Április eleje óta téma a Győri Nemzeti Színház negyvenkét éves belvárosi épületének lebontása: Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) ekkor árulta el a Kisalföldnek, hogy az épület felújítása helyett ilyesmit fontolgat, azóta azonban – mint azt itt kibontottuk – pár, a színház helyére tervezett parkot bemutató látványterv publikálásán kívül a város polgárai nem nagyon ismerhettek meg pontos adatokat a színházépület állapotáról és a tervezett kulturális negyedről.
Az egyik ilyen kérdés, hogy milyen állapotban van most a Győri Nemzeti Színház épülete: a polgármester szerint „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális”, ráadásul annyira, hogy szerinte egy felújítás után is az lenne. Később, a nekünk adott interjúban is rákérdeztünk, hogy konkrétan mi a baj, a színház épületével, mire Dézsi Csaba András így fogalmazott: „Olyan rossz állapotban van a színház, hogy nagyon sok milliárdot kell arra költeni, hogy ne szakadjon be a teteje, ne ázzon fel a pincéje, az egész kinézzen valahogy.”
Mi is kiváncsiak voltunk arra, hogy a polgármester mire alapozza ezeket az állításokat, mivel ez az egyik fő érv az épület bontása mellett – tehát érdekelt minket, hogy készült-e, és ha igen, miért nem nyilvános az a tanulmány vagy egyéb dokumentum, amely felméri az épület energetikai állapotát, és amely alapján ilyen egyértelművé vált, hogy a bontás és az új épület építése máshol az egyetlen megoldás, de ilyen irányú kérdésünkre nem kaptunk választ.
Nem vagyunk ezzel egyedül: a győri polgár ugyanis
közérdekű adatigényléssel próbálja elkérni a színházépület állapotára vonatkozó dokumentumokat, de egyelőre csak bürokratikus elutasítást és titkolózást kapott válaszul.
Az adatigénylő május 12-én küldte be az adatigénylést, amelyben „a Győri Nemzeti Színház legutóbbi energetikai felmérésének, állapot- és állagfelmérésének dokumentumait” kérte el a színháztól. Erre a határidő lejártának napján, május 27-én kapott két üzenetet ugyanazzal a szöveggel, amelyben a színház és a győri jegyző, Lipovits Szilárd pontosítást kértek tőle. Azt kérték, írja le pontosan, hogy mit ért energetikai felmérés alatt, fel is sorolta a színház, hogy mire gondol „teljes körű vagy részleges, az energetikai tanúsítvány kiállítását megalapozó felmérés vagy egyéb célból készült felmérés”.
Május 28-án megtörtént a pontosítás, válasz azonban továbbra sem érkezett, mire az adatigénylő ismét levelet küldött június 3-án a színháznak, amelyben felhívta a figyelmüket arra, hogy az eredeti határidő letelt. Erre a színház és a jegyző – ismét megegyező szövegű válaszban – azt reagálta, hogy álláspontjuk szerint a határidőt jelen esetben a pontosítástól kell számítani, tehát szerintük újabb 15 napjuk van a dokumentum elküldésére.
Ez azt jelenti, hogy a dokumentumot pénteken kellett volna legkésőbb elküldeniük, ehelyett azonban csütörtökön újabb levelet küldött a jegyző, amelyben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva azt írta: nem 15, hanem 45 nap határidő alatt fog válaszolni a pontosításhoz képest az adatigénylésre, amelyre a jogszabály egyébként valóban lehetőséget ad neki.
Mit jelent ez az egész?
Nagyon úgy tűnik, hogy azt, hogy a városháza (és a színház) nem igazán szeretné kiadni azokat az energetikai felmérésre vonatkozó dokumentumokat, amelyek alapján elvileg a polgármester megállapította, hogy „a jelenlegi épület energetikailag katasztrofális”.
A kérdés az, hogy miért? Ha van ilyen dokumentum, ami ezt az álltást támasztja alá, annak publikum elé tárását miért kell minden lehetséges bürokratikus eszközzel akadályozni? Ha viszont nincs ilyen dokumentum, vagy az nem a fenti állítást támasztja alá, akkor mi alapján mondja a polgármester, hogy rossz az épület állapota?
Amíg nem lesznek nyilvánosak a vonatkozó dokumentumok, addig ezekre a kérdésekre nem ismerhetjük a választ. Márpedig ha a színházon és a városházán múlik, csak egy hónap múlva lesznek nyilvánosak, ha egyáltalán akkor hajlandóak lesznek kiadni ezeket.
