Sági Géza lemondása után egyelőre nem kerül új elnök a Győr-Szol élére: az igazgatóság elnöke Endrődi Péter, Dézsi Csaba András polgármester kabinetfőnöke lett, és az igazgatóságba is bizalmi emberei ültek,
Endrődi pedig most gyakorlatilag elnök helyett év végéig stratégiai igazgatót nevezett ki a cég élére Szabó Ákos személyében
– írja a Kisalföld. Szabó Ákos győri építőmérnök, 37 éves, három gyermek édesapja. Komszolos volt, majd győr-szolos. Az élet elvitte a versenypiacra az építőipar területén. Innen érkezett vissza a városi céghez, mellyel vállalkozóként is volt kapcsolata – írja a Kisalföld az új vezetőről.
Átvilágítás jön? De mit jelent ez?
„A városvezetésnek természetesen van elképzelése a Győr-Szol Zrt.-vel kapcsolatban, ám ez a vízió úgy lesz csak végleges, ha világosan látják a gazdasági mutatókat, a tendenciákat, valamint az esetleges hiányosságokat. Ehhez mindenképpen szükséges egy alapos jogi, gazdasági és műszaki átvilágítás, ami várhatóan év végére elkészül” – nyilatkozta Endrődi a lapnak.
És ez az igazán érdekes rész: hiszen a Győr-Szol a városi közpénzköltés legnagyobb fekete lyuka.
Ha megnézünk egy tetszőleges éves városi költségvetést, akkor azt látjuk, hogy a Győr-Szol egy tételként kap pár száz millió, akár milliárd forint fölötti összeget is, de hogy ez után mi történik ezzel a pénzzel, azt már jóval nehezebb kideríteni. A cég meglehetősen ósdi honlapján az éves költségvetést gyűjtő aloldal töküres, a számviteli beszámolókból pedig nem derül ki semmi, és egyébként is csak 2015-ig töltötték ezeket fel, de a közbeszerzések is csak 2017-ig vannak fent. A cég szerződéseit viszont még tavaly is vezették, ebből például láthatjuk, hogy a Győr-Szol leányvállalata, a Győr+ Média 10 millió forintot kapott azért az anyacégtől, hogy a szintén a kezelésükben lévő Árpád parkolóházat népszerűsítse.
Ez utóbbi eset jól mutatja, hogy a cégcsoporton belül gyakorlatilag bármilyen pénzmozgás megtörténhet, az nem fog megjelenni a közgyűlés elé kerülő dokumentumokban, és mivel a gazdasági adatok csak akorlátozottan érhetőek el a publikum és az újságírók számára, ezért itt komoly bűvészkedésre van lehetőség – ennek egy része hamarosan világos is lesz, hiszen a szemétszállításért felelő GYHG kikerült a cég kezéből, és mivel itt rezsicsökkentett, államilag meghatározott árak vannak, hamarosan egy fokkal könnyebben fog látszódni a veszteség, amit eddig a Győr-Szol egyéb bevételeiből házon belül be lehetett tömni.
Magyarán szólva a nyílt városháza jegyében nem lenne rossz, ha sokkal világosabban átlátható lenne, hogy hogyan is költik el a városi cégek – köztük a Győr-Szol és leányvállalatai – a rábízott összegeket. Akkor azt is egyszerűbb lenne meghatározni, hogy mondjuk megfelelő munkát végeznek-e a szolgáltatók annyi pénzért, amenyni hozzájuk kerül, vagy sem; és hogy valóban csak a munkamorállal van-e baj, ahogy a polgármester gondolja. Emellett nyilván arra is fény derülne, hogy hogyan működött a Borkai-érában a város gazdálkodása ezen a fronton, ezt ugyanis jelenleg jótékony homály fedi.
