Új plakát került ki Dézsi Csaba András győri polgármester évről évre lepuszultabb telkére a legutóbbi helyén. Ebben azt a márciusban nyilvánosságra hozott tanulmányt idézi, amely a szalagcímek szerint azt állapította meg, hogy Győr a „legélhetőbb” város.
De mit jelent az, hogy „legélhetőbb”? Érdemes ehhez fellapozni a tanulmányt, amit az arról beszámoló GyőrPlusz-cikkben egyébként nem linkeltek.
A megállapítás nagyon jól hangzik, és egy szempontból igaz is: a tizenhét vizsgálható, ENSZ által meghatározott fenntarthatófejlődés-célból (SDG) a csak megyei jogú városokat szemügyre vevp kutatás által vizsgált háromban összesítve Győr a legjobb. De mi ez a három?
Mutatjuk:
- SDG 8 cél: „a tisztességes munka és gazdasági növekedés”,
- SDG 9 cél: „ipar, innováció és infrastruktúra”,
- SDG 11 cél: „fenntartható városok és közösségek”.
Az első területen 73 ponttal kiemelkedő eredményt produkált Győr, gyakorlatilag ezzel húzza be a „győzelmet”, mint látni fogjuk. Itt azt vizsgálták, hogy mennyi az egy főre jutó nettó jövedelem, mennyi a 180 napon túli álláskereső, az egyéni vállalkozások aránya, az idős népesség eltartottsági aránya és a frissen végzettek foglalkoztatási rátája. Itt nagyon jól teljesít Győr.
A második területen már negyedik helyre szorult Győr közel 61 ponttal. Az itt vizsgált mutatók: kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában, internetelőfizetések száma, szabadalmak száma, országos közutak hossza, széndioxid-kibocsátás, vándorlási különbözet, megyei jogú városokba bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakon
belül, Budapest leggyorsabb elérési ideje .közúton
A harmadik területen szintén a negyedik helyen van Győr 62 ponttal. Az itt vizsgált mutatók: szállópor-szennyezettség éves átlaga, egy főre jutó nitrogéndioxid-kibocsátás, ingatlan négyzetméterár, elégedettség a háztartás anyagi helyzetével, elégedettség a lakókörnyezet minőségével, települési támogatásban részesítettek száma a lakónépesség százalékában, egy lakosra jutó helyi autóbuszos utazások száma, kulturális intézmények, látnivalók, múzeumok száma, másodlagos közműolló (víz- és csatornahálózatba kapcsolt lakások arányának eltérése), egy főre jutó keletkezett hulladékok mennyisége, szelektíven gyűjtött hulladék a teljes keletkezett hulladékgyűjtésben, egy főre jutó GINOP pályázaton megújuló energiaforrások fejlesztésére kapott támogatás.
A tanulmány egész pontosan úgy fogalmaz, hogy Győr „a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít”,
ami jóval közelebb áll a tanulmány valóságához, mint a „legélhetőbb” szó. Még a vizsgált mutatókon belül is az a helyzet ugyanis, hogy Győr csak a nagyon konkrét gazdasági mutatókban teljesít kifejezetten jól, tehát magasabb a jövedelem, mint máshol, kevesebb a munkanélküli, sokan járnak be a környékről dolgozni, és hasonlók.
Érdemes kiemelni még, hogy a lakosság kiemelkedően elégedett itt a fizetésével (10/5,9), illetve a lakókörnyezete állapotával (10/7,8) is.
A kutatásból teljesen kimaradt másik 14 mutató tekintetében ugye semmit nem tudunk meg a városról, pedig nyilván a „legélhetőbb” címhez még érdemes lenne pár mutatót megismerni, például azért, mert a fenntarthatófejlődés-célok hierarchiába rendezve így néznek ki:
A legalapvetőbbnek tehát a bioszférához kapcsolódó célok számítanak, amit ez a tanulmány nem vizsgált, hiszen mindhárom kiválasztott mutató a két felső „tortaszeletben” található, és Győr abban a kettőben teljesített igazán jól, ami a legfelső részen van. Amit tehát nyugodtan kimondhatunk, hogy a győri gazdaság jól teljesít, minden munkavállalót felszív, és jól fizet. Ezen túl azonban leginkább csak kétséges megállapításokat lehet tenni a tanulmány alapján.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs is. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
