Július végén számoltunk be róla, hogy mind a városüzemeltető Győr-Szol, mind a szemétszállító GYHG ellen pert nyertünk másodfokon – a pereket azért indítottuk, mert a két önkormányzati cég januári közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Az ítélet jogerős, a két cég összesen közel egymillió forint perköltséget fizetett ki, és a GYHG esetében 30, a Győr-Szol esetében 60 napon belül küldeniük kellett volna az adatokat, amelyek mindkét ítélet szerint közérdekűnek számítanak.
A két cég azonban tovább akadályozza, hogy a győriek tisztán lássanak az ügyeikben: a Kúriához fordultak felülvizsgálatért, egészen érdekes érveléssel.
A GYHG kerestében arra próbál hivatkozni – kapaszkodjon meg a kedves olvasó, vad jogi utazás következik –, hogy az eredeti adatigénylésben olyan kimutatást kértünk a cégtől, amely tartalmazza, hogy milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Míg a bíróság ítélete arról szól, hogy adják ki a következő adatokat: a cég mely alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek. Szerintük ez azt jelenti, hogy a bíróság az eredeti adatigényléshez képest eltérő ítéletet hozott.
Az adatigénylést január legelején adtuk le, ha rendben válaszolnak rá – mindkét cég percek alatt tudja lehívni ezeket az adatokat a rendszeréből – akkor január közepén már értesülhetett volna a publikum a tényekről. Ehelyett perelnünk kellett, ahol első fokon márciusban, másodfokon júniusban született ítélet, amelyek nyomán még mindig 30-60 napot húzhatták a cégek az adatok kiadását.
A Kúriához fordulás azt jelenti, hogy újabb pár héttel, akár egy-két hónappal odázzák el, hogy ki kelljen adniuk azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, hogy pontosan mely cégekre, milyen munkákra költik a győriek pénzét.
Tehát január közepe helyett – hacsak a Kúria nem fogadja el a fenti furcsa érvelést – októberben derülnek ki az adatok. A kérdés az, hogy valójában milyen indoka lehet a két cégnek arra, hogy ennyire ne akarja ezeket az adatokat megmutatni a győri polgároknak.
Miért fontos ez?
Mint arról korábban írtunk már többször, mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el. Korábban is igaz volt ez, az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők, stb. – árat emelt.
Hogy aztán az ezekből az intézkedésekből beeső pluszbevételek hogyan hasznosulnak, semmit nem árult el a két cég, se önmagától, se kérdésre.
Eközben olyan ingatlanvásárlásokat foganatosított, mint tavaly a Schäffer-ház felvásárlása 700 millió forintért Rákosfalvy Zoltántól, vagy a Memento nevű temetkezési cég felvásárlása 140 millió forintért, amely ügyben a rendőrség Pollreisz Balázs (MSZP) feljelentése nyomán nyomozást folytat. A céget pedig mindeközben közpénz-kölcsönökkel és külső hitelekkel kell életben tartani.
Korábban az ügyben kérdeztük Dézsi Csaba Andrást, Győr polgármesterét is, aki azt mondta:
„Én nem szoktam ezeknek a cégeknek a honlapját nézegetni, ezért nem tudtam, hogy nincsenek fent. De megkérdezzük a jogászainkat, hogy minek kell fenn lennie, és megkérjük őket, hogy tegyék fel. De gondolom, ha mondjuk önök kikérik ezeket az adatokat, akkor kötelesek kiadni.”
Mint a gyakorlat mutatta, ez nem így volt. Ennek ellenére az Ugytudjuk.hu több alkalommal is tudott cikkezni a cégek belső ügyeiről, amikor egy-egy ún. whistleblower nagyobb adatcsomagokat juttatott el lapunkhoz. Először 2021 tavaszán a GYHG belső ügyeiről írtunk, ahol egy vállalkozó körüli cégháló tűnt fel 2020-ban, majd ősszel a Győr-Szolban is rá tudtunk mutatni az azóta is a cégnél dolgozó Szabó Jenő képviselő, illetve az akkori stratégiai igazgató, Szabó Ákos rokonainak cégeire. A Győr-Szol vezetését cikkünk megjelenése után két héten belül leváltották.
A legjobban talán az jellemzi a helyzetet, hogy Szabó Jenő egyik fiának apósa, Vaderna János cégének – amelyről itt írtunk külön – 2021-ben nettó 520 millió forint volt az árbevétele úgy, hogy a korábbi években ez az adat rendre 40-70 millió forint körül alakult egyébként. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, ennek mekkora része származott a Győr-Szoltól, szükség lenne arra, hogy a cég közzétegye az adatokat, és meglássuk, hogy pontosan mennyi pénz megy el az alvállalkozókra, és kik ezek az alvállalkozók.
Mint látjuk, átláthatóság szempontjából a cégek rendkívül rosszul teljesítenek: a legalapvetőbb adatokat is csak hatósági felszólításra teszik ki honlapjukra, a közérdekű adatigénylésekre pedig nem csak válaszolnak, de mindencjogi eszközzel próbálják elkerülni a válaszadást.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs is. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
