Tavaly októberben tartottak utoljára közgyűlést Győrben, azóta az ország többi városához hasonlóan járvány miatt nálunk is elmaradtak nem csak a nagy közgyűlések, de a bizottsági ülések is – gyakorlatilag mindenről egy személyben a polgármester döntött. Ezen döntések nyomai ugyan felkerültek aztán a honlapra határozatok és rendeletek formájában, amelyek közül a jelentősebbekről be is számoltunk, valójában nem volt alkalom a döntések valódi megvitatására.
Bár a közgyűlésben erős fideszes többség van, tehát komoly számonkérés nem várható, az ellenzéki és független képviselők a polgármester döntéseinek utólagos elfogadása során végre a nyilvánosság előtt is megkérdezhetik a polgármestert az elmúlt hónapok olyan ügyeiről, amiben még nem rendelkezik minden információval a győri közvélemény.
Vegyünk sorra pár ilyen kérdést!
1. Mi történt a GYHG-nál?
A GYHG körül a közgyűlésmentes időszakban csak egyre nagyobb lett a homály. A céget tavaly májusban Dézsi Csaba András fideszes polgármester azért vette ki a Győr-Szol nevű, városi közszolgáltatási cégeket összefogó mamutcégből, hogy jobban átlássa a gazdálkodását, aztán tavaly decemberben hirtelen menesztett mindenkit a cég környékéről, de ehhez csak viszonylag homályos magyarázatokat adott, mint ahogy az sem volt világos, hogy Németh Zoltán fideszes megyeelnök miért mondott le két hónap után a nagytérségi hulladéktársulás éléről – aminek az élére egyébként jogtalanul nevezték ki.
Idén májusban aztán lapunknak sikerült felgöngyölítenie az ügyet a cég működésének hozzánk eljutott tavalyi adatai alapján. Mint írtuk: a GYHG-t tavaly a gyakorlatban egy felvidéki vállalkozó irányította, akinek a cégei csak az általam vizsgált négy hónapban több százmilliós szerződéseket kaptak itt és a társulásnál is. A polgármester tehát – ha forrásaink állításait tagadó nyilatkozatait figyelembe is vesszük – elbukott abban a célkitűzésében, hogy jobban átlássa és kontrollálja a GYHG pénzügyeit, ami egyébként egy év alatt a csőd szélére került mindeközben.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda példátlan módon a cikk megjelenésének napján, még az egyik helyi képviselő feljelentése előtt nyomozni kezdett, persze ki tudja, lesz-e bármi felelősségrevonás az ügy végén.
2. Miért nem adja közre közérdekű adatait a GYHG és a Győr-Szol?
A fenti ügy nyomán hosszú hónapok ígérgetése és várakozása után végül közérdekű adatigényléssel éltünk a két cég – a GYHG és korábbi anyacége, a Győr-Szol gazdálkodási adataival kapcsolatban, eleddig sikertelenül. Mint arról már többször beszámoltunk, a GYHG közérdekű adatai teljesen elérhetetlenek a cég honlapján, míg
a Győr-Szol egyes közérdekű adataihoz ugyan nagy nehezen hozzá lehet férni, de egyáltalán nem transzparens a cég működése.
Ugyanígy közérdekű adatigényléssel éltünk, hogy megszerezzük a győri képviselők vagyonbevallását, amely adat szerencsésebb városokban teljesen nyilvánosan elérhető az önkormányzat honlapjáról. Győrben azonban ismét arra játszanak, hogy csak betekintési lehetőséget adjanak a publikumnak, ami megnehezíti azt, hogy feldolgozzuk az adatokat. Ráadásul a győri önkormányzat korábban már elvesztett egy pontosan erről szóló pert.
3. Miért épült parkoló a Táncsics Mihály utcai zöldterületen?
Ilyen az igazi civil kurázsi: Kósa Roland, a Szedett Szemét civil szemétszedő akciócsoportban is aktív győri polgár utánajárt nemrég annak, hogy miért épült a Táncsics utca kutyások, családok által használt zöldterületén zárt, murvás parkoló. Az ok elvileg az, hogy a Kardirex miatt nem lehet parkolni a környéken, ezt akarta feloldani a város úgy, hogy
versenyeztetés nélkül, 21 millió forintért átadták a 766 négyzetméteres területet az egészségügyi cégnek, ami dolgozói parkolót alakított ki a területen.
Kósa Roland szerint azonban a lakók felé mindezt elég sunyin kommunikálta a városháza: mindenki úgy értette, hogy a lakosság számára épül parkoló, nem a cégnek, ami egyébként most épít új épületet a környéken, amibe kerül mélygarázs is. 105 helyi lakos írta a petíciót, ami a terület eredeti állapotának visszaállítását követeli.
4. Miért drágult meg ennyire a győri strand átalakítása?
Hónapok óta egy fideszes politikus sem tudja elmondani lapunknak, hogy mi az oka a győri strandfelújítási projekt rohamos drágulásának.
Az eredetileg 8,5 milliárd forintra taksált élményfürdő-építés mára 21,3 milliárd forintba kerül, és ahogy az lenni szokott, valószínűleg tovább fog drágulni.
Ráadásul mint közben lapunk megírta: 9,5 milliárd forintból nemrég Debrecenben egy jóval nagyobb fürdőt építettek meg – ennek fényében még kevésbé érthető, mi kerül egészen pontosan ennyi pénzbe a debrecenihez képest nagyon kicsit győri élményfürdő építésén.
5. Hogy áll a kulturális negyed tervezése?
A jolly joker-kérdés pedig a kulturális negyed tervezete és a belvárosi színházépület lebontása. Az ügy tavaly tavaszi kipattanása és az azt követő véleménycunami óta ugyanis nagy a csend az ügy körül. A győri publikum egy látványtervet láthatott a parlagon álló ipari területre tervezett komplexumról, amit Németh Zoltán megyefőnök tett közzé – már azután, hogy összeveszett a polgármesterrel. Ezek a tervek azonban már nincsenek érvényben, Rosta Csaba tervezi újra komplexumot.
Egy éve nem tudni tehát a hangzatos szavakon túl, hogy pontosan hogy áll a kulturális negyed tervezése, mikor kezdődhet meg az építése, mennyibe fog kerülni, hogy fog kinézni – és azt sem, hogy mi lesz végül a belvárosi színházépülettel,
amit két közvéleménykutatás adatai alapján a győriek többsége egyáltalán nem akar lebontani.
*
Mindezekre a kérdésekre június végétól több fényt lehet vetni, ahogy beindulnak a közgyűlések, illetve beindul a bizottsági munka. Reméljük, hogy a város kormánypárti és ellenzéki önkormányzati képviselői azon lesznek, hogy a győriek ezekben az ügyekben tisztábban lássanak!
