Ez egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
„A gyerekektől azt szeretném kérni, hogy ebben a három napban a várost úgy vezessék, hogy egy kis pénzt szerezzetek a városnak légyszíves, mert annak fogytán vagyunk” – ez nem valamiféle vicc, ezt Dézsi Csaba András polgármester mondta júliusban, a Győrkőcfesztivál megnyitóján.
Győrben ugyanis elfogyott a pénz, a hivatalos verzió szerint a covid és az energiaválság miatt – bár a legutóbbi hivatalos verzió szerint nem is igaz, hogy elfogyott a pénz, vagy hogy erről beszélt volna bárki. Nem csak Borsi Róbert fideszes képviselő mondta ezt a közgyűlés legutóbbi ülésén, hanem a polgármester is arról posztolt, hogy egy adott időpillanatban éppen több pénz volt a város számláján, mint egy korábbi időpillanatban. Nincs itt semmi látnivaló.
Ehhez képest valójában az elmúlt hónapokban szinte folyamatosan arról beszélt a polgármester, mint hogy nincs pénz, Győr már nem az a gazdag város legutóbb például a New York Times újságírójának kérdésére is ezt írta vissza. De itt egy nagyon szemléletes példa augusztusból:
„A város pénzügyeivel kapcsolatban Dézsi polgármester elmondta: már nem takarékoskodásról van szó, hanem vészhelyzeti forgatókönyvről, ahhoz hasonlította a helyzetet, amikor fiatalkorában a zsebében turkált, hogy hol maradt egy kis pénz. Ugyanez van most nagyban – mondta a polgármester, aki ezután kifejtette, miken gondolkoznak, például azon, hogy milyen intézményeket lehet bezárni. Kifejtette: Győrben az elmúlt húsz évben az volt a kérdés, hogy mire költsük a plusz pénzt, most viszont nem ez a kérdés, hanem hogy miből fizessük ki a villany- és gázszámlákat.”
Hát valóban, senki nem beszélt erről – le lehetne tagadni, mivel a rádióinterjú felvételét épp az ilyesmik miatt tilos feltennie a GyőrPlusznak az internetre, de nekem megvan a felvétel az augusztus 17-i szeánszról, ha valakit érdekel, szívesen elküldöm.
Erről mi itt az Ugytudjukon egyébként nem július meg augusztus, hanem február óta adtunk hírt a győrieknek, akkor érkezett ugyanis hír arról, hogy a költségvetésben 15 százalékos megszorítást hajtottak végre minden intézménynél és cégénél, aminek áldozatul esett az egyébként is borzalmasan alulfizetett óvónők ebédje, ruhapénze, és például az óvodai kézműves foglalkozásra dedikált keret is.
A polgármester egész évben pénzt próbált szerezni a kormánytól, a jelek szerint úgy tűnik, hogy teljesen sikertelenül: arról értesültünk, hogy azt mondták neki, adjon el ingatlanokat, vagy vegyen fel hitelt, mert
pluszpénz az nincs, és nem is lesz.
Júniusban tehát újabb megszorítások jöttek, és elkezdődött a lejtmenetbe került Győr-Szolhoz befutó díjak megemelése: drasztikus parkolódíjemelés jött más egyéb díjak megemelésével együtt, majd a közös költség áthárítása, majd az önkormányzati lakások lakbérének 80 százalékos emelése. Ezzel párhuzamosan tavaly ősz óta egyébként is tömi a pénzt az önkormányzat a Győr-Szolba, ahol egyrészt a fűtésre kell rengeteget költeni, másrészt viszont különféle, ott alvállalkozóként dolgozó üzleti körök bevétele nőtt meg nagyon látványosan.
Aztán mindent bezártak
De mindez a megszorítás és bevételnövelés sem volt elég ahhoz, hogy szeptemberben aztán ne kelljen mindent is bezárni, sokkal gyorsabban és sokkal extenzívebben, mint más, hasonló méretű városokban.
Bár ezt a tényt – mármint hogy az önkormányzati szolgáltatások egy része szeptemberben nagyjából megszűnt működni – más városokkal ellentétben nem jelentette be a polgármester, sőt, a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy az nem az ő felelőssége, hanem az intézmény- és cégvezetőké, illetve a nyugati spekulánsoké. Úgy, hogy augusztusban ugye arról beszélt, hogy azon gondolkoznak, mit lehet bezárni Már amikor elismeri, hogy tényleg bezártak dolgokat, ősszel ugyanis álhírt terjesztve hetekig ragaszkodott hozzá, hogy nincs is zárva az uszoda, aminek a medencéjét is leeresztették.
Győrben tehát az óvodai rendszert működtető pedagógusokra, kultúrára, adventi fényekre és a publikum sportolására idén nem volt pénz.
Arra viszont úgy tűnik mégis akadt egy szerényebb összeg, hogy a Győr-Szol év végén megvásárolja 700 millió forintért a Bécsi kapu téren található Schäffer-házat birtokló céget, amelynek fő tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán, a Borkai-botrány miatt országszerte ismertté váló győri ügyvéd. (Múzeumot akar itt a polgármester – aközben a múzeum volt épülete, az Apátúr-ház még mindig kallódik, a hírek szerint eladná a város.)
Az Aqua Sportközpont uszodájának fenntartása egy hónapra nagyjából 100 millió forintba kerül – mint az a közmeghallgatáson kiderült 22 percnél – így ha ebben a mértékegségben számolunk, akkor héthavi nyitvatartást lehetett volna megvalósítani abból, amit a Schäffer-házért fizet majd a város. De számolhatunk a győri önkormányzati bérlőket terhelő közösköltség-áthárításban és a lakbéremelésben, amely két dolog összege szintén nagyjából a Schäffer-ház árának felel meg a jövő évben.
De szerencsére arra is volt elég pénz, hogy a polgármester megkapja a köztisztviselőknek járó jubileumi jutalmat, amelynek érvényességét olyan nagyon ugyan senki nem vitatta, ő mégis annyira magára vette a dolog országos sajtóvisszhangját – amit leginkább ő maga generált –, hogy az októberi közgyűlésen előbb tízperces kiselőadást tartott életrajzából, bejelentette, hogy felajánl egy hasonló összeget egy alapítványnak, majd „proli gondolkodású, sutyerák, baloldali, liberális bunkónak” nevezett mindenkit, aki ebben az ügyben azt mondta, hogy talán nem kéne felvenni ezt a jutalmat most.
Ez nem tudjuk, hogy vonatkozik-e Gulyás Gergely miniszterre, aki hasonlóképp nyilatkozott később. Ahogy azt sem tudjuk, hogy a független jogi vizsgálat, amit a polgármester kért, mit állapított meg végül – azóta sem hallottunk semmit a nagy hangon bejelentett vizsgálatról. Jövőre majd kiderítjük.
De a lényeg az, hogy láthatjuk: a prioritások ezeken a frontokon elég világosak.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
