Mégis mi folyik itt Győrben?

Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez az írás először megjelent!

Év eleje óta írunk arról az Ugytudjuk.hun, hogy az ország egyik gazdasági motorjának számító, az egyik leggazdagabb városának tartott Győr anyagi nehézségekkel küzd. Bár ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált az önkormányzat, egy ideje már Dézsi Csaba András polgármester is arról beszél nyilvánosan, hogy nincs pénze a városnak.

A legemlékezetesebb, emblematikus pillanata ennek az volt, mikor a Győrkőcfesztiválon a város irányítását átvevő gyerekeknek azt mondta a polgármester, hogy:

„A gyerekektől azt szeretném kérni, hogy ebben a három napban a várost úgy vezessék, hogy egy kis pénzt szerezzetek a városnak légyszíves, mert annak fogytán vagyunk.”

(A másik ilyen pillanat az volt, amikor bemondta a rádióba, hogy már nem az van Győrben, hogy hátradőlünk, és pénzeszsákra esünk, majd ezután hátradőlt, és a bruttó ötmillió forintos jutalmával teli pénzeszsákra dőlt, miközben az országos sajtó azt próbálta kideríteni, hogy mit is csinálnak pontosan a győri egyetem alapítványának kurátorai – köztük Szijjártó és Dézsi – havi 1,5 millió forintért.)

Persze év végére térdig gázolunk az itthon más európai országokhoz viszonyítva példátlan módon elszabaduló inflációban és az egész kontinensen ható energiaválságban, de ha végigtekintünk az éven, láthatjuk, hogy Győr vezetése már a kezdettől fogva tényleg a fogához verte a garast:

• már a februári költségvetésben megvágták az intézmények büdzséjét, ezért például az óvónők ruhapénzén, ebédjén és az ovisok kézműves termékein kellett spórolni;

• aztán júniusban jött az újabb kör, amikor ismét költséglefaragásra szólította fel a polgármester az önkormányzati intézmények, cégek vezetőit és megemelték a parkolódíjakat, illetve egyéb díjakat;

• közben kiderült, hogy egy sor nagy projektből konkrétan semmi sem lesz mostanában: nem lesz híd a Mosoni-Dunán, a kulturális negyedet hosszú időre elfelejthetjük;

• majd jött a szeptember, amikor már az ország más részein is lehetett érezni a válságot, de Győr volt az egyetlen, ahol gyakorlatilag egy hét alatt az óvodák, bölcsődék, szociális intézmények kivételével majdnem az összes közintézményt bezárták, vagy jelentősen korlátozták a nyitvatartásukat, ráadásul úgy, hogy ezért a polgármester semmiféle felelősséget nem vállalt, sőt, tagadta, hogy ez megtörtént volna;

• majd jöttek az utolsó pofonok: több vidéki város támogatást kapott az uszodája nyitvatartására, de az addigra már vizet is leeresztő győri nem; a színház épülete is bezár januárban; emelkednek az önkormányzati lakbérek; végül most vasárnap szembesülhetett azzal minden győri, hogy a megszokott csodálatos adventi fényár teljesen elmarad – aztán végül a polgárok tiltakozása után valami mégis lesz azért.

És a Volán felől érkező hírek sem kifejezetten megnyugatóak: januárban marad a menetrend, de nincs kiegyezés a város és a cég között a vitatott pótbefizetésekről, és a polgármester maga mondta, hogy át kell alakítani a menetrendet.

Mi a fészkes fene történt Győrben?

Sok olyan város van, ahol bezárt az uszoda vagy más intézmény, akár több is; és olyan is van, ahol szerényebbek a karácsonyi fények; vagy ahol nem csak veszélybe került, hanem már le is felezték a buszközlekedést; vannak aztán olyanok is, ahol ilyen-olyan díjakat megemeltek év közben, vagy jövő évtől.

Megint a szokásos a helyzet: mindegyikre egyenként elmondhatják a bozótharcos fideszes, fidelitasos kommentelők, hogy ilyen máshol is van, meg energiaválság van, meg helyzet van, a rendeletek indokolásába is bele lehet ezt írni, de lassan érdemes körbenézni az országban: ilyen azért nem nagyon van máshol. Ne felejtsük el: nem mondjuk Salgótarjánról beszélünk ráadásul, hanem Győrről. És persze lehet jönni azzal, hogy itt már tavaly milyen gázszámlát kapott a város, de az is igaz egyszerre, hogy éppen ezért időben elkezdhettek volna felkészülni a helyzetre a tornyosban.

Legfrissebb információink szerint mint az égi áldást, úgy várják a városházán, hogy eldőljön az említett gázszerződés-felmondás kapcsán, hogy kap-e vissza pénzt a város – a hírek szerint lesz erről bejelentés a napokban. Ha lesz, és kap vissza pár milliárdot a Győr-Szol, akkor viszont felmerül egy kérdés.

Mennyi pénzt öntsünk még a Győr-Szolba?

Ugyanis elvileg az energiaválság miatt eddig folyamatosan kellett rakni a pénzt a Győr-Szolba:

• 2020 végén még „csak” 202 millió forintnyi hiányról beszélt a cég gazdasági vezetője,aztán 2021 szeptemberében 450 millió forint pluszpénzt adott a város a Győr-Szolnak;

• 2021 végén úgy módosult az éves belső ellenőrzési terv, hogy épp a Győr-Szolt vizsgálatára nem maradt keret, az év végén aztán jött a gázmizéria is, emiatt első körben 2022 elején 600 milliós tagi kölcsönt kapott a cég a várostól;

• aztán februárban úgy módosították a szabályokat, hogy könnyedén kaphasson pótbefizetést a Győr-Szol a várostól, végül kiderült, hogy 2021-ben kétmilliárdos volt a veszteség, és ezután kapott zöld utat idén szeptemberben a 2,5 milliárdos hitel, amit hamar hosszabb távű hitellé változtatott a közgyűlés.

Mindeközben pedig idén mindent megtettek, hogy jövőre az emberekkel fizettessék meg a dolgot:

• megemelték a parkolódíjakat, amiből 200-300 millió forint pluszbevételt várnak;

• megemelték a temetői díjakat, a közterülethasználat díját és az anyakönyvi szolgáltatások díját;

• áthárították a közös költséget az önkormányzati bérlakások bérlőire nyáron (400-500 millió forint bevételt várnak; majd átlagosan 80 százalékkal megemelték a lakbért, amitől pedig 600 milliós pluszbevételt remélnek;

• és ne feledjük, hogy bár ez a legutóbbi nem a Győr-Szolhoz folyik be, de jövőre emelkedik az építményadó is, amit Dézsi polgármester már 2021-től meg akart emelni, és ami első sorban a cégeknél jelenik majd meg.

Eközben épül-szépül a Dézsi polgármester választói körzetébe tartozó Bem tér (új járda, kutyafuttató, új sportpálya, zebra), meg a Radnóti alpolgármester körzetébe tartozó adyvárosi tó környéke (felsorolni is nehéz, de a Sztárom a párom-pad talán jó példa); na és arról még nem beszéltünk, hogy a Győr-Szolnál egyes képviselők rokonainak cégei alvállalkozóként mesés bevételnövekedésre tesznek szert.

Pedig mi már nyáron tettünk pár javaslatot, hogy hol lehetne lefaragni a költségeket.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!

Szólj hozzá!