négyszeres négyzetméterárakon keltek el telkek.
Ezen felül a 44/1999. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelet harmadik paragrafusa azt írja, hogy
A településszerkezeti terv által jóváhagyott teljes egészében vagy túlnyomórészt első beépítésre szánt területen az előírt helyi közutak, járdák és közművek kiépítése a terület tulajdonosának, tulajdonosainak feladata.
Sárás azonban a lakók érvelése szerint egyáltalán nem számít teljes egészében vagy túlnyomórészt első beépítésre szánt területnek,
a város saját nyilvántartása szerint „jelentős mértékben átépítésre kerülő (rehabilitációs)” terület, ezért szerintük jogtalanul kéri az önkormányzat a közműfejlesztési hozzájárulást.
Dézsi polgármester most kérte, hogy mutassanak neki egy eredeti adás-vételi szerződést, és ha abban szerepel, hogy az árban benne van valamilyen formában a csatornázás, akkor meglátják, mit tehetnek. Ezen felül megígérte, hogy a már becsatornázott utcákat 2024-ben le fogják aszfaltozni.
Fotók: Bakó Lajos
