Tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom hazai költőállománya – így a turulpárok száma mára meghaladja a kétszázat!
A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a hazai kerecsensólyom-állomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok szakembereivel közösen február elejétől ellenőrizték a hazánkban fokozottan védett kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.
Fotó: Csonka Péter
Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezek közül 184 nevelt fiókát, héttel több mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan 3,1 fiókát neveltek idén fészkenként, amely megfelel a hazánkban tapasztalható sokéves átlagnak. Országosan egy évtizedes megtorpanás után már harmadik éve mutat újra állománynövekedést a faj, amely egy különösen értékes eredmény, hiszen a kerecsensólyom világviszonylatban csökkenő populációval rendelkezik.
Az Európai Unió LIFE Programja által támogatott LIFE SakerRoads projekt keretében az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint a MAVIR Zrt-vel közösen dolgozik hazánkban az észak-alföldi kerecsensólyom-állomány stabilizálásán. A projektben az állomány szoros monitorozása mellett, a fiatal madarak kóborlásának és pusztulási okainak vizsgálata is zajlik, mely szintén kiemelt fontosságú a kerecsensólyom védelme szempontjából. Ennek érdekében, a tavalyi évhez hasonlóan, az MME szakemberei 2025-ben is folytatták a faj GPS-alapú nyomkövetését, amely során idén öt mintaterületen, összesen 47 fiatal madárra került műholdas jeladó. A megfigyelések célja, hogy pontosabb képet kapjunk a pusztulás okairól és azok állományra gyakorolt hatásáról. Idén, a fiatal madarak nagy része a kirepülést követő időszakban is hazánkban maradt a kedvező táplálkozási viszonyoknak köszönhetően. Az ország több részén megerősödött mezei pocok állomány optimális táplálékot jelentett a fiatal madarak számára.
A közlemény kiadásakor a két év alatt megjelölt 69 példányból 37 madár (54%) van még biztosan életben, 24 példány (35%) elpusztult, 2 madarat (3%) illegálisan befogtak Egyiptomban és Líbiában, 6 madárról (9%) pedig hosszabb ideje nincs információnk. Az eltűnt madarak közül 3 Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodott, ahol a GSM és GPS hálózatok zavarása miatt a jeladó nem tudja elküldeni az adatait. A többi 3 eltűnt madár utolsó pozíciója szintén külföldről (Lengyelországból, Romániából és Görögországból) jött. A biztosan életben lévő madarakból jelenleg 27 Magyarországon, 4 Romániában, 3 Szerbiában, valamint 1-1 madár Olaszországban, Albániában és Algériában tartózkodik.
A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult példány teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. A szakemberek az elhullott egyedekből vett mintákat bevizsgálják, így a korábbiaknál jóval részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól, ami elősegíti a jövőbeni célzott fajmegőrzési intézkedéseket, hogy a világszinten csökkenő kerecsensólyom állományt hazánkban sikerüljön megőriznünk - írja közleményében a Magyar Madártani Egyesület.
