Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Ha válaszolnál rá, vagy vitakoznál vele, írj nekünk!
Kevés olyan város van az országban, amiről elmondhatjuk, hogy nagyjából egy talicskányi aprómajom is el tudná irányítani, de Győr ilyennek tűnt. A város sok előnyös tulajdonsága közül
főleg az a rengeteg adóbevétel az, ami miatt egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy nem lehet nagy probléma a győri költségvetéssel. Mert a költségvetés a lényeg: szökőkutak mellett, érmeátadókon és sportpályák lelátóján vigyorogni tényleg egy talicska aprómajom is tudna.
Pedig már 2020-ban, Dézsi Csaba András polgármester ciklusának kezdetén is mindenféle megszorításról meg foghoz vert garasról beszélt – mint kiderült, fölöslegesen, hiszen a jachtos szexbotrány miatt lemondó előző fideszes polgármester, Borkai Zsolt nagyjából 10 milliárd forintos tartalékot hagyott a kasszában. Annyit, hogy hiába beszélt Dézsi polgármester tavaly év elején arról, hogy lehet, hogy hitelt kell felvennie a városnak, végül még ekkor is kitartott a Borkai-féle tartalék.
Ami mára viszont úgy tűnik, hogy teljesen elfogyott.
Már alapból úgy indult az év, hogy a polgármester 15 százalékos költségcsökkentést várt el a város intézményeinél, miközben – forrásaink szerint – sikertelenül kilincselt pénzért Budapesten. Mostanra pedig minden forrásunk arról beszél, hogy egyáltalán nincs pénz: az adóbevétel kevesebb lett, mint számolták, a rezsiköltségek pedig ugyebár jelentősen magasabbak lesznek, miután kikerültek a moratórium alól az önkormányzatok. Megy a kétségbeesett ötletelés.
Persze a tisztesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy míg Borkai a 2008-as válságot követően gazdasági konjunktúrában vezette a várost, addig Dézsi polgármesternek rögtön jutott másfél év világjárvány és leállás, ebből fakadó kormányzati elvonások – amit a polgármester nem nagyon kritizált – és kezdődő gazdasági válság, infláció, rezsiár-növekedés. De mindez nem magyarázza meg a dolgot: más városok is hasonló környezetben vannak, mégsem állnak olyan rosszul egyelőre, mint Győr, főleg ahhoz képest, hogy mit ki lehetett korábban hozni a győri adóbevételekből.
Mondjuk úgy: a környezet nem kedvez annak, hogy ne egy olyan ember üljön a kormányrúdnál, aki vagy tapasztalt ilyesmiben, vagy legalábbis biztos keze van és jó fekvése Budapesten.
Úgy tűnik, hogy Dézsi polgármesternek egyik sincsen
Nézzük csak innen: a Borkai és Orbán által 2017-ben megkötött megállapodás a győri fejlesztésekről majdnem teljesen ment a levesbe úgy, hogy már alapból sem volt kifejezetten izmos. Lett kerékpárút Pannonhalmára, lesz vízi élménypark az egykori strand helyén háromszoros áron, épül egy parkolólemez és az új mentőállomás, és nagyjából ennyi. Nem lesz sporthotel a Püspökerdőben (bár ezért talán nem is kár); nem újul meg a színház épülete; nem lesz intermodális csomópont; nem lesz lámpás körforgalom a Kálvária út és a Bakonyi út kereszteződésében, és az új Mosoni-Duna-híd projektje is megállt – hogy csak pár fontosabb vagy nagyobb projektet említsünk.
Ezek közül nem egy történet Dézsi polgármester miatt marad végül el. A sporthotelnél neki voltak kifogásai a projekttel. Az intermodális csomópont kapcsán is több más alternatívát szedett elő a kalapból – levinni a föld alá a vasutat és/vagy a Szent István utat; kivinni a vasútállomást az Interpsarhoz; villamost telepíteni –, amelyekből nem lesz semmi. A leglátványosabb persze a színház ügye: itt a polgármester az egész projektet kukázta, hogy egy sokkal grandiózusabb tervet valósítson meg, a kulturális negyedet Városréten – amiból úgy néz ki, hogy nem lesz semmi.
Mindezen projekteknél hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az állami finanszírozású projektek lettek volna, tehát ezekre nem a város költségvetéséből kellett volna pénzt félrerakni – és még ezek sem valósulnak meg.
Mindeközben a polgármester forrásaink szerint a legtöbb maradék kapcsolati tőkéjét és respektjét elégette a Fideszben mind helyben, mind Budapest felé.
Röviden szólva tehát tűnik, hogy Dézsi Csaba Andrásnak sikerült Győrt, az ország egyik leggazdagabb városát csődközeli helyzetbe juttatnia úgy, hogy fejlesztések sem nagyon várhatóak a következő pár évben. A maga módján elképesztő bravúr ez, tényleg külön tehetség kellhetett hozzá. Persze egy dolog biztos: ezért sosem ő lesz a hibás. Bármi történjék, mindig van valaki, akire ujjal mutogathat – olyan még nem nagyon volt, hogy elismerte volna, hogy valamiben is hibázott.
Pedig hiába kezdett nagy kampányba két éve a többször is úszó város miatt, a probléma két év után is megvan. Az előző közgyűlésen kiderült, hogy hiába mondta nagy hangon, hogy elrendezte a szeszgyárbűz ügyét, a lakók újra érzik azt a város számos – gyártól távol eső – pontján. A legszebb pedig a héten került elő: bár két éve megengedhetetlennek nevezte, hogy a Mosoni-Duna partjára 13-15 emeletes házakat építsenek, most úgy tűnik, végül mégis engedélyezte a projektet – eközbeni az egyre ostobább változtatási tilalmas szabadságharc még mindig tart, pedig éppen ez a projekt volt rá az egyik eredeti indok.
Egy kis segítség tőlünk
Mivel a megszorítást a polgármester rögtön az óvodai dolgozók ruhapénzével, ebédjével, illetve a gyerekeknek vásárolt kézműves eszközökkel kezdte, ezért van egy olyan érzésünk, hogy a prioritási listát véletlenül fejjel lefelé vette a kezébe Dézsi polgármester úr.
Mutatjuk, hogy a nehéz helyzetben szerintünk hol lehet fájdalommenetesen csökkenteni a győri költségvetés terhein:
- Két év moratórium a drága koncertekre. Nem jön 720 fokos 4D-s gömbszínpadon Győrbe a Kiscsillag, és a fuvolás sem, aki találkozott valakivel, aki egyszer megérintette Mick Jagger bőrkabátját. Éppen eleget költöttünk ilyesmire tavaly.
- A Győr Plusz részleges vagy teljes megszüntetése. Valamiért nem mérik az önkormányzati médium nézettségét, olvasottságát, hallgatottságát. Mi szükség van egy heti printlapra, amit minden győri háztartásba bedobnak, mikor drágul a papír? Hallgatja-e vajon valaki még a rádiót? Évi több száz milliót költönk erre a cégre, de miért? És ezen belül a vezetőjére, aki két év alatt nem csinált semmit, de lakást, autót és milliós fizetést kap a cégtől.
- A Városrendészet megszüntetése. Újabb több száz milliós spórolás. Rossz helyen parkoló autókat egyszerű közterület-felügyelők is pontosan annyira tudnak megbüntetni, hajléktalanokat okkal vagy ok nélkül vegzálni pedig a rendőrök is tudnak.
- A széleskörű városházi autóbérlés szanálása. A polgármester járjon az erre beszerzett elektromos autóval, talán a jegyzőnek is járjon szolgálati kocsi, a többiek pedig oldják meg saját autóval, busszal, vagy kerékpárral. Nem kell minden alpolgármesternek, vagy éppen a Győr Plusz vagy a Városrendészet imént említett vezetőinek tízmillió fölötti értékű autót bérelni.
- Ne kapjon pénzt az élsport. A gyerekek sportolásának támogatása közérdek, az élsport támogatása viszont nem az. A nehéz időkben teljesen fel kell hagyni ezzel.
- A polgármester ajánlja fel a fizetését a Győri Segélyalapba. Dézsi Csaba András orvosként, vállalkozóként és az egyetem kuratóriumának tagjaként havonta több millió forintot keres a vagyonbevallása alapján. Itt az idő, hogy a város vezetéséért kapott közpénzt a részben általa okozott válság nyomán visszafizesse a kasszába.
Ezek csak kezdőlépések, de máris egymilliárd forintot előkapartunk a város pénztárcájából teljesen felesleges dolgok megszüntetésével. Szívesen.