Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
A győri kukás cég után
a városüzemeltető Győr-Szol kapcsán is kimondta a Kúria: a cégnek ki kell adnia, hogy milyen alvállalkozóknak, milyen munkákra és mennyi pénzt fizettek ki 2021-ben és 2022-ben.
Július végén számoltunk be róla, hogy mind a városüzemeltető Győr-Szol, mind a szemétszállító GYHG ellen pert nyertünk másodfokon – a pereket azért indítottuk, mert a két önkormányzati cég januári közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki, hogy 2021-ben és 2022-ben milyen alvállalkozókkal dolgozott, azok milyen munkákat és mennyi pénzért végeztek.
Az ítélet jogerős volt, a két cég összesen közel egymillió forint perköltséget fizetett ki, és a GYHG esetében 30, a Győr-Szol esetében 60 napon belül küldeniük kellett volna az adatokat, amelyek mindkét ítélet szerint közérdekűnek számítanak. Augusztusban azonban arról kellett beszámolnunk, hogy a két cég atovább akadályozza, hogy a győriek tisztán lássanak az ügyeikben: a Kúriához fordultak felülvizsgálatért azt citálva, hogy egy ilyen lista előállítása új adat előállítása lenne, amire nem kötelesek.
Az ítéletben ez áll:
„a Kúria szerint a felperesnek az előzetes kérelme, illetve a keresete meghatározott tények, létező adatok kigyűjtésére irányult. A felperes nem igényelte minőségileg új adatok előállítását, ilyen kötelezést a jogerős ítélet sem tartalmazott.”
A cégnek hatvan napja van megküldeni az adatokat.
Az adatigénylést január legelején adtuk le, ha rendben válaszolnak rá – mindkét cég percek alatt tudja lehívni ezeket az adatokat a rendszeréből – akkor január közepén már értesülhetett volna a publikum a tényekről. Ehelyett perelnünk kellett, ahol első fokon márciusban, másodfokon júniusban született ítélet, amelyek nyomán még mindig 30-60 napot húzhatták a cégek az adatok kiadását.
A Kúriához fordulás azt jelentette, hogy a hatvan napos határidő miatt egészen idén március végéig, tehát összességében több mint egy évig odázták el, hogy ki kelljen adniuk azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, hogy pontosan mely cégekre, milyen munkákra költik a győriek pénzét.
Mindezt persze a győriek pénzén tették hiszen, a teljesen felesleges titkolózás perköltségét – itt is a Mester & Társa ügyvédi iroda vitte az ügyet – az adóforintokból fizették ki.
Miért fontos ez?
Mint arról korábban írtunk már többször, mindkét cég a győri közpénzek igazi fekete lyuka, amibe úgy öntik be a pénzt a városi költségvetésből, hogy a publikumnak gyakorlatilag semmi fogalma sem lehet arról, hogy ezeket pontosan mire, milyen stratégia mentén költik el. Korábban is igaz volt ez, az elmúlt évben azonban tovább éleződött a helyzet, és a Győr-Szol gyakorlatilag minden kezelésébe tartozó területen – bérlakások, parkolás, közterület-bérbeadás, temetők, stb. – árat emelt.
Hogy aztán az ezekből az intézkedésekből beeső pluszbevételek hogyan hasznosulnak, semmit nem árult el a két cég, se önmagától, se kérdésre.
Eközben olyan ingatlanvásárlásokat foganatosított, mint tavaly a Schäffer-ház felvásárlása 700 millió forintért Rákosfalvy Zoltántól. A céget pedig mindeközben közpénz-kölcsönökkel és külső hitelekkel kellett életben tartani.
Korábban az ügyben kérdeztük Dézsi Csaba Andrást, Győr polgármesterét is, aki azt mondta:
„Én nem szoktam ezeknek a cégeknek a honlapját nézegetni, ezért nem tudtam, hogy nincsenek fent. De megkérdezzük a jogászainkat, hogy minek kell fenn lennie, és megkérjük őket, hogy tegyék fel. De gondolom, ha mondjuk önök kikérik ezeket az adatokat, akkor kötelesek kiadni.”
Mint a gyakorlat mutatta, ez nem így volt. Ennek ellenére az Ugytudjuk.hu több alkalommal is tudott cikkezni a cégek belső ügyeiről, amikor egy-egy ún. whistleblower nagyobb adatcsomagokat juttatott el lapunkhoz. Először 2021 tavaszán a GYHG belső ügyeiről írtunk, ahol egy vállalkozó körüli cégháló tűnt fel 2020-ban, majd ősszel, mint fentebb már írtuk, a Győr-Szolban is rá tudtunk mutatni az azóta is a cégnél dolgozó Szabó Jenő képviselő rokonainak cégeire.
Mint látjuk, átláthatóság szempontjából a cégek rendkívül rosszul teljesítenek: a legalapvetőbb adatokat is csak hatósági felszólításra teszik ki honlapjukra, a közérdekű adatigénylésekre pedig nem csak válaszolnak, de minden jogi eszközzel próbálják elkerülni a válaszadást.
