Az ATV Szigorlat c. műsorában kérdezték meg Borkai Zsolt volt polgármestert, jelenlegi polgármesterjelöltet, hogy ha már ellenzi egy győri akkumulátorgyár felépítését, akkor mit tenne ellene.
Borkai azt mondta, hogy most már szerinte a polgármesternek nincs túl sok lehetősége arra, hogy ezt megakadályozza, ha azt akarnak építeni, azt „ jelen helyzetben nem lehet megakadályozni”.
Ezt szerinte korábban, a folyamat elején lehet megakadályozni. Borkai azt mondta, hogy ő csak az akkumulátorgyár működését monitorozhatja az önkormányzat.
Az ügyről posztolt Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület LMP és Momentum által támogatott polgármesterjelöltje is, aki elmondta: szerinte Borkai Zsolt azért mondja ezt, mert ő amint újra polgármester lenne, ismét kérdés nélkül szolgálná ki a fővárosi Fidesz érdekeit, ahogy azt most Dézsi Csaba András is teszi.
„Borkai Zsolttal szemben mi azt gondoljuk, hogy számos ilyen eszköz áll az önkormányzat rendelkezésére, kezdve azzal, hogy a terület még nincs átminősítve az önkormányzat rendezési tervében, folytatva ott, hogy az Ipari Park-bővítés földjei a város cégének tulajdonában vannak, végül kiemelve, hogy a területre például vizet a Pannon-Víz tud bevezetni, aminek szintén többség tulajdonosa Győr városa”
– írják a posztban, aminek végén leírják: a mindenkori győri polgármesternek minden eszköze megvan arra, hogy megakadályozza egy győrieknek káros üzem felépülését a városban.
Mit kell tudni a szentiváni Ipari Park-bővítésről?
2020 januárjában, a választási kampányban Dézsi Csaba András az iparfejlesztés kapcsán azt nyilatkozta az Azonnali.hunak adott interjújában:
„Győr városában a gazdaságot színesíteni kell, a stabilitás érdekében újabb lábakat kell eresztenünk. Erre azt hiszem, képes vagyok, és meg tudom ígérni, hogy hatékonyan fogjuk képviselni Budapesten a várost, és nem Budapestről fogják megmondani, hogy mi történjen Győrben.”
2022. január 20-án megjelent egy kormányrendelet, amely egy sor győri helyrajzi számon elrendelte, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyként különösen veszélyes, zavaró hatású ipari terület (GIPZ besorolás) létesül. Erről 141/2018. kormányrendelet 6/ZS. paragrafusa rendelkezik.
2022. február 6-án, az országgyűlési választási kampány kezdetén számoltak be a győri fideszes politikusok: Dézsi Csaba András győri polgármester, Simon Róbert Balázs és Kara Ákos, mindannyian egyszerre, a Facebook-oldalukon, hogy Győr 10 milliárd forint kormányzati támogatást kap az Ipari Park bővítésére, mivel az eredetileg erre kijelölt terület megtelt. Később kiderült, hogy ez olyan támogatás, amit aztán majd, ha a város eladja a szóban forgó telkeket, vissza kell fizetni, vagyis ahogy a polgármester később fogalmazott: „állami kölcsönt” kaptak.
2022 augusztusának elején aztán kiderült, hogy egészen konkrétan egy Győrszentiván melletti, több mint 400 hektáros területen jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet létesülne, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehet majd elhelyezni. Ez azért derült ki, mert az ügyben partnerségi egyeztetés indult, annak keretében pedig lakossági fórumot hirdettek, amelyen a már akkor is tiltakozó szentivániak megtöltötték a városháza dísztermét.
Még ebben a hónapban a szentiváni civilek összegyűjtöttek a GIPZ övezeti besorolás ellen 5585 aláírást, majd szeptemberben tüntetést és lakossági fórumot tartottak, miközben Dézsi Csaba András polgármester több alkalommal is külföldről fizetett, profi provokátornak hívta őket, akik megfélemlítik a szentivániakat, illetve egy költséges – és végül sikertelen – jogi eljárással a város pénzéből próbálta levédetni a civilek által használt Szívügyünk Szentiván nevet.
Arról sem a polgármester, sem senki más nem adott soha számot, hogy miért szükséges a területnek GIPZ besorolást adni,
sőt, tavaly novemberben a polgármester azt mondta, hogy kérték azt, hogy ne ez legyen a besorolás, de ezt nem sikerült elérni; az is kiderült, hogy a területet az önkormányzat egytértésével a kormány jelölte ki. Azt azonban végig nem volt hajlandó elismerni a polgármester, hogy akkumulátorgyár érkezne ide, bár eleinte hevesen magyarázta, hogy a nyugati akkumultárogyár jobb, mint a keleti. Ennek a fejtegetésnek az okát 2023 tavaszán sejthették meg a győri polgárok, mikor az önkormányzati propagandalapban leírták:
„Kétségtelenül szóba került, hogy a Volkswagen négy telephelyet vizsgál, de döntés nincs, és tudomásunk szerint soha nem Győrszentiván volt a legesélyesebb.”
Mikor megkérdeztük Dézsi Csaba Andrást idén tavasszal, hogy ő mikor értesült arról, hogy a Volkswagen vizsgálja, hogy Győrbe költöztessen akkumulátorgyárat, a polgármester nem válaszolt a kérdésre.
2022 végén a Városstratégiai Bizottság ülésén próbálták keresztülverni az eredeti partnerségi egyeztetés lezárását, hogy haladhasson a GIPZ övezeti átsorolás, miközben a beérkező véleményekre, javaslatokra valójában nem válaszoltak, végül a fideszes többségű bizottságon is elhasalt a javaslat. Végül ez januárban sikerült, de akkor azzal az ígérettel, hogy még új eljárás indul, ahol ismét lesz lehetőség a véleményezésre.
2023 őszén aztán kiderült, hogy a főépítész szerint a területet a gyakorlatban GIPZ-övezetként kezelik, hiába nem született az átsorolásról döntés a győri közgyűlésben. A közmeghallgatáson Dézsi Csaba András színitársulatnak hívta a szentiváni civileket.
2024 tavaszán a szentiváni civilek ismét összegyűjtöttek 7029 aláírást, illetve a légszennyezettség-mérésből kiderült, hogy Győrszentivánon két rákkeltő anyag, a formaldehid és a benz(a)pirén tekintetében környezeti veszélyeztetettség áll fenn.
