Nemrég írtunk arról, hogy Sági Géza távozása után Endrődi Péter, Dézsi Csaba András polgármester kabinetfőnöke lett a Győr-Szol igazgatóságának elnöke, a cég viszont egyelőre új vezetőt nem, csak egy ideiglenesen kinevezett stratégiai igazgatót kapott év végéig, aki átvilágítja a céget.
Talán mindenkinek egyszerűbb lenne, ha maga Dézsi Csaba András ülne a Győr-Szol elnöki székébe
Nemrég értekeztem arról, hogy Győr új polgármestere egyre több (és talán túl sok) feladatot, konfliktust vállal fel, és ezzel összefüggésben sorra rúgja ki a mindenféle önkormányzati cégek, hivatalok, miegyebek vezetőit, persze valójában ezek nem kirúgások legtöbbször, hanem az illető nyugdíjba megy (Tőke László, Pannon-Víz), nem indul újra a posztért (Sági Géza, Győr-Szol), vagy éppen felmond (Bobory Balázs, GyőrPlusz Média).
Ennek mentén a legutóbbi közgyűlésen Pollreisz Balázs önkormányzati képviselő (MSZP) felvetette, hogy a közgyűlés is alapítson vizsgálóbizottságot a városi cégek gazdálkodásának áttekintésére, mire Borsi Róbert (Fidesz) azzal felelt, hogy van ilyen bizottság, az állandó jelleggel működő Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (GATUBI), aminek történetesen ő a vezetője.
És igaz is: a GATUBI ülésein jóval részletesebb számok kerülnek elő a városi cégek működésével kapcsolatban, mint a rendes közgyűlésen,
emellett a cégek vezetőit is kérdezhetik a bizottság képviselő és nem képviselő tagjai.
A bizottság képviselő tagjai a Fidesz részéről Borsi Róbert, Hajszán Gyula és Hajtó Péter képviselők; rajtuk kívül pedig a független Balla Jenő, és az egykori jobbikos, tavaly ősszel az összefogást eláruló Fodor Roland ül ott. A nem képviselő tagok között szintén találunk egy defektáló jobbikos képviselőjelöltet, a tavaly 21-éves egyetemi hallgatót, Weller Ramónát, aki aztán a Civilek Győrért segítségével jutott hozzá a bizottsági helyhez; rajta kívül pedig Fideszhez közel álló civileket, politikusokat, így a Fidesz bácsai képviselőjelöltjét, Morvay László, a korábban fideszes képviselőként dolgozó Ecker Gyulát, illetve Táncsics Renátó vállalkozót, aki korábban kampányolt a polgármesternek.
Az ülések nyilvánosak, de az ott történtekről se az önkormányzati médiumok, se a Kisalföld nem szokott beszámolni. Igaz, mi sem: egészen eddig. Lássuk tehát mi derült ki a városi cégek gazdálkodásáról az utóbbi pár hónapban a GATUBI ülésein!
Mennyire gatyásodott le a GYHG?
Az elmúlt hónapok legnagyobb újdonsága a város által tulajdonolt cégek tekintetében – a folyamatos személycseréken kívül –, hogy Dézsi Csaba András kiemelte a városi közszolgáltatásokat egy konzorciumban tömörítő Győr-Szol Zrt.-ből a hulladékkezelést, avagy a GYHG-t – elmondása szerint pont azért, hogy tisztább, világosabb, átláthatóbb legyen a cég gazdálkodása, és nyilván azért is, hogy arra közvetlen városi tulajdonként több ráhatása legyen.
Az elmúlt két közgyűlés intézkedéseiből világos lett, hogy a GYHG-t gazdaságilag eléggé megviselte a hulladékszállítás központosítása, a rezsicsökkentés, illetve az, hogy az elmúlt hónapokan a polgármester többletfeladatokat rótt a cégre.
A szeptember 16-i ülés jegyzőkönyve szerint Koronika Tamás, a cég vezetője elmondta: a többletfeladatokhoz befektetés kell, amit a központi kukaholding által visszaosztott bevételekből egyszerűen lehetetlen finanszírozni. A cég első féléves mérlege 189 millió forint veszteség, de ez Borsi Róbert (aki egyben a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás vezetője) szerint nem ad reális képet, mert változott a kukaholding rendszere. A cég szolgáltatásának színvonala javult, ez azonban azt jelenti, hogy 30-40 százalékkal nőtt meg az alvállalkozói, munkabér- és járulékköltség.
Az is világos lett, hogy miért volt szükség a cég feltőkésítésére úgy, hogy a hulladékkezelésre használt ingatlanokat a város előbb átvette a Győr-Szoltól, majd a GYHG-nak adta őket:
a GYHG eredeti tőkeállománya 170 millió forint volt, de a város most 24 millió forintért vásárolta meg a Győr-Szoltól.
„Ekkora hiányt már nem lehet kigazdálkodni”
Át is tértek a bizottság ülésén aztán a Győr-Szol beszámolójára: itt az első félévben 156 millió forintos a veszteség, de úgy, hogy a bevételek 392 millió forinttal csökkentek, főleg a járvány alatt a parkolás ingyenessé tétele, illetve a GYHG eladása miatt, amelyen ugyebár elég sok pénzt bukott a cég. Konkrétan a járvány miatti intézkedések (bérletidíj-csökkentés, parkolás) miatt 166 milliót bukott a cég. Ennek fényében Szalay Gyöngyi, a Győr-Szol főkönyvelője szerint nem is olyan rossz eredmény, hogy csak ennyi a veszteség.
A cég kezelésében lévő leányvállalatok közül a Jószív Temetkezési Kft., a Győri Nemzeti Ipari Park Kft. nyereséges – előbbi 19, utóbbi 15 millió nyereséggel zárja a félévet –, ugyanakkor utóbbi cég várhatóan veszteséget termel majd az év végére, de ezzel így számoltak már az év elején is. Szalay elmondta: az Arrabona Depo Kft. és a Győr+ Média veszteséges, és azok is fognak maradni, utóbbi kapott plusz hatvanmillió forint támogatást is az anyacégtől.
Borsi Róbert ekkor rákérdezett arra, hogy hogyan lesz ebből nullszaldó év végére, mire Szalay elmondta: „Ekkora hiányt már nem lehet kigazdálkodni”.
A járványból fakadó 166 millió forintos bevételkiesést ugyanis úgy oldották meg, hogy elhalasztottak egy 10 százalékos béremelést a teljes állomány számára, ezzel havi 15 millió forintot spóroltak. A szakszervezet nyomására azonban augusztus 1-től kénytelenek voltak megadni ezt a béremelést, így itt már nem tudnak tovább spórolni. Az is szerepet játszott a döntésben, hoyg versenyképtelenek voltak a fizetések, nem tudtak szakembereket felvenni, ami a távhőcégnél már – idézzük – „az ellátásbiztonságot veszélyeztette volna”.
Ezután elmondta: a 10 százalékos béremeléssel egyébként ezt a problémát nem oldották meg, viszont készítettek erről egy szakmai anyagot az új vállalatvezetés részére, nekik kell majd ezt megoldani.
Utalt is arra, hogy mi ennek a tartalma: szerinte csak úgy lehet megoldani a problémát, ha emelik a város által a Győr-Szolnak fizetett díjakat.
Aztán kiderült, mi is (volt) a Győr-Szol működésének lényege
A fideszes hajtó Péter feltette a kérdést, hogy a leköszönő vezetésnek van-e bármilyen terve arra, hogy lehetne nyereségessé tenni a Győr-Szolt. Szalay ezután tulajdonképpen felvázolta, hogy mi értelme volt egy közös cégbe összehozni a városi szolgáltatókat: elmondta ugyanis, hogy
a Győr-Szol alapításakor az akkor kifejezetten nyereséges távhőszolgáltatásból finanszírozták a veszteséges városüzemeltetést és szemétszállítást. Csakhogy mára két okból sem olyan nyereséges a távhőszolgáltatás.
A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2018-as megszüntetése után ugyanis a villamosenergia-termelésen elért, korábban akár 1,5 milliárd forintos nyereség helyett a nullszaldóért kellett küzdeni, mára pedig 200-300 millió forint nyereséget realizálnak itt; miközben a rezsicsökkentés és az ezzel járó központosítás miatt a távhőszolgáltatás körül sem minden rózsás.
Nem tudni pontosan, hogy miért távozott Sági Géza a cég éléről – akit azóta egy elég jó állás talált meg Csornán –, akkor éppen a csatornázás problémái miatt akadt ki Dézsi polgármester a városi cégekre, de lehet, hogy ezek a gazdálkodási kérdések is meghúzódtak a háttérben.
A Győr-Szol korábbi vezérigazgatója is téma volt a csornai önkormányzat rendkívüli ülésén
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Győr-Szol korábbi csúcsvezetője október 15-től Csornán folytatja pályafutását. Mint akkor elhangzott: a Csorna Projekt Kft. feladata lesz a fejlesztési tervek és a hozzájuk kapcsolódó pályázatok elkészítése, a beruházások koordinálása. A jelenlegi ülés 2. napirendi pontja a céggel is foglalkozott.
Egy ember, aki kérdez: Balla Jenő
A bizottság ülésein leginkább Borsi kérdezi a cégvezetőket, volt egy kérdése Fodor Rolandnak is, de az utóbbi ülések jegyzókönyveit átnézve úgy tűnik, hogy a független Balla Jenő (Összefogás Győrért) is komoly aktivitást mutat: a Rába Quellével kötött szerződések érdeklik leginkább – ennek tárgyalását azonban szeptember 28-án a bizottság leszavazta, Borsi pedig azt tanácsolta Ballának, hogy nyugodtan menjen be a városháza hivataliba, és nézze meg, amit szeretne, hiszen ehhez képviselőként joga van.
Balla be is ment, meg is nézte, majd a következő ülésen zárt ülést javasolt a témában, mivel elmondása szerint olyan számok és tények kerültek a birtokába, amelyeket csak zárt ülésen vitathatnak meg.
Ezt akkor elutasították, azzal az indokkal, hogyBallának az ülés elején kellett volna jeleznie ezt a napirend kapcsán, ezért majd csak a következő ülésen tárgyalnak a témáról. A független képviselő egyébként általában az egyetlen, aki adott ügyeknél nemmel szavaz a bizottságban, és a képviselőt-testület tavalyi megalakulása óta szeretné elérni, hogy valamelyik nagyobb cég (Pannon-Víz, Győr-Szol) felügyelőbizottságába bekerüljön – úgy gondolja, hogy ehhez megvan a szakmai végzettsége és a több éves tapasztalata. Szerinte fontos, hogy a tagok kiválasztásánál ne a politikai hovatartozás, hanem az elvégzett munka számítson.
