Hozzányúlna az önkormányzati lakások lakbéréről szóló rendelethez a győri városvezetés, erről árulkodik legalábbis az a Dézsi Csaba András polgármester által benyújtott rendeletmódosítás, amelynek a lényegét így foglalja össze az „előzetes hatásvizsgálat” első mondata:
„A lakások lakbére emelkedik.”
A módosítóról a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (Gatubi) ülésén is szó esett – mi itt értesültünk róla először –, de nem azért, mert megtárgyalták, hanem éppen azért, mert nem: Balla Jenő független képviselő arról beszélt, hogy ezt javaslatot be kellett volna hozni ide is, mivel a Győr-Szol gazdálkodására jelentős befolyással lesz az intézkedés, amelynek során a lakbéreket akár 70-80 százalékkal is emelni fogják.
Az emelkedést már a javaslat indokolása is jól mutatja, hiszen abból kiderül: jelenleg évente 808 millió forint folyik be lakbérekből a Győr-Szolhoz, a rendeletmódosítással viszont ez az összeg 1,425 milliárd forintra ugorhat, összességében tehát 80 százalékkal szeretné növelné a bevételeit a cég ezen a fronton. Ehhez a mértékhez nagyjából passzol, hogy Balla olyan konkrét sárási bérleményről beszélt a Gatubi ülésén, amelynek a bérleti díja 75 százalékkal fog emelkedni.
Hogy ez pontosan hogy oszlik el a bérlők között, és ki mennyivel fizet majd többet, azt egy bonyolult rendszer dönti el:
a lényegi pont az, hogy a lakbér kiszámolásához használt egyenlet egyik alapvető pontja, az ún. egységdíj nő meg 7,84 forintról 10 forintra.
Emellett beépítik a rendszerbe az inflációkövetést, ezentúl a közgyűlés minden évben felül fogja vizsgálni ezt az egységdíjat, de a rendelet szövege egészen konkrétan azt írja már, hogy minden évben minimum 3, maximum 8 százalékkal nőni kell ennek a díjnak azért, hogy ne egyszerre legyen nagyobb emelés – legutóbb 2016-ban emelték a lakbéreket. A javaslat szerint egyébként a „legtöbb településen” emelik a bérleti díjakat januártól.
Az indoklás szerint a bérlők többsége számára ez nem okoz gondot
Az indoklás kitér arra, hogy egy 165 bérlő jövedelmi viszonyait vizsgáló kutatás szerint a bérlők jövedelme az elmúlt években „jelentősen nőtt”, ezért nem okoz majd gondot a bérlők többségének az emelés.
A javaslat igyekszik leszögezni azt is, hogy mélyen a piaci ár alatt van ezeknek a lakásoknak a bérleti díja: a négyezer bérlő átlagosan 19 500 forint bérleti díjat fizet egy lakásért – ez ugye azt jelenti, hogy van, aki többet, és van, aki kevesebbet. Arról is ír a javaslat, hogy vannak, akik még erre a nyomott árra is lakbértámogatást kapnak.
Ezt a lakbértámogatást valamennyire kiszélesíti a rendeletmódosítás, mind a jogosultak körét, mind a támogatás mértékét.
Hogy pontosan mennyire, az a rendeletmódosítás jogi szövegéből sajnos ugyanannyira nem derül ki pontosan, mint ahogy az sem, hogy mennyivel fognak nőni pontosan a lakbérek. Az sem könnyíti meg a számolgatást, hogy eddigi rendelet a nyugdíjminimuhoz képest számolt (ez most 28 500 forint), míg az új módosítás a bruttó minimábérhez képest számol (ami 200 ezer forint). Ha csak ezt a váltást, és az ehhez igazított százalékokat nézzük, akkor az derül ki, hogy egyedülálló személy esetén példáu leddig 118 ezer forint bevétel alatt járt a támogatás, ez a határ most 140 ezer forintra emelkedik, tehát az az önkormányzati bérlakásban lakó bbérlő is kaphat lakbértámogatást, akinek a havi jövedelme 130 ezer forint. Eddig ő nem kaphatott ilyet.
Érdekes kérdés még, hogy növekedik-e a lakbérrel együtt a közös költség is, amelyet egészen a közelmúltig a Győr-Szol nem hárított át a bérlőire. Nyár óta azonban igen, és a szabály az, hogy az áthárított közös költség összege nem lehet több a lakbér 50 százalékánál – ami viszont most ugye nőni fog.
A jövö keddi közgyűlésen el is fogadhatják a rendeletmódosítást a képviselők.
