A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén sem változtatott a 6,50 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosó két széle is változatlan maradt: az egynapos betéti kamat 5,50 százalékon, az egynapos hitelkamata 7,50 százalékon áll. Az MTI beszámolójából az derült ki, hogy a testület az októberi ülés után ismét a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett döntött, arra hivatkozva, hogy „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”.
A jegybank közleménye szerint az inflációs környezetet övező bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a globális kereskedelmi láncok sérülékenysége továbbra is indokolttá teszik a türelmes, óvatos monetáris politikát. A nemzetközi helyzet is vegyes képet mutat: míg az amerikai jegybank, a FED legutóbb 25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatát, az Európai Központi Bank és több európai jegybank változatlanul tartotta a kamatokat. A régióban a lengyel jegybank hajtott végre kisebb csökkentést.
A magyar gazdaság teljesítményéről szólva az MNB kiemelte: a harmadik negyedévben a GDP éves alapon 0,6 százalékkal nőtt, negyedéves összevetésben viszont stagnált, ami elmarad a jegybank korábbi előrejelzésétől. A szolgáltatási szektor továbbra is húzóerő, ugyanakkor az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye fékezi a növekedést. A jegybank szerint 2026-tól mind a belső fogyasztás, mind a külső kereslet élénkülése hozzájárulhat a gazdaság gyorsulásához.
Az infláció októberben is 4,3 százalékon maradt, a maginfláció viszont enyhén 4,2 százalékra emelkedett. A jegybank hangsúlyozza: a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős mértékben mérséklik a fogyasztói árakat, míg a szolgáltatási szektorban és a szabályozásban nem érintett termékkörökben továbbra is magas az árnövekedés. A közlemény szerint az erősödő forint egyre inkább megjelenik a beszerzési árakban, a vállalati árvárakozások pedig visszafogottak.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az infláció év végére a jegybanki toleranciasáv alá csökkenhet, jövő év elején pedig átmenetileg tovább mérséklődhet. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a 3 százalékos inflációs cél „fenntartható módon csak szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el”. A testület szerint a stabil devizapiaci környezet kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében, miközben a költségvetési hiány növekedése – 2025-ben és 2026-ban a GDP 5 százalékára – nehezítheti az államadósság csökkentését. A jegybank közleménye azzal zárult, hogy az árstabilitás és pénzügyi stabilitás fenntartása továbbra is a gazdasági szereplők bizalmának erősítését, és hosszabb távon a fenntartható növekedést szolgálja.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
