Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
A minap finoman, de így is elég markáns megállapításokkal véleményezte a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a győri önkormányzat Településfejlesztési Tervét. Egyrészt jelezték, hogy egy sor dolog hiányzik az anyagból, másrészt tettek pár egészen alapvető észrevételt, például azt, hogy semmi sem jelzi a dokumentumban, hogy mi alapján rangsorolja az önkormányzat az egyes projekteket; vagy nem derül ki, hogy hogyan fejlesztenék a közösséi közlekedést.
A dokumentumot korábban mi is két részletben ismertettük. Amit tudni kell: ez a terv nyilván nem azt jelenti, hogy az itt szereplő összes dolog meg fog valósulni a következő tíz évben, egy ilyen dokumentum leginkább arról szól, hogy milyen fejlesztési irányokban gondolkodik egyáltalán a város, milyen irányban készít akár konkrét terveket. Az álmokat, terveket, elképzeléseket aztán nyilván hozzá kell faragni a valósághoz: lesz projekt, ami elvérzik, lesz olyan, ami évtizedekig talonban marad, hogy később megvalósuljon, és persze lesz olyan is, ami elkészül – vagy úgy, ahogy elképzelték, vagy máshogy.
Egy biztos: ami itt szerepel, az megmutat valamit arról, hogy a mostani városvezetés milyen irányokban gondolkodik a város fejlődéséről – vagy gondolkodik-e egyáltalán.
Ebből a szempontból azonban a mostani anyag eléggé gyorsan és eléggé sok ponton elhasal: tele van olyan fejlesztésekkel, amelyekhez legfeljebb annyi köze/ráhatása van az önkormányzatnak, hogy bólint egyet rá (egyetemi fejlesztések), szerepel benne egy sor olyan terv, ami leginkább a fantázia birodalmában fog megvalósulni, cserébe kimaradt egy sor dolog, amivel foglalkozni kéne ezek helyett.
Kezdjük a nyilvánvalóval: a Belváros-Városrétet felölelő „Centrum” akcióterület legnagyobb tervezett fejlesztései leginkább a Dézsi Csaba András polgármester által 2020-ban megálmodott kulturális negyed fejlesztéseit jelentik, amelynek megvalósítása 600 milliárd forintba (!) kerülne, és amelyről már kormányzati szinten is azt mondták, hogy túl grandiózus.
Tehát a tervezet egyik fontos, központi eleme nem hogy nem mostanában, de várhatóan soha nem fog megvalósulni.
A terv közben egy szót sem ejt a Győri Nemzeti Színház épületéről, amelynek Dézsi polgármester által leállított felújítása már 2018-ban is azért került be a Modern Városok Programba Győr részéről, mert az épület elég rossz állapotban volt. A helyzet azóta nem lett jobb, de a kulturális negyed álma még mindig akadályozza, hogy komolyan gondolkozzon az épület jövőjéről a város.
Innentől kezdve nagyon nehéz eldönteni, hogy mi az, ami komoly szándékkal, és mi az, ami csak azért került bele az anyagba, hogy a polgármester elégedett legyen.
Biztos az utóbbi kategóriába esik az „Ifjúsági Börtönhotel”, vagy a Baross úton nyitandó zenei inkubátorház, avagy rocksuli. Mindkét ötlet két éve merült fel, egyikből sem úgy tűnik, hogy valaha lenne valami, de mindkét dolgot a polgármester taláta ki, és vizsgáltatta meg.
A centrumban, de a külsőbb kerületekben is hangsúlyos elem a parkolás kérdése, amit a városvezetés további mélygarázsok és parkolólemezek telepítésével oldana meg: ha minden megépülne a belvárosban, amivel a terv számol, akkor szinte úgy nézne ki, hogy a Batthány tér északi oldalától a megyeházáig sétálgathatunk a föld alatti parkolókban – persze ez nem lenne így, de nem sok kéne, hogy a sok elképzelés ténylegesen összeérjen a föld alatt.
Ez tovább erősíti azt a paradoxont, amelyben az önkormányzat a szuburbanizáció felpörgetésével (változtatási tilalom) bevezető utak négysávosításával, illetve a parkolóhelyek számának növelésével gerjeszti az autós forgalmat, amit aztán nem igazán próbál kompenzálni a közösségi közlekedés valós fejlesztésével. A dokumentum maga is felsorolja a parkolóhely-bővítés következményei között, hogy „a kielégítő parkolókapacitás bővítésének következtében tovább fokozódhat a személygépjárműforgalom”.
Az anyag egyik nagy meglepetése, hogy mennyire nem gondol semmit Győr külső városrészeinek fejlesztéséről.
Keletre, Győrszentiván köré szinte csak iparfejlesztés, a város nyugati kapujába szintén leginkább ez jut. A lakásépítéseket valamiért főleg délre (Kismegyer, Szabadhegy) és Bácsa-Víziváros még szabadon álló részeire szorítja a tervezet. Megújulna pár rendelő, óvoda, bölcsőde; megépülne a Kiserdő dél sarka helyén a tanuszoda, amiről a helyi fideszes képviselő is elmondta, hogy bár uszodát nagyon rég szeretne a városrész, de rossz ötlet odarakni. Egy-egy véletlenszerű fejlesztési elképzelés jut persze a legtöbb területre, de nem túl sok.
Eközben stratégiai fontosságú kérdésekre semmiféle feleletet nem találunk az anyagban: ilyen például a vasútállomás felújításának kérdése; a színház már említett ügye; bármiféle alternatív elképzelés a volt Rába-telek hasznosítására, esetleg olyan, ami nem 600 milliárd forintba kerül; illetve alternatív elképzelés arra, hogy hogyan és hova lehetne még ipart telepíteni Győrben. Nem látszik az sem, hogy hogyan kezelné a város a dugókat, vagy mondjuk mit gondol a panellakótelepek legnagyobb problémájáról, ami pedig a panelprogram félbemaradása.
Összességében úgy néz ki az egész, mint egy, a határidő lejárta előtt nagyon gyorsan összehányt ötlethalmaz, amiben a régóta tervezett ötletek és néhány jó elképzelés mellé leginkább Dézsi polgármester fantazmagóriái fértek be.
Ez alapján viszont úgy tűnik, hogy igazából dunsztja sincs senkinek a tornyosban, hogy milyen irányba kéne vinni a várost.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez az írás először megjelent! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!
