Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
A vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére vizsgálta a Kúria (12. oldal) Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) polgármester változtatási tilalmát, aminek az a lényege, hogy amely területre ez rákerül, ott nem lehet építkezést, felújítást folytatni a városban.
A 2020 május óta immár ötödik verzióban megírt változtatási tilalmi rendeletet a Kúria ez alkalommal is eltörölte.
Ezúttal már az volt az indok, hogy a májusi verzióban számos olyan területre került rá ismét a változtatási tilalom, amelyre 2020-ban is rátették ezt, viszont a törvény szerint maxmum 3 évig lehet ilyen korlátozást bevezetni egy-egy területre, nincs lehetőség azok hosszabbítására.
De mi is ez az egész?
2020 májusában Dézsi a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el.
Ez ugyebár azt jelentette, hogy közel az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).
A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.
Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely 2021 szeptemberében ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat, 2022 májusában egy új verziót, majd 2023 májusában ismét egy újabbat.
Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt, azóta sem hallani róla semmit.
Ugyanígy úgy tűnt egy darabig, hogy megépülhet a Dunaville, a projekt, ami miatt Dézsi polgármester eredetileg megalkotta a rendeletet. A polgármester akkor azt mondta egy sajtótájékoztatón: „vannak olyan családi házas övezetek, ahol falatnyi területekre 600-800 lakásos lakótelepeket zsúfoltak be, és a belvárosban a Mosoni-Duna partjára terveztek 13-15 emeletes lakóházakat több száz lakással. Ezeknek sem a közlekedési kapcsolatai, sem pedig a parkolási megoldásai nincsenek átgondolva.” Később aztán mégis zöld utat kapott a projekt, de ez is elakadt valahol, nem hallani róla egy ideje.
A lassan három éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
