Karácsony Gergely budapesti főpolgármester hívta fel a figyelmet, majd a 444 írt cikket arról, hogy
a kormány tovább növelné a gazdagabb önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulás mértékét a jövő évi költségvetésben, mégpedig összességében a 2022-es évben beszedett összeg duplájára.
A dolog a Költségvetési Tanács költségvetésről készült álláspontjából derült ki. Ebben a 17. oldalon ezt írják:
„Az önkormányzati támogatások részbeni bevételeként tervezett önkormányzati szolidaritási hozzájáru|ás (IX. fejezet) összege 29,] százaIékkal magasabb a2023. év várhatő értéknél és majdnem a duplája (195,9 százaléka) a 2022. évi tényadatnak. A hozzájarulás alapjára elsődlegesen a helyi iparuzési adőfizetők nettó árbevételének alakulása van hatással.”
Karácsony azt írta, hogy eközben az önkormányzatok feladatellátásához járó állami normatíva „alig emelkedik, súlyos problémákat okozva a száguldó infláció miatt”. Viszont az, hogy ez nem emelkedik, azt is jelzi, hogy a tehetősebb önkormányzatoktól (így Budapest mellett például Győrtől vagy Székesfehérvártól) beszedett szolidaritási adót nem a céljára, tehát a kevésbé tehetős önkormányzatok támogatására, hanem valami másra költik.
Nem csak Karácsony, de a Költségvetési Tanács is úgy látja, hogy az adóemelés közben az önkormányzatok működési támogatása és a gyermekétkeztetés kiadásai sorok 2024-ben alig haladják meg az ideit.
Újabb csapás a győri költségvetésnek
Balla Jenő győri független önkormányzati képviselő már 2021-ben problematizálta a szolidaritási adó mértékét, és később számszerűen az is kiderült, hogy 2020-ban Győr egy főre vetítve kiemelkedően magas szolidaritási adót fizetett még a tehetős önkormányzatokhoz, így Budapesthez képest is.
2023-ban egyébként ez az összeg 9,6 milliárd forint volt, magyarán szólva nagyjából az Auditól érkező adóbevételt, az iparűzési adó kb. 40 százalékát el is viszi a szolidaritási hozzájárulás.
Ennek kapcsán Balla Jenő egyébként azt a kérdést tette fel: mit vétett győr, miért éri a győri polgár kevesebb mint a felét a debreceninek?
„Szokás szerint a városvezetés megadóan fogadta a tényt, az országgyűlési képviselőink továbbra is láthatatlanok a témában, se egy nyilatkozat, se egy próbálkozás. Mondjuk miért is erőlködnének, ha a győriek szavazatát úgy is megkapják, ha a város nem fejlődik, nem fejlesztik, nem kap pénzt, sőt még el is visznek innen forrásokat?”
– kérdezte a képviselő.
Dézsi Csaba András polgármester is már 2021-ben azt nyilatkozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás túlzott terhet jelent a város költségvetésének, és azóta elvileg többsször tárgyalt is az ügyben, de idén év elején elmondta, hogy nem sikerült változást elérnie a kormánynál. Pedig tavaly óta a polgármester többször is arról beszélt, hogy Győr már nem az a gazdag város, ami egykor volt. (Mi pedig itt írtunk róla, hogy akkor mégis miért hihetik Budapesten, hogy az.)
